Áder az AB-hez fordulhat a regisztráció miatt

Áder János köztárasági elnök várhatóan a hét második felében előzetes normakontrollra az Alkotmánybíróságnak (AB) küldi a választási eljárási törvényt – mondta az Indexnek egy, a Köztársasági Elnöki Hivatalhoz (KEH) közel álló forrás.

Csütörtökön kiderül

A választási regisztrációt bevezető törvényt múlt hétfőn szavazta meg az Országgyűlés. Kövér László házelnök a javaslatot szombaton küldte meg a köztársasági elnöknek. Áder Jánosnak az alkotmány szerint innentől számítva öt napja van arra, hogy a jogszabályt aláírja, visszaküldje megfontolásra az Országgyűlésnek, vagy pedig az Ab-hoz forduljon miatta.

Altorjai Anita, a KEH sajtófőnöke az Indexnek azt mondta: a köztársasági elnöknek az alaptörvény rendelkezései szerint csütörtökig van ideje arra, hogy döntsön a választási eljárási törvényről.

Orbán is az Ab-ra vár

Korábban a Fidesz több vezető politikusa is arról beszélt, hogy az Alkotmánybíróság elé kerülhet a jogszabály. Orbán Viktor kormányfő pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában azt mondta: "nyilvánvalóan lesz" alkotmánybírósági kontrollja az új választási eljárási törvénynek és ez "jól is van így".

Orbán az interjúban azt mondta: a választási regisztráció nem alkotmányellenes, mivel az alaptörvényben is szerepel. A kormányfő arra utalt, hogy a regisztráció az alaptörvény átmeneti rendelkezéseibe is bekerült. Ugyanakkor számos részletszabálya van a jogszabálynak, amit jó, ha megvizsgál az Alkotmánybíróság, mert az "hűti a politikai vita hőmérsékletét" – mondta Orbán.

Nem mindegy, mikor dönt az Ab

Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese múlt hétfői sajtótájékoztatóján azt mondta: a Fidesz úgy döntött, hogy nem kér előzetes normakontrollt a jogszabályról. A politikus hozzátette: ezt a köztársasági elnök is megteheti, ellenkező esetben pedig utólagos vizsgálatra kerülhet az Alkotmánybíróság elé a választási eljárási törvény. "Ezek egyike egész biztosan be fog következni" – mondta.

Nem mindegy azonban, hogy melyik. Ha a köztársasági elnök kér normakontrollt, azt az AB soron kívül, valószínűleg még a jelenlegi tagokkal bírálja el. Ha a kormány vagy a képviselők negyede fordul az AB-hez, a döntés sokáig húzható. A testületből februárban és áprilisban két, a nyugdíjkorhatárt elérő alkotmánybíró is távozik, helyükre a koalíció valószínűleg lojális bírákat választ majd. Utóbbiak aránya ezzel a 15 fős testületben 9-re nő.

Az ügy pikantériája, hogy az Alkotmánybíróság csak akkor fogad be egy beadványt, ha az megfelel a formai követelményeknek. Ilyen, hogy meg kell jelölni, a beterjesztő szerint a jogszabály az alaptörvény melyik pontjával ellentétes. Ez viszont kommunikációs csapdahelyzet: a kormánynak vagy a koalíciós képviselőknek a mellett kéne érvelniük,hogy az AB semmisítse meg a választási eljárásról szóló törvényt.

Többször átírták

A választási eljárási törvény a parlamenti, az önkormányzati és az európai parlamenti választás lebonyolítását szabályozza. A javaslat legvitatottabb pontja a választási regisztráció bevezetése, ami azt jelenteni, hogy a következő választokon csak azok vehetnének részt, akik előzetesen feliratkoznak a választói névjegyzékbe. Az ellenzéki pártok szerint a regisztráció felesleges bürokratikus lépés, ami korlátozza a választási részvételt. Ráadásul szerintük felesleges is a létező lakcímnyilvántartás miatt.

A törvényjavaslat a szeptemberi benyújtása után többször is változott. Az eredeti verzió például lehetővé tette volna levélben történő regisztrációt, az alkotmányügyi bizottság javaslatára ez azonban kikerült a tervezetből. Később felmerült, hogy a regisztráció céljából a területileg illetékes jegyző keresse fel a választásra jogosultakat, de ez is kikerült javaslatból. Enyhítésként viszont bekerült a tervezetbe az, hogy a regisztrációra lehetőség lesz minden egyes választás előtt.