Előbb ottóznak, aztán cigányoznak a Házban

A kezdeményező fideszes-lungo dromos képviselő, Farkas Flórián "A magyarországi cigányság felzárkóztatásának esélyei" címet adta a vitanapnak. A Jobbik tulajdonképpen parlamentbe jutása óta, de aktívan az őszi ülésszak kezdete óta harcol azért, hogy, ahogy azt ők hívják, a cigánykérdés napirendre kerüljön. Legutóbb az Orbán Viktor napirend előtti felszólalását követő vitában követelte Vona, hogy legalább egy bizottságot hívjanak össze az ügyben. Ma kiderül, mennyire sikerül kifogni a szelet a Jobbik vitorlájából.

Bár a mai napot a cigányvita uralja, ettől ez még egy teljesen átlagos parlamenti nap. Vagyis napirend előtti felszólalásokkal fog indulni. Az első szónok a szocialista Tóbiás József lett volna, de nem ért be időben. Az LMP ideiglenes frakcióvezetője, Mille Lajos "ki a rabló, avagy kinek van szerencséje" címen szól majd, a kereszténydemokrata Vejkey Imre egy igazi labancra, Habsburg Ottóra emlékezik majd. A fideszes Kocsis Máté a budapesti fejlődésről, a jobbikos Hegedűs Lorántné az elszámoltatás értelméről beszél majd. A felszólalásokat most nem közvetítjük, legfeljebb szemezgetünk belőlük.

Fotó: Máthé Zoltán / MTI

Az elempés Mille a szerencsejáték-törvény történetét összefoglalva arra a következtetésre jutott, hogy minden bizonnyal kormánypárti képviselőket, de meglehet, hogy kormánytagokat ért el a szervezett bűnözés a pénznyerő automatákért folytatott lobbiharcban. Legalábbis maga Lázár János emlegetett nemzetbiztonsági kockázatokat azon a szeptemberi napon, amikor egyik pillanatról a másikra betiltották a műfajt. A kormány nevében válaszoló Cséfalvay Zoltán az ügy szociális vonzataira terelte a szót, miszerint olyanok játszották el a pénzüket, akiknek amúgy is alig volt.

A kereszténydemokrata Hölvényi György és az emberi erőforások minisztériumának színeiben induló Hölvényi György államtitkár a szovjet blokk egyik lebontójaként éltették Habsburg Ottót születésének századik évfordulóján. Megtudtuk még azt is, hogy Habsburg jó katolikus is volt, ami fontos ezekben a keresztényüldöző időkben.

Az időközben megérkezett Tóbiás képviselő és Hölvényi államtitkár vívtak egyet a Vörös kereszt ügyében. Tóbiás szerint az állam a civil szervezetet is az irányítása alá akarja vonni, amire a válasz az volt, hogy a szocialisták meg áfát vetettek ki az adományokra is. Nem értjük az összefüggést, de mindegy is, mert azóta már lenyűgözve bámuljuk a Fidesz hajléktalanügyi Jolly Jokere, Kocsis Máté küzdelmét a leírt szöveggel. A VIII. kerületi polgármester bő tíz méterre áll tőlünk, de ide látszanak a homlokán csillogó izzadságcseppek. Végül, ha tagolva is, de nagyobb hibák nélkül sikerült felolvasnia, mi mindent tett két év alatt Budapestért a polgári oldal.

Kocsis Máté

Fotó: Máthé Zoltán / MTI

Kocsis dadogó dicséretét a nemzeti fejlesztési minisztérium ritkán szereplő államtitkára, Völner Pál meglepő szerénységgel utasította vissza. Mint mondta, a budapesti fejlesztéseket elsősorban az EU-s források bőségének köszönhetjük, bár az is igaz, hogy a támogatásokat le is kell tudni hívni,

Voltunk már parlamenti vitanapon, és az eddigi tapasztalatok szerint nem ez a képviselők kedvenc keddi tevékenysége. Most mégis szokatlanul sokan vannak, főleg a kormánypártok vették komolyan frakciótársuk kezdeményezését. Meglepetésre az általában eminens Jobbik frakciójának viszont csak a negyede jött el, náluk arányaikban már csak a szocialisták vannak kevesebben - illetve a gyurcsányista függetleneket is csak Varjú László képviseli. A nagy tömeg nagy zajjal is jár, Hegedűs Lorántné felszólalása alatt Latorczai házelnöknek már kétszer is fegyelmeznie kellett. Hegedűs amúgy az eladósodott önkormányzatok vezetőinek elszámoltatását követeli.

már melegítenek a képivselők a napirend előtti felszólalásokkal, hogy kábé 5 perc múlva nekiessenek a cigánykérdésnek, hogy azt gondolatébresztő, tűpontos és kontruktív vita végén délutánra gyakorlatilag megoldják. Azért is így kell történnie, mert a téma szakértője, a Jobbik nagyon készül.

Ráhangolódásnak itt egy vicc, amiben egyszerre van meg a nap két témája: a cigány és a Rolling Stones zenéjét sátáninak tartó Semjén "Ctrl-V" Zsolt.

- Gazsi! Gondolj egy számra!
- Megván.
- Felezd meg!
- Megván.
- Most oszd el néggyel!
- Megván.
- Na mi jött ki?
- Sön.
- Te Gazsi... melyik számra gondoltál?
- Ájkengetnó szatiszfeksön.

erre fél órája van. Utána a frakciók vezérszónokai beszélhetnek húsz-húsz percet, utána következik az időkeretes vita. A Fidesznek 88, a KDNP-nek 42 perc jut, az MSZP-nek 47, a Jobbiknak 45, az LMP-nek 30 perc, a függetleneknek 8 perc jut (ebbe beleszámít a vezérszónokok húsz perce is). A vita végén a kormány negyedórában válaszolhat az elhangzottakra.

- Hinnye Mári! Lapostetűt kaptam tüled!
- Gázsi, Gázsi, há mit ákársz kétszáz forinté? Selyemhernyót?

A kormány nevében Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter szólalt fel elsőként - rajta kívül még négy kormánytag beszél majd. "Amikor a cigányság felzárkóztatásáról beszélünk, akkor az a baj, hogy csak beszélünk. Mondhatnám, csak szájkarate folyik az ügyben. Vannak, akik kizárólag a bűnözésről, és vannak, akik kizárólag áldozatokról beszélnek. Mi a két szélsőség között akarunk beszélni" - mondta. Majd arról beszélt, hogy a szegénység nem szimplán etnikai kérdés, tehát nem lehet kizárólag a pozitív diszkrimináció oldaláról közelíteni a témához. De kizárólag a bűnüldözés felől sem. És a probléma még csak nem is szociális kérdés, vagyis Balog szerint nem oldható meg szimplán segélyekkel és támogatásokkal.

Balog Zoltán

Fotó: Máthé Zoltán / MTI

Az emberi miniszter szerint tehát nem cigánystratégiáról, hanem nemzetstratégiáról lesz szó, és nem a cigányságról, hanem a mélyszegénységben élőkről. "Nem elsősorban humanitárius vitáról beszélünk. Sokkal inkább arról van szó, hogy ki fog itt dolgozni a következő 15-20 évben, ki tartja majd fenn a nyugdíjrendszert" - mondta. Az imént említett egy 85 százalékos munkanélküliségi adatot, de nem volt teljesen világos, hogy ez a mélyszegénységben élőkre, vagy a romákra vonatkozott.

Hogy a Fidesz időkerete pont 88 perc.

Balog ezután hosszasan sorolta a kormány eddigi eredményeit, amelyek tárcaközi bizottságok létrehozásában és stratégiák írásában merültek ki. Meg persze az Európai Roma Stratégia elfogadásában, ami Magyarország EU-elnökségére esett. Aztán rátért a konkrétumokra. A kormány a teljesítményelvet vezette be a romák támogatásában is, ösztöndíjat tehát az kaphat, aki eredményeket ér el. A cél egy olyan roma középosztály megteremtése, amely "nem csak hajlandó, de képes is a többséggel való együttélésre".

Pengebácsi például ezt a nyilvánvalóan kamu, de azért klassz sztorit írta meg az előbb:

Az egyik barátom evangélikus lelkész és ő mesélte, hogy egyszer jöttek hozzá cigányok, hogy keresztelje meg a gyereküket. Mondta, hogy persze, de megkérdezte:

- És mi lenne a gyerek neve?

- Ále-álehándró.

*átgondolási szünet*

- A Lady Gaga számból?

- Igen, tudja nagyon szeretjük azt a számot.

- És nem lehetne csak simán Álehándró?

- Jaj, tisztelendő úr, jó lenne, de sajnos az már van a családban.

"A romaügy Magyarországon sokkal fontosabb annál, hogy csak a cigányokra bízzuk és sokkal fontosabb annál, hogy a cigányokat kihagyhatnánk belőle" - mondta Balog, és külön megkérte a média képviselőit, hogy a két mondatot csak együtt idézzék. Utána azt mondta, hogy "történelminek még nem nevezné" a kormány eddigi eredményeit, de szerinte elindultak a jó úton.

A kormány álláspontjának kifejtését a belügyi államtitkár, Kontrát Károly folytatta. De ő sem bűnügyi oldalról közelített, hanem a közfoglalkoztatás felől, mert "a munka segíthet a felzárkózásban". Beszélt arról, hogy közel ötvenezer "roma személy" vett részt a közfoglalkoztatásban, közel ötvenezer "roma személy" érezhette azt, hogy hasznos tagja a társadalomnak. "Abban bízhatunk, hogy 2013-ban is folytatódhat a roma személyek közmunkaprogramban való szerepvállalása" - mondta még.

Kontrát Károly

Fotó: Máthé Zoltán / MTI

"A belügyminisztérium cselekvő módon vesz részt a romák felzárkóztatási programjaiban" - mondta, majd példának azt hozta fel, hogy közbiztonsági pályázatot írtak ki önkormányzatoknak. Utána felszólalása során először nem "roma személyeknek", hanem "cigány fiataloknak" nevezte a romákat, akiket tárt karokkal várnak a rendőrségnél.

Megtudtuk azt is, hogy a 19 megyei rendőrfőkapitányság két évfolyamon 16, illetve 24 romának adott ösztöndíjat a rendőrszakközépiskolai oktatáshoz. És 37 romát fel is vettek a rendőrséghez. Megtudtuk még, hogy a belügyminisztérium a kisebbségi önkormányzatok és civil szervezetek segítségével tud kommunikálni a romákkal.

A harmadik kormányzati felszólaló Szócska államtitkár az emberi minisztériumból. Elsőként arról beszélt, hogy a romák 77 százaléka dohányzik és a 16 éven aluli romák 63 százaléka beteg. A tüdőfertőzöttek aránya tízszerese a teljes lakosságban mértnek. Vagyis a romák tragikus egészségi állapotban vannak a többségi társadalommal összehasonlítva. Hogy ezen változtassanak, az egészségügyi tárca igyekszik pályázatokkal támogatni a romák lakta körzetekben dolgozó háziorvosokat, illetve a svájci program támogatásával betölteni az elhagyott praxisokat. Beszélt még a Semmelweis Egyetemen tanuló roma ösztöndíjasokról, akik elhivatottak abban, hogy változtassanak a romák tragikus egészségi helyzetén.

- Láttad a mai újságot? - kérdezi az indexes újságíró proli alkotmánybíró karmester cigány a komáját.
- Láttam bizony.
- És mi volt benne?
- Töpörtyű.

Negyedikként a kormány foglalkoztatási államtitkára, Czomba Sándor szólalt fel. Nagy problémát jelent, hogy a romáknak alacsony az iskolai végzettsége, ráadásul területileg is a munkanélküliség által leginkább sújtott megyékben élnek. Ez összességében nagyban növeli a munkanélküliség mértékét a romák között. Ugyan Czomba szerint az volna a legjobb, ha a versenyszféra oldaná meg a problémát, de az érintett régiókban a versenyszféra nem túl aktív, ezért van szükség állami beavatkozásra, ezért van szükség közmunkaprogramokra. És képzésre, és mentorálásra. Ez utóbbira azért van szükség, mert a romák nagy része hosszú évek óta munkanélküli, így a munkába visszatérve támogatás nélkül hamar lebetegednének.

401 roma helyezkedett el az elmúlt évben a versenyszférában, mondta Czomba nagy büszkeséggel, mert szerinte korábban alig pár tucatnyi roma tudott elhelyezkedni.

Akkora klasszikus ez, mint az, hogy hogy hívják a robotcigányt. Géplakatos.

A kormány bevezetőjét Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár zárja. Szerinte kutatások is igazolják, hogy a családi háttér meghatározó egy gyerek fejlődésében. "Azon a hátrányon, amit egy alulképzett családból hoz a gyerek, az iskolarendszer nagyon nehezen tud változtatni" - állította ugyanezekre a meg nem nevezett kutatásokra hivatkozva. Időközben kiürült a terem, a képviselőket ezek szerint nem a vita, hanem a vita előtti határozathozatal vonzotta a parlamentbe.

Hoffmann szerint a cigánygyerekek azért vannak hátrányban, mert nem mesélnek eleget nekik a szüleik. Ezt Nagy József kutatásaira hivatkozva állította. Az is baj, hogy a cigány gyerekeknek csak a kisebbsége jár óvodába három éves korában, ezen változtatni akar. Szerinte az iskolák államosítása is a cigányság felzárkóztatását szolgálja.

A Fidesz nem engedi ki a kezéből a vita irányítását, elsőként Rogán Antal szól vezérszónokként a házhoz. Szerinte ma sok felszólaló problémaként fog tekinteni a romákra. Velük szemben Rogán lehetőséget lát bennük. "Ha a lehetőséget akarjuk kiaknázni, arra kell koncentrálnunk, hogy mi a felzárkóztatás útja. Szerintünk a tanulás és a munka" - mondta. Ő is említette a szocializációs hátrányt, amely miatt reprodukálódhat a romák hátrányos helyzete. Tehát szükség van az oktatásukra, amely egyben a későbbi munkavállalásukat is megkönnyíti. Jó példaként hozta fel a Macika programot, amiben húszezernél is több tanuló kap ösztöndíjat és mentorálást.

Rogán szerint nem kényszer, hanem ösztönzés az, hogy a szociális támogatásokat az iskolába járáshoz kötötték. "Magyarországon kell roma értelmiség, ez így van. De az alap mégiscsak ott van, hogy megszerezhető-e a legszélesebb kör számára az az alapismeret, ami később a munkához szükséges" - mondta. Ezután még dicsérte a kormány segélyezési gyakorlatát, mert szerinte a segélyplafon, meg a segélyek mértékének csökkentése is arra ösztönzi a romákat, hogy dolgozzanak. Az igazi siker viszont az lesz, ha már a többségi társadalom is lehetőséget lát majd a romákban. Mint Rogán, aki lehetőségként gondol rájuk.

A Fidesz két vezérszónokkal készült, másodikként Farkas Flórián, a vita kezdeményezője szólalt fel. "Isten hozott benneteket" - köszöntötte cigány vendégeit, majd kifejtette, hogy miért is kezdeményezte a vitát. Mert a Jobbik állandóan ezzel a témával izélgette Orbánt. És bár érezte a rosszindulatot, úgy véli, hogy egy parlamenti vita mégis megfelelő mód lehet a kérdés lezárására.