Össze-vissza alakul a választási regisztráció
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
-
Magyar Péter vezetésével tüntetők gyülekeznek a Belügyminisztériumnál - Többször fejbe rúgtak egy férfit egy vidéki plázában
- „K*rvára irritáló vagy!″ – ököllel esett neki tanárnőjének egy szolnoki diák
- Élet-halál között lebeg egy egri fiatal, miután megcsapta az áram egy vagon tetején
- Meg akarta öletni élettársát egy egészségügyi dolgozó
Maratoni ülésre készül az országgyűlés. Ezen a héten három napig üléseznek a honatyák, de a házbizottság hétfőn akár úgy is dönthet, hogy november 29-én csütörtökön is ülésnapot tartanak. A leghosszabb napnak a hétfői ígérkezik. Az interpellációk, azonnali kérdések és kérdések után, tehát kb. délután öttől 23 napirendi ponton kell átrágnia magát a háznak. Hétfőn tíz törvényjavaslat zárószavazását tartják, de a honatyák munkaidejét a zárószavazás előtti módosítókról folytatott 5-5 perces viták is húzhatják - és ahogy az eddigi gyakorlat mutatta, ezzel az eszközzel igencsak gyakran élnek a kormánypárti frakciók.
Ez történik a választási eljárásról szóló törvénnyel is, amelyhez a számos zárószavazás előtti módosító érkezett. Az eredetileg tervezetthez képest így is három hét csúszással fogadják el választások és a kampány lebonyolítását jelentősen átíró törvényt. Miután az MSZP név szerinti szavazást kért, a képviselők egyenként adják majd le szavazatukat, ez is beletelik egy kis időbe.
Mivel nem készült el időre az egységes javaslat, a múlt hét hétfőn nem tarthatták meg a zárószavazást. A kormánypárti képviselők már eddig is - több esetben egymásnak is ellentmondva - szétmódosítgatták a javaslatot, így most ember legyén a talpán, aki ki tudja silabizálni, hogyan is változnak a 2014-es választási szabályok. A törvény előkészítése azért folyt szét, mert az új szabályok kidolgozását koordináló Lázár Jánost az utóbbi időben nagyon lekötötték miniszterelnökségi államtitkári feladatai. A módosítgatásnak az utolsó pillanatig nincs vége. Az egységes javaslat alapján tisztázódni látszódtak az ellentmondásos pontok, de Lázár vasárnap benyújtott módosító indítványai ezeken is változtatnának.
Így például a jegyzők mégsem mennének házhoz a választási feliratkozásért 2013. szeptember 1. és december 31. között, azaz nem lenne lehetőség az otthoni regisztrációra. Lázár változtatna a kampány szabályain is. Az egységes javaslat szerint politikai hirdetések csak a közmédiában és a nyomtatott sajtóba jelenhettek volna meg, Lázár azonban ezt kiterjesztené az internetes sajtótermékekre is. Lázár szabályokat alkotna a közmédiában sugározható reklámok időkeretének felosztásáról is. Eszerint a hirdetésekre felhasználható időkeretet médiaszolgáltatónként kell érteni, és egyenlő arányban kell felosztani a jelölőszervezetek között.
Az egységes javaslat szerint a 2014-es választásokon nem lenne kampánycsend sem. A közmédia ugyan 48 órával a választások előtt már nem közölhetne politikai reklámokat, de újságokban, nyomtatott kiadványokban és főként plakátokon egészen az úrnazárásig lehet kampányolni. (Egyéb részletek a választási eljárásról szóló törvényt ismertető lenyíló menüben).
A választási eljárás
A tervezett szabályok szerint azoknak, akik részt akarnak venni a választásokon, előzetesen regisztrálni kell magukat. Ezt először 2013. szeptember 1-től lehet kérni. A névjegyzékbe vételt folyamatosan lehet kérni egészen az adott választást megelőző 15. napig.
A Magyarországon élők ezt személyesen a jegyzőnél, vagy az interneten, az ügyfélkapun keresztül tehetik meg (azaz levélben nem). A magyarországi lakóhellyel nem rendelkező állampolgárok levélben iratkozhatnak fel, a regisztrációs időszak alatt bármikor.
Az egységes javaslat szerint a jegyzőknek a rendes országgyűlési választást megelőző év szeptember 1-je és december 31-e között otthonukban kell felkeresniük a választópolgárokat és tájékoztatni őket a regisztrációról. Felmerült az otthoni regisztráció lehetősége is, azaz ha már a jegyző házhoz megy, miért ne adhatná át neki személyesen a polgár a választói névjegyzékbe való feliratkozásra a kérelmét. Ezt a lehetőséget a parlament alkotmányügyi bizottságának elnöke, Gulyás Gergely üdvözölte is, azonban Lázár János vasárnap benyújtott módosítása szerint mégsem mennének házhoz a jegyzők.
Aranyos csavar a történetben, hogy az így létrejövő névjegyzéket folyamatosan frissíteni kell a lakcím- és személyiadat-nyilvántartás adataival, illetve a befutó regisztrációkat is a lakcím- és személyiadat-nyilvántartásban ellenőrzik. Az egységes javaslat szerint a választópolgárnak nem arról kell majd nyilatkoznia, hogy engedélyezi, hanem hogy letiltja-e személyes adatai kiadását.
Megszűnik az ajánlószelvény-gyűjtés, a polgároknak maguknak kell majd aláírni egy-egy jelölt ajánlólistáját. Egy választópolgár azonban több ajánlást is leadhat. Az egységes javaslat szerint jelöltet nemcsak regisztrált választó, hanem minden, nagykorú választópolgár ajánlhat. A javaslattal módosítanák a választási törvényt is, az ugyanis 200 ajánláshoz köti egy jelölt indulását: ezt most 500-ra emelnék. Lázár János ugyanakkor törölné a törvényjavaslatból, hogy a pártoknak ötezer aláírást kell összegyűjteniük a listaállításhoz az EP-választásokon. Mivel azok is adhatnak ajánlást, akik nem iratkoztak fel a választásra, szerinte érdemes továbbra is 20 ezer ajánlás összegyűjtését feltételül szabni.
A választási kampány a korábbi 90 napról a tervezett 60 helyett 50 napra rövidül. Kampányolni plakáttal, szórólappal, közvetlen megkereséssel, gyűléssel és politikai reklámmal lehet. Politikai reklámot a közmédiában (itt ingyenesen kapnak összesen legfeljebb 600 percet a jelölőszervezetek) vagy a nyomtatott sajtóban lehet megjelentetni, kereskedelmi vagy körzeti és helyi televíziókban és rádiókban, illetve az internetes sajtótermékekben és hírportálokban nem lehet reklámozni. Lázár János az utolsó pillanatba mégis megnyitná a lehetőséget az online média előtt. A közmédiában 48 órával a választás előtt már nem lehet reklámozni. Az egységes javaslat meghatározásában a kampányidőszak az urnazárásig tart, tehát a tévés korlátozást leszámítva nincs kampánycsend.
A kampánykiadások nagy részét az állam adja: a tervek szerint minden jelölt a jelenleginél magasabb összegű, az egymillió forintot is meghaladó hozzájárulást kap majd. Az összeggel a választások után tételesen el kell számolni. Egyéb támogatást csak magánszemélyektől lehet majd elfogadni, de az várhatóan a költségeknek maximum az egyharmadát teheti majd ki.
Nézzük, miről szavaz még az országgyűlés hétfőn. Lesz egy államosítási blokk: két, intézmények állami átvételéről szóló törvényjavaslat végszavazását tartják. Épp idejében, az iskolákat elvileg január elsejétől venné át az állam, azaz alig több mint harminc nap alatt kellene lezavarni a nagy átállást.
Az iskolaállamosításról
Tavaly decemberében fogadták el az új köznevelési törvényt, amely egyben a közoktatás teljes államosításáról is határozott. Az iskolák 2013. január 1-én kerülnek állami kézbe, így éppen ideje, hogy az államosítás részleteit szabályozó törvény is napirendre kerüljön. Így akár egy teljes egész hónapja is marad az eddigi fenntartóknak és maguknak az intézményeknek arra, hogy rájöjjenek, mi is fog velük történni január 1-én.
Hogy mi történik, arról az általános indoklásból nem sok derül ki, az inkább újra megismétli, hogy az államosításnak köszönhetően minden sokkal jobb lesz, például kedvező irányba változnak majd az iskolák között az elmúlt évtizedekben kialakult különbségek. A kedvező irány a különbségek csökkentését jelenti, és csak remélni tudjuk, hogy ezt nem a kimagaslóan jó intézmények teljesítményének visszavágásával, hanem az átlagnál gyengébbek felzárkóztatásával kívánják elérni.
A lényeg, hogy az állam a teljes közoktatás irányítását átveszi, a 3000 főnél kisebb településeken vállalja az intézmények fenntartását is, az ennél nagyobb helyeknek külön kell kérniük, hogy ebben is segítse ki őket az állam. A beterjesztett javaslat alapján a közalkalmazottak közalkalmazottak maradnak, de mindannyian a Klebelsberg Kunó Központ alkalmazottai lesznek. Szimplán emiatt még miatt nem fogják tömegével kirugdosni az eddigi iskolaigazgatókat, de a gigantikus országos központ így nagyon gyorsan tud készíteni olyan statisztikákat, amelyek kimutatják, melyik iskolában túl sok a tanár és túl kevés a gyerek: azaz hamarosan újabb iskolaösszevonások várhatók.
A szociális és gyermekvédelmi intézmények államosításáról
Orbán Viktor második kormányának mindenre van megoldása, és a megoldás általában ugyanaz. Ha valami nem működik jól, államosítsuk. Megtették ezt már a mostanra minden funkciójuktól megfosztott megyei önkormányzatok szociális és gyermekvédelmi intézményeivel, és most a többi önkormányzati szociális és gyermekvédelmi intézményt is államosítják az „egységes irányítás és a fenntartható működés biztosítása érdekében".
Ezen a módosító indítványok sem változtatnak. A kormány amúgy is csak olyan apróságokat támogatott, miszerint jövő május 31-én nem megszűnik, csak megszűnhet az eddigi intézményvezetők megbízása.
A harmadik törvényjavaslat esetében nem államosításról, inkább fővárosiasításról beszélhetünk. Nevezetesen arról, hogy a főváros tulajdonába kerülnek a dunai kikötők. Még érdekesebb, hogy ezzel a törvénnyel teszik lehetővé, hogy 2014 után a képviselők mégiscsak lehessenek polgármesterek is.
Egyes ingatlanok a főváros részére történő átadásáról
Pintér Sándor belügyminiszter javaslatára véget vetnek annak a Tarlós István szerint tarthatatlan állapotnak, hogy mindenféle szállodahajók kötnek ki Budapesten, aminek a hangoskodó utasai aztán megzavarják a rakpartokon élő választópolgárok nyugalmát. Ezért aztán magántulajdonból fővárosi tulajdonba adják „a rakparton lévő, a Duna partvonalával közvetlenül határos ingatlanokat", magyarán a kikötőket.
Ugyanebben a törvényben oldják fel azt a szigorú összeférhetetlenségi szabályt, amelyre korábban annyira büszke volt a kormánypárt. Vagyis, az új szabályok szerint a parlamenti képviselők a következő választás után mégis polgármesterek maradhatnak, nagy örömére a módosítást kitaláló fővárosi fideszes polgármestereknek.
Lazán, de szintén az államosításhoz kapcsolódik a hulladékról szóló törvény módosítása is. A törvényt október 8-án ugyan elfogadta az országgyűlés, de Áder János köztársasági elnök visszadobta. Ennek egyik pontja előírja, hogy a hulladékkal csak olyan közszolgáltató cégek foglalkozhatnak, amelyekben az állam vagy az önkormányzatok többségi tulajdont, azaz minimum 51 százalékos részesedést szereztek. A legnagyobb vitát azonban a háttérben az okozza, hogy pont a 2014-es választások előtt vezetnék be a közszolgáltató társaságok szemétlerakási járulékát, amely így vagy az önkormányzati büdzsét terheli meg, vagy a lakosságra terhelik rá.
Az országgyűlés nemrég írta át szinte teljesen az örökségvédelem rendszerét, de a törvény már most módosításra szorul. Egy technikai, illetékességi pontosítás mellett változtattak az építkezések, beruházások elején kötelező régészeti feltárások szabályain, amely miatt ki is akadt a régészeti szövetség.
A kulturális örökség védelméről
Vannak törvények, amiket nem lehet elégszer módosítani. Ilyen a kulturális örökség védelméről szóló is, amit nem sokkal a kulturális örökségvédelem eddigi rendszerének felszámolása után újra módosíthatnak. Most éppen azért, mert az új javaslat alapján a kulturális javakkal összefüggő feladatok a jövőben a kultúráért-, a régészeti örökséggel és a műemléki értékekkel összefüggő feladatok pedig a régészeti örökség és a műemléki értékek védelméért felelős miniszterhez kerülnek. Rafináltabb olvasóink mostanra rájöhettek, hogy amúgy mindkét feladatkör pont ugyanahhoz a miniszterhez tartozik, akit a nemzeti együttműködés rendszerében az emberi erőforrások miniszterének neveznek.
És ha már módosítanak a törvényen, újra hozzápiszkálnak a régészeti feltárások szabályaihoz, amiket a korábbi módosításokkal jelentősen korlátoztak - a régészeknek igen korlátozott idejük maradt a kormány számára kiemelten fontos beruházások útjában lévő avarkori temetők, római emlékek, honfoglaló sírok feltárására. Az új szabályok szerint pedig ezekért a feltárásokért végre versenyezhetnek is egymással a rivális múzeumok régészei, így végre versenyhelyzet alakulhat ki ezen a korábban monopóliumok uralta piacon, és a beruházóknak lehetőségük lesz a nekik tetsző régészt kiválasztaniuk. A Magyar Régész Szövetség nemrég amiatt tiltakozott, hogy a régészeti örökség definíciójában végrehajtott, látszólag apró változás szerint az emberi lét felszín alatti nyomai közül csak az úgynevezett "jelentőseket" helyezik védelem alá. A régészek szerint így a nemzeti örökség egyes elemeit gond nélkül dózerolhatják el vagy betonozhatják le majd az építkezéseken és más beruházásokon. A nem jelentős régészeti lelőhelyek fosztogatása a továbbiakban nem lesz szankcionálható, és Magyarország régészeti kincsei akadálytalanul juthatnak majd el az illegális műkincskereskedelem hálózatába.
Hétfőn megszavazhatja a parlament a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) jogköreinek megváltoztatásáról szóló előterjesztést. Az eredeti javaslat durván kiszélesítette volna a Kehi jogkörét. Eredetileg minden olyan gazdasági társaságot vizsgálhatott volna, amelyben az állam közvetlenül vagy közvetve jelentős, vagyis legalább 25 százalék plusz egy szavazat részesedéssel rendelkezik, vagy rendelkezett az ellenőrzéssel érintett időszakban. Valószínűleg itt is az történt, hogy tesztelték a reakciókat, majd a kormánypártok jótékonyan engedtek: egy bizottsági zárószavazás előtti változtatás szerint ugyanis végül lemondanának ezeknek a gazdasági társaságoknak a vizsgálatáról.
A képviselők hétfőn várhatóan megszavazzák azt is, hogy a Költségvetési Tanács elnökének is kell vagyonnyilatkozatot tennie és hogy a kölcsönzött munkaerőre is kiterjedne a csődtörvény és a bérgarancia-alap oltalma.
A Költségvetési Tanács elnökének vagyonnyilatkozatáról
A mentelmi és összeférhetetlenségi bizottság javaslatára a Költségvetési Tanács elnökének a kormány tagjaihoz hasonlóan a jövőben vagyonnyilatkozatban kell beszámolnia anyagi helyzetéről és vagyongyarapodásáról.
A csődeljárásról és a bérgarancia-alapról
Kósa Lajos és Spaller Endre kormánypárti képviselők javaslatával a jövőben a kölcsönzött munkaerőre is kiterjedne a csődtörvény és a bérgarancia-alap oltalma, azaz egy vállalkozás csődje vagy az adószabályok kedvezőtlen változása esetén az ő bérüket is ki kell fizetni vagy meg kell emelni.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
