További Belföld cikkek
- A kormány „egyházi szereplőkkel” bővítené a nevelőszülői hálózatot, de az egyházakat nem értesítették
- A virológus figyelmeztetett: van nagyobb veszély a Covidnál
- Rászoruló gyermekeknek gyűjt karácsonyi ajándékokat a Magyar Máltai Szeretetszolgálat
- Harminchárom éves bűnügy végére tett pontot a rendőrség, elfogták a paloznaki gyilkosság egyik elkövetőjét
- Nagyszabású konferenciát szerveznek a reformátusok a kegyelmi botrány feldolgozásáról
Orbán Viktor hétfőn Salgótarjánban jelentette be, hogy 10 százalékkal csökkenteni kell a távhődíjakat. A bejelentés nem jött teljesen váratlanul, miután a kormányzat néhány nappal korábban arról döntött, hogy jövő év január 1-től 10 százalékkal csökkentik a lakossági gáz és villamos energia árát.
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár indoklása szerint azért van szükség a kötelező árcsökkentésre, mert Magyarországon a családok rezsikiadásai nagyon nagy hányadát viszik el a bevételeikből. A kormány szerint az energiaköltségek csökkentését a szolgáltató cégeknek kell lenyelniük.
Amíg azonban a villamos energia piacán jelentős európai energiaipari befektetők is működnek, a rezsicsökkentő intézkedéscsomag legutóbbi darabja olyan területet érint, ahol kizárólag önkormányzati tulajdonban lévő cégek tevékenykedhetnek.
A szektorban egy ideje törvény írja elő az önkormányzati (állami) többségi tulajdont, ezért pillanatnyilag összesen csupán három olyan távhőszolgáltató cég van az egész országban, ahol az önkormányzati rész nem éri el 100 százalékot.
A szolgáltatókat összefogó Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének, a MaTáSzSz-nak jelenleg 95 tagvállalata van, 59 úgynevezett rendes tagja, és 36 pártoló tagja. (A rendes tagok közül 48 távhőszolgáltató cég, 9 távhőtermelő erőmű és kettő egyesület. A pártoló tag csoportja főként beszállító cégekből, tervező vállalatokból áll.) A MaTáSzSz tájékoztatása szerint néhány cég más településen is üzemeltet rendszereket, így a szervezet 59 tagja 64 városban biztosítja az ellátást.
A szolgáltatások árát korábban az önkormányzatok képviselőtestületeinek kellett meghatároznia, tavaly óta azonban ez már a Magyar Energiahivatal feladata. Csakhogy az energiahivatal sem kapott ebben szabad kezet, hiszen eddig is 2 százalékban maximálták a távhőszolgáltatók nyereségét.
A most bejelentett lakossági hangulatjavító intézkedés az árképzésben eddigi is érvényesített szociális szempontok, és a szerény tartalékok miatt nehéz helyzetbe hozhatja a cégeket.
Az Indexnek nyilatkozó szakértők szerint Orbán Viktor bejelentése eleve nem a valós helyzetet tükrözte, amikor a 10 százalékkal mérsékelt lakossági gázárak átvezetéseként tálalta, hogy miért kell a távhő árának is csökkennie. A távhőszolgáltatók nem lakossági gázt vásárolnak, hanem egyéves futamidejű piaci szerződéseik vannak a gázkereskedőkkel.
A szakértők szerint tovább nehezíti a távhőcégek helyzetét, hogy a díjfizetéssel fedezett költségeknek csak egy – természetesen nem elenyésző – hányadát teszi a gázbeszerzés, így még a 10 százalékkal olcsóbb gáz is extra takarékosságra kényszerítené a cégeket, ha nekik is 10 százalékkal kell csökkenteni a tarifát. A piaci árú energiahordozó kigazdálkodása viszont szinte lehetetlen helyzet elé állítja a cégeket, ezért a szakértők biztosra veszik, hogy a kormány arra fog kényszerülni, hogy valamilyen formában magára vállalja a bevételkiesés egy részét. Nem véletlen, hogy Fekete Csaba a MaTáSzSz elnöke, aki egyben a FŐTÁV Zrt. vezérigazgatója is, röviddel a miniszterelnöki bejelentés után azt nyilatkozta, hogy szeretnének egyeztetni a kormánnyal, mert valahogyan garantálni kell, hogy a szektor szereplőinek gazdálkodása is biztosítva legyen.