Előbb ottóznak, aztán cigányoznak a Házban

hogy Rogán Antal egyet sem gyurcsányozott. Kinek áll ez érdekében?

A probléma szerinte nem most keletkezett, hanem a szocialista kormányok idején. Szerinte akkor lett norma a cigányok elutasítottsága, megbélyegzése. És akkor teremtették meg "a segélyekre berendezkedett életmód feltételeit". "A mélyszegénységben élők lehetőség helyett diszkriminációellenes jelszavakat kaptak" - mondta. Szerinte ennek a következménye a Jobbik és a gárda felemelkedése, a megfélemlítő vonulások is.

Farkas ezután arról beszélt, hogy a cigány kisebbségi önkormányzat is az oktatásra és a készségfejlesztésre koncentrál, együttműködve a kormánnyal. "Meggyőződésem, hogy a romák nélkül nem lehet eredményes felzárkózási politikát folytatni" - mondta. Ezután hosszasan sorolta az általa vezetett országos cigány önkormányzat eredményeit, hogy már iskolákat is fenntartanak és több pályázatot is kiírták képzésekre.

"Akarni kell a felzárkózást, minden magyar állampolgárnak hinni kell a sikerben" - zárta felszólalását Farkas, aki után a szocialista Nyakó István következett. A borsodi képviselő egy kampányélményét mesélte el, amikor egy cigányok lakta faluban rákérdezett a szavazatvásárlásokra. Még nem kapták meg a pénzt, ezért próbálta meggyőzni őket, hogy 2500 forintért ne adják el a voksukat, hiszen abból a pénzből hétfőre már semmi sem marad. "Az lehet, hogy hétfőre nem marad, de a hétvége meg van oldva" - idézte a választ. Szerinte a borsodi cigányok, akiket már senki sem akar foglalkoztatni, nem maradt más, mint hogy eladja szavazatát.

mint hogy kifogja a cigány az aranyhalat, és mmondja neki az aranyhal

"A cigányságnak Kádár alatt volt a legjobb" - mondta ezután Nyakó, majd hosszasan ecsetelte, hogy milyen jó is volt a létező szocializmusban. Mert a képzetleneket felszippantotta a bányászat és a nehézipar. Azok az iparágak, amelyek elsőként szűntek meg a szocializmus összeomlásával.

Itt egy remek poszt arról, hogy milyen kalandjai voltak a napokban egy afgán származású magyar mikrobloggernek Báró Artur Cebotari cigánykirállyal.

Nyakó ezután arról beszélt, hogy Magyarországnak olyan a cigányság, mint a nyugatnak a bevándorlás, ott a szélsőjobboldali pártok a bevándorlókat okolják a bajokért. Ezután arról beszélt, hogy valamilyen számítások szerint az elmúlt huszonkét évben 180 milliárd forintot költött az ország a romák felzárkóztatására. Ami évi nyolcmilliárd forintot jelent, ami egyáltalán nem sok. Aztán rátért a Fidesz bírálatára. Szerinte a Fidesz eleve nem is akarja megoldani a cigányok problémáit, mert versenyben van a szélsőjobboldal szavazataiért, meg mert eleve gyűlöli a szegényeket, amiket kormányzati intézkedéseivel is bizonyít.

" A társadalmi esélyegyenlőség területén, a jóléti, oktatási, egészségügyi szolgáltatások széles néptömegek számára történő hozzáférése tekintetében az 1989 előtti világ a társadalom többsége számára egyszerűen jó volt." Így, ebben a formában az egyszerűen jót talán még Moldova György sem mondta ki a rendszerváltás óta.

Nyakó ezután a rendszerváltás kritikájával folytatta. Szerinte sokan azért "hagyták el a köztársaságot" 2010-ben, mert az lehet, hogy szabad volt, de nem volt igazságos. Így 2014-ben nem elég leváltani Orbánt, nem elég visszatérni a köztársaság szabadságához. Szerinte az igazságos rendszer kialakítását segíti majd, hogy immár a magyarok is elszegényedtek, vagyis a szegénység immár nem színes.

A kereszténydemokraták vezérszónoka, Lukács Tamás a pulpitusról ad elő - a vitát nyitó Balog miniszter kívételével eddig mindenki a helyéről beszélt. Beszéde elején cigány nyelven köszöntötte a magyarországi cigányokat. A vitanapot már csak demográfiai szempontból is kiemelten fontosnak nevezte.

akkor az csakis a kenetteljesen cigányul beszélő kereszténydemokrata lenne.

Elcsukló hangon mesél a cigánytemetésről! Mindjárt zokog és azt mondja, könyörülj rajtunk! Azt is mondja, hogy asszon! Az asszont, ha jól értem agyonverte három cigány.

"Hogyan jutottunk idáig? A magyar nemzet temet és újra temet. Temetési emlékeim. Tatárszentgyörgy. Állok roma képviselőtársam mellett és nézem, ahogy mások politikai demonstrációra használják az eseményt. Beleszólnak egy egyház belügyeibe. Kisléta. Szorítom nejem kezét. Annyira egyszerű és annyira tiszta minden. A cigányok körülöttem nem a ruhájukat, hanem a szívüket szaggatták meg" - mesél most Lukács. "A megélt élmények nehéz, fájdalmas útja az igazságkeresés, mely út nem más, mint a gyűlölet kultúrájából eljutni a szeretet kultúrájába" - zárta végül a lírai részt.

Ezután alapvetéseket tett. Szerinte a cigányság problémája nem azonos a bevándorlók integrálásának problémájával. Mert a cigánysággal századok óta együtt élünk és mert a bevándorlót nyugaton élő munkaerőnek tekintik, és nem nézik emberi méltóságát. Az egymás mögé rakott mondatokat Lukács gondolatmenetnek nevezte, majd azzal folytatta, hogy a bevándorlók helyett a romákat kéne munkába állítani, és nincs szükség társadalmi integrációra, ha a romákra emberként tekintenek.

"Van egy szociológiai alapvető tény. Az alacsonyabb műveltségű osztályokban magasabb a bűnözés, az alacsonyabb műveltségi osztályokban magasabb a munkanélküliség" - mondta Lukács, majd az Apostolok cselekedeteiből ídézte, hogy "valóban el kell ismernem, Isten nem személyi vállogató". "Ezt az evangéliumi eszmét kell követnünk. Az viszont nem megy, hogy bakancsos trappolással keltünk félelmet, és közben a kereszténységre hivatkozunk" - szúrt oda a Jobbiknak.

Lukács ezután az összefogást hiányolta, meg azt, hogy a vitában még senki sem idézett a nemzeti és az európai romastratégiából. Majd az előítéletességről beszélt, amit szerinte az oktatásban kéne felszámolni. "Abban reménykedem, hogy ezek nem lesznek pusztába kiáltott szavak" - mondta, majd a cigányhimnusz záró soraival búcsúzott.

A Jobbik vezérszónoka, Vona Gábor szerint eddig az derült ki a vitából, hogy a Fidesz szerint minden rendben van, az MSZP szeretné, ha Kádár János feltámadna, a KDNP pedig azt hitte, hogy a Jobbikról szól a vitanap. Egyébként Vona is a pulpitusról beszél, és előre örül, hogy olyat mondhat, amilyet a rendszerváltás óta még senki a parlamentben.

"Kezdjük az alaptételekkel, először is azzal, amit a Fidesz vezérszónoka megkérdőjelezett. Hogy ez egy porbléma. Pedig az, mégpedig a legsúlyosabb" - kezdte Vona, aki azzal folytatta, hogy az eddigi összes kormány cigánypolitikája megbukott. Majd arról is beszélt, hogy nincsenek megfelelő kutatások a kérdésben, így értelmesen nem is lehet vitázni. "Vitáink hitviták" - mondta, majd arról beszélt, hogy a tudomány világában a liberálisok "polkorrekt hazudozása" festette át a vitát. "Emlékezzünk csak a Jeszenszky-ügyre" - mondta. A kárhoztatott liberális álláspont szerinte azért hazug, mert a cigányokat áldozatnak állítja be. "Magyarországon semmiféle rasszizmus nincs. Hogyan fordulhatna elő amúgy ,hogy egy tehetségkutató versenyben Gáspár Lacira és Oláh Ibolyára küldik a legtöbb sms-t?" - húzott elő egy váratlan érvet.

Vona most azt állítja, hogy százmilliárd forintokat költöttek integrációra az elmúlt években, majd újra azt követeli, hogy vitanap helyett hozzanak létre egy bizottságot. "Nem az a kérdés, hogy mit tehet még a többségi magyar társadalom, hanem azt is, hogy mit tehet még a cigányság. Hogy akar-e integrálódni. Mert ha az a válasz, hogy egy része nem, akkor fel kell tenni a kérdést, hogy kit terhel ezért a felelősség" - mondja Vona.

Vona ezután a diagnózis felállítását követelte, de diagnózis helyett megint csak arról beszélt, hogy a liberálisok hazudnak. Majd három részre osztotta a cigányságot, az integrálódni akarókra, az integrálódni nem akarókra és a két csoport között ingadozókra. Szerinte a politikai korrektség és a támogatáspolitika az ingadozókat az integrálódni nem akarók felé tolta. Az integrálódni akarókat építőknek, az integrálódni nem akarókat rombolóknak nevezte. Majd újra a "balliberális véleménydiktatúráról" beszélt. "Az olyan kifejezéseket, mint a megélhetési bűnözés, igyekezzünk kerülni. Az olyan fogalmak mellé, mint a mélyszegénység pedig vezessük be a mélyfelelőtlenség és a mélyzüllötség fogalmát is" - mondta.

Vona szerint az integráció és a szegregáció összehangolására van szükség, a kettő szembeállítása - értik, ugye, hogy beolvasztásról és szétválasztásról beszélünk - szerinte hamis. "A rendőrségi munkát is meg kell szabadítanunk az álságos emberjogi béklyóktól" - mondta ezután. Majd rátért arra, hogy a liberális cigánypolitika "látens rasszizmus, a magyarellenes cigány nacionalizmust építette". Ezért a Jobbik tankönyvet készít a cigány gyerekeknek, hogy segítsen nekik megszeretni Magyarországot.

Közvetítés közben írta meg levélben az egyik rokona, hogy  november 17-én, 86 éves korában meghalt a legendás cigány nótaénekes, Kovács Apollónia. A művésznő a gyerekkori Jó ebédhez szól a nóták óta távoli kedvencünk volt, már készül róla az Index-cikk. És ez sajnos nem funkciótlan viccelődés, mint a korábbiak.

Az LMP vezérszónoka, Szabó Timea is a pulpitusról beszél, és ő is a karzaton ülő romák köszöntésével indított. Mint mondta, kétségekkel várták ezt a vitanapot, mert egyrészt a kormány pótcselekvésének tartják, másrészt a Jobbik lehetőségeként populista és rasszista üzenetei hangoztatására. Ezután külön "mintegy újoncként" köszöntötte Farkas Flóriánt, aki szerinte az elmúlt két évben először vesz részt egy romákkal kapcsolatos vitában.

Szabó is alaptételekkel kezdte. "Miért kell állandóan a cigányok integrációjáról beszélni" - kérdezte tőle egy lakossági fórumon egy elempés. Nem zsigerből válaszolt, így rájött, hogy a romaintegráció az elmúlt húsz évben teljesen absztrakt fogalommá vált. "Már nem gondolkozunk azon, hogy gyerekekről, anyákról, apákról, dolgozó, szenvedő emberekről beszélünk. Azért kell beszélnünk a romaintegrációról, mert hatszázezer ember sorsáról beszélünk" - mondta. Azzal is szembe kell nézni, hogy az eddigi kormányok kizárólag politikai haszonszerzésre használták a cigányokat, és azzal is, hogy sokkal egyszerűbb volt a cigányokat okolni az integráció kudarcáért, mintsem szembenézni a hibákkal.

"Ha én cigány lennék, lenne néhány szavam Vona Gáborhoz, hogy kinek is a testvére ő" - mondta Szabó, aki szerint a szocialista kormány legnagyobb bűne, hogy a romaintegráció kérdése helyett a gárdával volt elfoglalva, ingyenreklámot biztosítva ezzel a Jobbiknak. Dicséretesnek nevezte a kormány "mai, konstruktív hangnemét", de arról is beszélt, hogy szerinte a kormány immár rendészeti eszközökkel is biztosítja a szegények végleges leszakadását.

Ezután saját diagnózisát ismertette. Mint mondta, a cigányság egyharmada a leszakadó borsodi régiókban él, ahol teljesen értelmetlen programokra költenek pénzeket. Például cigánytelepeken próbálják javítani a lakhatási körülményeket, ahelyett, hogy felszámolnák a cigánytelepeket. Mert ugyan szerintük sem azonos a fizikai és a társadalmi integráció, de az előbbire is szükség van. Ennél is nagyobb probléma van az oktatásban. Míg a többségi fiatalok 77 százaléka éretségizik, a cigányoknak csupán 3 százaléka, és még 16 százalékuk szerez szakmunkásigazolványt. A megoldás Szabó szerint egyedül az integrált oktatás lehet.

Kovács Apollónia-felvételünk, három másik híres Kováccsal.

"Magyarországon a romák és a nem romák ugyanúgy dolgozni akarnak. Ehhez viszont valódi munkahelyekre volna szükség" - mondta ezután Szabó. Az LMP a roma vállalkozások célzott támogatását, a rugalmas foglalkoztatás rendszerének kidolgozását javasolja. Köteleznék az állami beruházások kivitelezőit, hogy a munkadíj tíz százalékáért roma alvállalkozókat foglalkoztassanak.

hanem vicces igaz történetek is kínaiakról. Itt a legfrisebb, egy perce kaptam a levelet: