Előbb ottóznak, aztán cigányoznak a Házban

A hosszú vitában most végetértek a vezérszónoki expozék. Helyszíni tudósítónk rövid egészségügyi szünetet tart, addig forogjon egy nagy klasszikus popritmusban:

A cigánynál vagyonosodási vizsgálatot tart az APEH. - Te cigány, honnan van ez a nagy házad, hiszen a bevallásod alapján, segélyből élsz? - Jaj, kezit csókolom, kifogtam az aranyhalat! - És van erre valamilyen bizonyítékod? - Háá ott a ház, nem?

hogy bőrszínmérce! Arról beszélt, hogy az államtitkár vajon honnan tudja, hogy 50 ezer roma közmunkás van.

Kontrát Károly felszólalására értünk vissza a terembe. A belügyi államtitkár azt kérte az ellenzéktől, hogy ne vonják kétségbe azt az eredményt, amit a közmunkaprogrammal elértek. Utána az ország egyik legnagyobb fokhagymatermesztője, Mágori Józsefné arról beszélt, hogy részt vett egy ünnepi vacsorán, ahol a romák nagyon örültek. Aztán arról is beszélt, hogy ő is alkalmaz romákat. Végül kétségbe vonta, hogy lennének problémák, mert ő maga is egy olyan középiskolában tanult, ahol hatvan százalékban romák voltak, mégsem volt sosem probléma. "Mintha a holdról jönnének" - mondta azokról, akik szerint probléma van.

Szabó Timea nevetségesnek nevezte, hogy Mágoriné szerint a közmunkaprogram egy kellemes diavetítésből áll. Szerinte igenis vannak együttélési problémák, és szívesen vendégül látja Mágorinét. "Szeretném azt mondani a Timeának, hogy mög szeretném hívni, hogy beszélgessen el azokkal a vacsorán részt vevő romákkal" - válaszolta erre Mágoriné, aki nagyon kellemes, szögedi tájszólásban beszél.

Most a Fidesz európai parlamenti képviselője, a roma Járóka Lívia beszél. Szerinte a magyarországi romák elsősorban magyarnak tartják magukat, harcoltak 48-ban, 56-ban, ott voltak a kommunizmusban, szenvedtek a gyárakban, kimaradtak a történelemkönyvekből. Nem arról van tehát szó, hogy nem akarnak integrálódni, de identitásukat a kirekesztettség érzése is meghatározza. És a mélyszegénység, ami viszont nem kizárólag roma kérdés, hiszen a mélyszegénységben élőknek csak az egyharmada roma és a romáknak csak az egyharmada él mélyszegénységben.

Ez azért is fontos, mert létezik roma középosztály. És ezt a középosztályt kell megerősíteni. Emellett pedig ki kell használni a roma népesség egyik nagy erősségét, a demográfiai dinamizmust. "Vannak, akik azt mondják, hogy nincsenek kutatások. Vannak kutatások, néha túl sok kutatás is van. Csak ezeket el is kell olvasni" - szúrt ezután oda Vonának. A kutatások pedig azt mutatják, hogy a romák részaránya dinamikusan nő. Azaz, a romák hatalmas munkaerőtartalékot jelentenek, amely egyben a gazdasági növekedés záloga is lehet. Ehhez persze munkahelyeket is kell teremteni.

és most a hangjára gondolok. Bár lenne zenekara az Európai Parlamentnek!!!

Egy 2010-es kutatás szerint ha annyit elérnénk, hogy a romák foglalkoztatása elérje a regionális átlagot, vagyis 6-8 százalékkal növekedne, az 4-6 százalékos GDP-bővülést eredményezne, mondta Járóka. Ezután az európai romastratégiáva büszkélkedik, amit Orbánék kommunikációja szerint az ő kormányuk európai uniós elnöksége idején fogadtak el. Egy szocialista képviselő csendben megjegyezte, hogy a spanyol-belga-magyar másféléves elnökség közös eredménye, ráadásul a stratégiát "a mi kormányunk idején dolgoztuk ki az ő szakértőikkel együttműködve".

Járóka szerint a romastratégia csak akkor lehet sikeres, ha mindenki mindenkivel összefog és együttműködik, legyen szó kormányról, hivatalról, önkormányzatról, iskoláról, egyházról civil szervezetről. Ezen kívül szükség van még indikátorokra is, hogy nyomon követhető legyen a stratégia megvalósítása. Szerinte ebben is előrelépés történt, mert 2011-ben a kormány részletes megállapodást kötött a cigány önkormányzattal, amiben feladatokat, teljesítési határidőket írtak elő a támogatások fejében.

Soha többé nem fogok nyafogni!

"Nem az a kérdés, hogy révbe értünk-e, hanem az az állítás, hogy végre kihajóztunk" - foglalta össze Járóka Lívia, aki szerint a legfontosabb, hogy életben tartsuk az egységes magyar nemzet álmát. Felszólalását még a szocialisták, még a szkeptikus képviselő is megtapsolta.

Aki utána azt mondta, szégyenkezik és olyan időutazáson vesz részt, ahol megelevenednek a múlt rémisztő alakjai. Csatanó maszlagot vagy szennyezett varázsgombát árulhatnak a büfében!

A szocialista Harangozó Tamás szerint egyszerre öröm és szégyen egy ilyen vitanapon beszélni. Öröm, mert végre a rászorulókról van szó, és minél többet forog a téma, annál több segítő szándék születhet meg. "Én mégis inkább szégyenkezem. Mert a legnyilvánvalóbb problémákat kiemeljük és tartunk róla egy vitanapot. Szégyenkezem, mert úgy teszünk, mintha roma polgártársainknak más problémái volnának, mint a szegénységben élőknek" - mondta. De Hegedűs Zsuzsa miatt is szégyenkezik, aki "befordul a szegénysorra kormányzati Audijával, majd kioktatja őket, a kezükbe nyom egy naposcsibét és már húz is vissza Budapestre".

Harangozó szerint a rendszerváltás legnagyobb tévedése volt, hogy azt hitték, egyenlő lehetőségeket teremt. Ő is azzal jött, hogy Kádár idején még egyenlőség volt, mostanra azonban teljes régiók szakadtak le. "Nem maguktól estek csapdába, hanem egy elhibázott gazdaságpolitika mondott le ezekről a térségekről" - mondta. És ez cigányt és nem cigányt egyaránt sújt, "ugyanúgy hiányzik nekik a munka és a kenyér". Az ország elemi érdeke, hogy ne a társadalom segítségére szoruló szerencsétlenek lakják, mondta.

Egyelőre a Fidesz pazarolta leginkább az időkeretét, illetve az LMP-nek marad kevés az eleve kevésből. A legjobban a Jobbik gazdálkodott, még mindig fél órájuk van beszélni. A Fidesznek 45 perce maradt, a KDNP-nek 25, a szocialistáknak 20, az LMP-nek 11, a függetleneknek meg már csak két perce maradt.

Most rövid reakciók következnek. A fideszes Hoppál Péter szerint nevetséges az a párás szemű Kádár-romantika, ami az MSZP felszólalásaiból sugárzik. Ráadásul egy olyan probléma megoldását kérik számon a két éve kormányzó Fideszen, amit nyolc éves kormányzásuk alatt maguk sem tudtak megoldani. "Végighallgattam ezt a fiatalembört az MSZP-ből és könnybe lábadt a szemöm" - szólalt fel újra Mágoriné, aki arról beszélt, hogy 1994-ben a szocialisták nagy győzelme után a városában a szocialista polgármester záratta be az integrált iskolát, ahol a cigányok is tanultak. Pedig ott reggelente "mögfürdették a piszkos gyerekeket", mert volt tusoló is.

Most rendes felszólalás következik, a kereszténydemokrata Varga László a cigányság irodalomi szerepéről elmélkedett, meg arról, hogy a lakodalmakban is cigányok zenéltek, és hogy fiatalkorában a teknőt is a cigányoktól vette a bélmosáshoz, meg a vályogot a házához. Ő eziránt érez nosztalgiát, nem a Kádár-korszak iránt, amikor a feketevonatok hozták fel a saját közegükből kiszakított cigányembereket. "Nem a szalag mellé kéne állítani őket, hanem meg kéne találni a sajátos munkájukat" - mondta, amikor egy nő közbekiabált a karzatról. Varga képviselő felpillantva egyből helyreutasította az első nőt, akit meglátott. "Timikém, én is meghallgattam" - szólt oda az elempés Szabónak. "Lacikám, én meg most is hallgatlak" - válaszolta Szabó, aki tényleg nem szólt közbe.

"Én egy problémát látok. Olyan ötven százalékra saccolom azokat, akik visszatérnek saját közösségükbe. A többiek az integrációt választják, és kiszakadnak saját közegükből" - mondta ezután Varga, aki szerint a romák "a génjükben hordozzák azt, hogy minden közösségnek van vajdája, aki irányítja őket", ezért rossz néven veszik, ha magyarok utasítgatják őket. Ezért kéne az, hogy a cigány értelmiség vezesse őket. Varga szerint amúgy a cigányok a közmunkában tanulhatják meg, hogy van olyan, hogy munkaidő, aminek van kezdete és vége, és hogy van munka, amiért pénz jár.

"Mi pedig, magyarok, emberek... félreértés ne essék, ők is magyarok, csak most romákról beszélünk, meg magyarokról, fehérekről... szóval mi, magyarok nem szüljük tele a falvainkat, tanuljuk meg tőlük a család fontosságát, és ne bántsuk őket azért, hogy gyermekeket szülnek" - zárta felszólalását Varga

Sosem találnák ki, melyik pártból, én nem fogom elárulni.

Varga felszólalása reakcióhullámot váltott ki. A szocialista Káli képviselő emlékeztette Vargát, hogy Balog miniszter említette az adatot, hogy a Kádár-rendszerben a cigányok 80 százaléka dolgozott, Nyakó István csak megismételte azt. Osztolykán Ágnes "szomorúan hallgatta" Vargát, szerinte nem ártana beszéd előtt végiggondolni, hogy mit is mond. Fájt neki, hogy Varga szerint a cigányság perspektívája a muzsikálás, a kosárfonás és a seprűkészítés. Varga szerint Osztolykán nem figyelt oda, mert ő a hatvanas évekről beszélt, nem azt mondta, hogy most kell bazseválni. "Talán egy tanárnő megérthetné, hogy mit jelent a történelemre hivatkozás. Ne forgassa ki a válaszomat, hanem azt mondja meg, hazudtam, vagy nem hazudtam, amikor azt mondtam, hogy volt egy tisztességes cigány réteg, ami dolgozott" - mondta. "Nem a hatvanas években élünk, nem lehet már abból megélni, hogy az ablak alatt muzsikálunk. Miről beszél? Miről beszél, amikor azt mondja, hogy a romákat nem lehet a szalag mellé állítani? Hagyjuk már ezt a történelmi, mesebeli megemlékezést a romákról" - vágott vissza Osztolykán.

"Hát nem is tudom, hogy mit gondoljak. A KDNP ezután alaposan gondolja meg, mit szól hozzá. Ha a Jobbik mondott volna ilyet, akkor azonnal félbeszakítják, házbizottság, európai bíróság, ENSZ BT" - kezdte felszólalását a jobbikos Mirkóczki Ádám, aki ezután kettős mércének minősítette azt is, hogy Járóka Lívia hatszázezres cigányságról beszélt, miközben őket mindig támadják, ha mondjuk a bűnözés apropóján számokat emlegetnek. Megtudtuk, hogy Mirkóczki az ELTE szociológia szakán tanult, ahol a kérdőívek alján a kérdezőbiztosnak kellett megjelölnie, hogy a válaszoló szerinte cigány vagy sem.

Mirkóczki szerint hazugság, hogy a cigányság problémája a szegénység problémája volna. "Nem, ez együttélési probléma. A bűnözéstől elkezdve a különböző kulturális dimenziókig nincs olyan téma, amiről ne lehetne órákat beszélni" - mondta. Ezután a cigány vezetők felelősségre vonását követelte, mert szerinte ezermilliárdok tüntek el a roma integrációban eredmény nélkül. "Én keresztényként, a kereszténység nevében kérek bocsánatot attól az aljas, gusztustalan felszólalástól, amit Lukács képviselő ott a pulpituson elmondott" - zárta felszólalását egy olyan mondattal, ami tényleg így hangzott el.

a fideszes Rónaszékiné Keresztes Monika altatja a jelenlévőket a kormány eddigi romaprogramjainak ismertetésével.

ami önmagában még nem érdekes, de ahogy belépett a terembe, valamit fel is borított. Akkora zajt csapott, hogy még a szocialista Gőgös Zoltán is felkapta a fejét, hátha ki kell menteni valakit a romok alól.

"Az, hogy ki cigány és ki nem, az valóban önbevallás alapján történik. És tudja, miért nem mondják el még a kérdezőbiztosnak sem? Mert félnek, még a kérdezőbiztostól is. És amivel összekeveri, az a bűncselekmények elkövetőinél a nemzetiség nyilvántartásának a tilalma" - reagált Szabó Mirkóczki felszólalására. Szabó még Farkas Flóriánnak is odaszúrt, mert a vitanapot összehívó roma képviselő véletlenül se reagál semmi, a cigányságot becsmérlő kijelentésre.

Lukács képviselő csak annyit reagált Mirkóczkinak, hogy akinek nem inge, ne vegye magára, különben pedig lehet, hogy Mirkóczki büszke rá, hogy az egri hittudományi főiskolán tanult, de talán az egri hittudományi főiskola már nem annyira büszke tanítványára mai felszólalása után. Utána Soltész Miklós államtitkár szólalt fel, de jó kereszténydemokrataként még a kétperces felszólalások műfaját is sikerült unalomba fullasztania, pedig a végén a hollandiai kirakatokban álló magyar kurvákról is beszélt.

Az elempés Osztolykán Ágnes arról beszélt, hogy a magyar oktatási rendszerben a legkiegyenlítetlenebbek az esélyek. Így szerinte irreális, amit Farkas mond ötvenezer roma ösztöndíjasról, hiszen a teljes oktatási rendszer viszont éppen ellenkező irányba indult a tankötelezettség határának leszállításával. "Hogyan tesznek majd be ötezer roma fiatalt a felsőoktatásba, ha onnan éppen forrásokat vonnak el, ha azt Orbán Viktor és Matolcsy György önfinanszírozóvá akarja tenni, ahol ilyen magasak a tandíjak. Hogyan?" - kérdezte az országos roma önkormányzat elnökét. Szerinte a cigányság felemelkedésének feltétele volna az is, hogy Farkas az ORÖ elnökeként részt vegyen ezekben a társadalmi vitákban.

A fideszes Kupper András szerint a szocialisták a segélyeket akarták kizárólagossá tenni, ezzel függőségbe taszítva a romákat, majd, amikor ez nem sikerült, "megpróbálták felvásárolni a magukat a cigányság vezetőinek nevező személyeket". Majd arról beszélt, hogy ha valaki a cigányságon akar segíteni, ahhoz le kell menni a cigányok közé. "De nem ám fekete egyenruhában, hanem azzal az attitüddel, amiről Lukács képviselő is beszélt, a szeretettel". Kupper ezután egy venezuelai modellt emleget, az L-szisztémát, ahol hangszert adtak a potenciális gyerekbűnözők kezébe, mert aki zenekarban muzsikál "az megtanul figyelni a másikra, az rögtön szocializálódik".

"Nehogymár az a politikai korrekt finomkodás legyen már, hogy a cigányokat nem merjük cigányoknak nevezni, hanem, mint egyes képviselőtársaim, romának nevezzük ezzel a műszóval" - szólalt fel váratlanul az a Lenhardt Balázs, aki nemrégiben azért lépett ki a Jobbikból, mert az ő ízlésének már nem volt eléggé antiszemita a párt. Volt még szó cigányterrorról is. "És hogy ne csak a levegőbe beszéljek" - vezette fel zárómondatát, amit félbe is kellett szakítani. "Ezeket az embereket szegregálni kell" - mondta még.

Lenhardt Balázs a szkinheadfórumok hangulatát a Házba csempészve idézte, mit mondott szerinte egy késelő cigány késelés közben. Latorcai hála istennek lehalkította, miközben gecimagyarozott.