Már tudjuk, hogy szívunk, csak nem tudjuk, hogyan

Cz. Réka (Weöres Sándor Általános Iskola és Gimnázium, 9. kerület)

Cz. Réka terveire és életére erőteljes hatással van a kormány bejelentése, nagyon valószínű, hogy nem fog tudni arra az egyetemre és szakra jelentkezni, amire legjobban szeretett volna. „Ha idén is úgy lesz, mint tavaly, és a jelentkezés arányaiban osztják el az államilag finanszírozott helyeket, akkor a szegedi bölcsészkar olasz szakára nagyon esélyes, hogy nem jut tandíjmentes hely. És ha ez így lesz, akkor részemről kiesik Szeged, pedig azt szerettem volna legjobban, azt jelöltem volna meg első helyen.”

Osztályában javarészt bölcsész, társadalomtudományi érdeklődésűek vannak, ráadásul Réka szerint mivel a Weöres nem egy elit gimnázium, jobban kijön az ilyen döntések hatása. „Általában kispesti panelekben laknak a diákok, a barátnőm tavaly a színjeles érettségijével nem jelentkezett az egyetemre, mert sehogy sem tudták kifizetni. Amikor láttuk a keretszám-tervezetet, több osztálytársam is azt mondta, hogy akkor köszönik szépen, mennek külföldre.”

Cz. Rékánál csak a teljes állami finanszírozás játszik a lehetőségek között, diákhitelt semmilyen esetben sem hajlandó felvenni. „Nem szeretném úgy elkezdeni az életet, hogy van 3 millió forint adósságom. Megpróbálom, aztán vagy bejutok vagy nem, de csak állami finanszírozással próbálom meg. Az egyik barátnőm tömören úgy foglalta össze, hogy a kurva anyjukat.”

B. Réka (Herman Ottó Gimnázium, Miskolc)

B. Réka terveit Cz. Rékával ellentétben nem befolyásolják érdemben az új hírek, mert ő eleve is költségtérítéses képzésre jelentkezik, ugyanis furcsa mód ez a konstrukció éri meg neki legjobban anyagilag. Igazgatászervezés szakra szeretne jelentkezni, ebből a Nemzeti és Közszolgálati Egyetemen (elvileg) lesznek ugyan államilag finanszírozott helyek, de számításai szerint nem tudná kifizetni a budapesti életet. Pontosabban jobban jár, ha a költségtérítéses szak, és teljes állású munka mellett dönt.  „A barátaimra viszont nagy hatással van ez az egész, az egyikük most mondta, hogy megérti, hogy így akarnak spórolni, de így az lesz, hogy akik ésszel bekerültek volna, azok nem fognak, de akik pénzzel bírják, azok mehetnek. Olyan embereket fognak képezni, akiknek anyagilag nem okoz gondot a bejutás, és nem olyanokat, akitet tényleg érdekel, elhivatottak, okosak”.

Fotó: Barakonyi Szabolcs

B. Rékának is teljesen kizárt, hogy diákhitelt vegyen fel. „És ezzel nem csak én vagyok így. Látjuk a szülőkön, hogy milyen nehéz egy hitelből kikerülni. Inkább keresek egy olyan szakot, ami nem annyira érdekek, mint hogy csődbe verjem magam, mielőtt még elkezdenék rendesen dolgozni” - mondja, pedig már most is dolgozik, és elrettenti, hogy a tescós kollégái között többen is vannak, akik harminckörüliek, és még mindig fizetik a diákhitelt.

J. Dávid (Pesthidegkúti Waldorf Iskola)

Dávid már tavaly eldöntötte, hogy külföldön tanul tovább. Döntésében az akkori keretszám-csökkentések nagy szerepet játszottak, a mostaniak csak megerősítették benne, de így őt már valószínűleg nem érinti közvetlenül a keretszámok további csökkentése. „Azzal, hogy fizetős a felsőoktatás, még egyet is tudok érteni. De felháborítónak tartom, hogy két hónappal a felvételi jelentkezés előtt ilyen mértékben változtatnak. Így nem lehet mire készülni, az osztályomban vannak, akik emiatt mennek külföldre. Művészképzést szerettek volna megpróbálni, de a tervezet szerint csak 100 ingyenes művészeti hely lesz, és sanszos, hogy nekik nem jut. Már tudjuk, hogy szívunk, csak nem tudjuk, ki és hogyan.”

Fotó: Barakonyi Szabolcs

Azt mondja, hogy a bizonytalanság önmagában nagyon kellemetlen, mert abszurd esetben az is előfordulhat valakivel, hogy végül nem tud felvételizni oda, ahová szeretne. Így máshová kell jelentkeznie, ahhoz más tárgyból kell érettségiznie, mint amire készült, és más tárgyakat kellett volna az utolsó két évben fakultáción tanulnia.

Dávid viszont nem zárkózik el a diákhitel lehetőségétől. Ha Angliába veszik fel, akkor ott mindenképpen lesz hitele, az angliai rendszert viszont sokkal biztonságosabbnak tekinti a magyarnál, ott például röghöz kötés sincs. A külföldi szakok mellett a Budapesti Műszaki Egyetem építész szakára is beadja a jelentkezését államilag finanszírozott és/vagy költségtérítéses képzésre attól függően, hol hány helyet hirdetnek meg. „Ha végül itthon kell maradnom, fogalmam sincs, mi lesz. Ha az a kérdés, hogy tanulhatok-e vagy sem, akkor felvenném a hitelt, mert azt érezném, hogy nincs más választásom”.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!