Vízkeresztig villantani kéne bíróügyben

Az Európai Bizottság a héten levelet írt a magyar kormánynak, amiben 2013 január 6-ig ad határidőt, hogy a magyar parlament rendezze a bírók nyugdíjazásának ügyét.

A bizottság idén indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen, mert a bírók, ügyészek és közjegyzők nyugdíjkorhatárát 70-ről 62 évre csökkentették. A bizottság szerint az életkoron alapuló hátrányos munkahelyi megkülönböztetés tilalmával ütközött az Alaptörvénybe is beépített módosítás. Az EU bírósága a bizottságnak adott igazat, bár nem a korhatár csökkentésének elvét, hanem a végrehajtás hirtelenségét kifogásolták ítéletükben. A törvényt  a magyar Alkotmánybíróság már luxemburgi ítélet előtt megsemmisítette.

A két ítélet ellenére a magyar törvényhozás nem reagált. A törvény ugyan kétszeresen is semmis a két bírósági ítélet miatt, azonban az érintett bírákat már kirúgták munkahelyeikről. Ha egyenként munkaügyi pert indítanak, akkor azokat rendre megnyerik, de állami kárpótlást nem kaptak, illetve automatikusan munkahelyüket sem kapták vissza.

A helyzet jogi tarthatatlanságáról Sólyom László volt köztársasági elnök is írt egy cikket. Orbán Viktor miniszterelnök viszont már a luxemburgi ítélet kihirdetése után nyilvánvalóvá tette, hogy nincs dolga a magyar törvényhozásnak, hiszen a magyar Alkotmánybíróság a törvényt már megsemmisítette, és ezért az EU bírái egy nem létező törvényről hoztak ítéletet. „Régen láttam olyat, hogy a döglött kutyát fejbe vágják” – érzékeltette egy brutális metaforával a szerinte fennálló helyzetet.

Csakhogy az Európai Bizottság másképpen értelmezi ugyanezt a szituációt, és ők következményeket akarnak az ítélet után. Valószínűleg az elbocsájtott emberek visszavételét, és kiesett bérük kifizetését látják megoldásnak.

A bizottság tehát vízkeresztig adott határidőt Magyarországnak, hogy tegyen lépéseket az ügyben. Ha a magyar kormány válasza nem nyugtatja meg őket, akkor újabb kötelezettségszegési eljárást indítanak, az ítélet be nem tartása miatt.

Ebben az esetben az eljárás rögtön az úgynevezett "indoklással ellátott véleménnyel" kezdődne, vagyis azzal a szakasszal, ami normális esetben csak a második kört jelenti az ilyen eljárásokkor. Innen pedig a következő lépés már akár februárban az lehet, hogy újra a bíróság elé viszik az ügyet. Ha pedig a luxemburgi bírák is úgy vélik, hogy az ítéletet nem hajtotta végre Magyarország, akkor abból pénzbüntetés lesz.