Hogy vitatkozott Góg Magóggal?
"De, Magóg!"
Vasárnap még úgy tűnt, az év utolsó parlamenti ülése a miniszterelnök beszédével kezdődik majd. Hétfőn aztán változott a program. Délelőtt tíz körül elterjedt, hogy Orbán Viktor mégsem mond beszédet, ezt később a Miniszterelnökség is megerősítette érdeklődésünkre. „Az uniós csúcstalálkozók kapcsán minden esetben előre jelezni szoktuk a kormányfő felszólalását napirend előtt, de ezúttal nem történtek olyan dolgok az Európai Tanács ülésén, melyek külön miniszterelnöki felszólalást igényelnének a magyar Országgyűlésben, így Orbán Viktor most nem él ezzel a lehetőséggel” – írta Havasi Bertalan, Orbán Viktor sajtótitkára. Később még azt is elárulták, hogy a miniszterelnöknek fájdalmai vannak. Etekintetben tehát pontatlan előzetesünk.
Elképzelhető továbbá, hogy a viharos napokat megélő Magyar Művészeti Akadémiára vonatkozó törvényjavaslatot is leveszik a napirendről. Az új törvény szerint az év végéig kétszáz fősre kéne bővíteni az MMA-t. A probléma, hogy egyre többen mondják le a tagságukat.
Az elmaradó miniszterelnöki beszédért kárpótlást nyújthat, hogy az öt frakció vezérszónokai kívétel nélkül kihasználják az alkalmat az év utolsó napirend előtti felszólalására. Elsőként a jobbikos Dúró Dóra beszél a felsőoktatás káoszáról. A kereszténydemokraták a karácsonyról beszélnek majd, az elempés Schiffer Andrást az érdekli, hogy kik írják a törvényeket. A felsőoktatás témáját a szocialista Hiller István hozza majd vissza, hogy utána a fideszes Rogán Antal már arról beszéljen, mi jöhet még 2013-ban.
Az interpellációkat szokás szerint a szocialisták nyitják, Szabó Imre ezermilliárd forint fejlesztési pénz felhasználásáról érdeklődik. "Van-e következménye, ha egy miniszter nem tesz eleget a törvényi előírásnak" - kérdezi ezután Novák Előd. Az elempés Vágó Gábor a lakáshitelesek problémájával foglalkozik majd. Az ellenzéki körnek szokás szerint egy kormánypárti öninterpelláció vet majd véget
A modern technológia immár a parlamentet sem hagyhatja hidegen. A szocialista Baja Ferencet az érdekli, hogy miért nem lehet már ebben a ciklusban bevezetni az elektronikus közigazgatást. A jobbikos Németh Zsoltot pedig az, hogy a kormány már a Facebookot is cenzúrázni akarja-e. A szocialista Tóth Csaba a rokkantsági ellátásról kérdez, az év utolsó interpellálója pedig a fejlesztéspolitika csődjéről kérdező Szilágyi György lehet.
Az utolsó ülésen két választást is tartanak. Egyrészt megválasztják a háznagyot, a tavaly elfogadott parlamenti törvénnyel újraalkotott adminisztratív szerepre a kormánypárti frakció végül Mátrai Mártát jelölte. Új alkotmánybírót is választanak a jövőre hetvenévesen nyugdíjba kényszerülő Bihari Mihály helyére is. A kormánypártok Balsai István után újra saját képviselőik között találtak alkalmas jelöltet a posztra, amire az egyetlen jelölt így a kereszténydemokrata Salamon László.
Mesterházy Attila szocialista pártelnök sajtótájékoztatóján már a szocialisták új logóját rakták ki a kijelzőre. Drámai változás amúgy nem történt, még mindig a szegfű a jelkép, viszont a piros-fehér-zöld színkavalkád helyét a monokróm piros-fehér vette át, míg a csupa nagybetűs MSZP feliratot csupa kisbetűsre cserélték. A jelkép kerekdedebb lett, amiről javarészt a borzalmas betűtípus tehet.
A plenáris ülést vezető elnök csak az Országgyűlés tekintélyének megóvása érdekében minősítheti a felszólalások tartalmát. Erről fogadott el általános érvényű állásfoglalást az alkotmányügyi bizottság az MSZP kezdeményezésére.
Nemcsak a szocialisták újították meg pártlogójukat, hanem a kereszténydemokraták is. A KDNP új jelképe igazi szimbólumcunami. Az inkább pluszjelre emlékeztető kereszt egyben árbóc is a hajón, ami egy galambnak tűnő hullámon lovagol. Végül is, Harrah Péter szép szavai szerint a Kereszténydemokrata Néppárt a horgony, ami a viharos tengeren rögzíti a Fidesz gőzmozdonyát.
Azt gondoltuk volna, hogy a kereszténydemokraták logóváltásánál nagyobb hír már nem lesz ma, de tévednünk kellett. Harrach Péter poénnal zárta sajtótájékoztatóját! A kereszténydemokraták frakcióvezetője az Alkotmánybíróság mai döntését kommentálta - más véleményen van, de tiszteletben tartja azt. "Kimerítő tájékoztatást adtam. Minden értelemben" - kacsintott ki a végén az altató basszusáról ismert politikus.
az Interparlamentáris Unió ülése, így elméletileg egykor elkezdődhet a téli rendkívüli ülésszak is. Az IPU ülése miatt a szokásosnál több képviselő van már a teremben.
de nagyon gyorsan – utasította rendre első mondatával, még az ülés megnyitása előtt az LMP két képviselőjét Kövér László. Szabó Timea és Széll Bernadett egy "A diákok követelései" feliratú transzparenst tartott fel. Hogy mik voltak a diákok követelései, azt nem láttuk, a zártláncú hálózaton javarészt hátulról mutatták a történéseket.
a téli rendkívüli ülésszak. Mielőtt bárki felszólalhatott volna, a lemondott Bödecs Barna helyére delegált új jobbikos képviselő, Suhajda Krisztián tehette le a képviselői esküt.
Suhajda eskütétele előtt a mandátumvizsgáló bizottság elnöke, Rubovszky György szólalt fel. "Nem egészen értem a padsorokat, de ez nem is az én dolgom" - mondta. Hogy miért, az rejtély. Utána kisebb gikszer akadályozta meg Suhajda eskütételét, elsőre csak 182-en szavaztak a mandátumigazoláskor, azaz a ház határozatképtelen volt.
Elsőre az LMP-sek és az MSZP-sek sem szavaztak Suhajda mandátumáról - a szocialisták még a teremből is kivonultak. Másodjára így a Fidesznek kellett biztosítania a határozatképességet.
Suhajda Krisztián 36 éves, borász, két gyermek édesapja. 2004 óta tagja a Jobbiknak, eddig a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés tagja volt. Ő a párt megyei elnöke is.
Az új jobbikos képviselő beiktatása alkalmából adott interjút a barikad.hu-nak. A többi pártról ezt mondta:
"Úgy látom, hogy a kormánypártban néhány ember hozza meg az összes fontos döntést, az esetleges jó szándékú képviselőik pedig háttérbe szorulnak. A baloldalról azt tudom elmondani, amit ők állítanak a Jobbikról, ám esetükben ez igaz is: pártjaik a szétesés szélére sodródtak."
A bakiparádé után tényleg elkezdődhetett az ülés. "Nem mindennapi az a hazugságcunami, amit a kormány a múlt héten a felsőoktatás átalakításával kapcsolatban elmondott" - kezdte napirend előtti felszólalását a jobbikos Dúró Dóra. Az elmondottak alapján kétli, hogy bárkinek is jobb lenne attól, hogy a jövőben két és félmillió forintot kell fizetni egy korábban ingyenes jogi diplomáért. Ezzel elzárják a felemelkedés lehetőségét a szegényebbek elől. "Kasztrendszer jön létre" - mondta Dúró. Aktualizálta is mondandóját, szerinte a fő kérdés nem az, hogy lesz-e keretszám, hanem az, hogy hány hallgató képzését finanszírozzák. Szerinte amúgy Orbánnak nem a fidelitasosokkal, hanem a hallgatókkal kellett volna egyeztetnie.
Dúró az oktatók nehéz helyzetéről is beszélt. Egyrészt kifogásolta, hogy most már megkezdett PhD-tanulmányok kellenek ahhoz, hogy valaki egyetemi oktató lehessen. Másrészt azt, hogy egy egyetemi oktató kezdő fizetése 174 900 forint, ami hatvanezerrel marad el a diplomások átlag kezdő fizetésétől.
a →hinduizmus társadalmi rendje. - A →brahmanizmus hozta létre az uralkodó brahmanok →kaszttá alakulásakor. Az 1. kaszt tagjává nem megbízatás, hanem a születés útján válik az ember. A 2. a harcosok (ksatriják) kasztja, rájuk bízták a királyi kötelességek teljesítését. A 3. kaszt, a vaisják a gazdasággal van összekötve, ide tartoznak a már nagyon tagolt társad-ban a földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozó, s ezáltal a nép táplálásának fő terhét viselő parasztokon kívül a kereskedők, kézművesek és a munkások is. A 4. kaszthoz tartoznak a szudrák, a szert-okból kizártak. A 4 csoport szociálisan teljesen elkülönül egymástól; nincs lehetőség az egyik kasztból a másikba lépni v. a kaszt határait átugrani (pl. házassággal).
"Mintha egy régebbi időből hallottam volna a felszólalást. Persze meg lehet írni két héttel előre is egy felszólalást" - kezdte válaszát Balog Zoltán emberminiszter. Aki szerint nem az a kérdés, hogy hányan tanulnak a felsőoktatásban, hanem az, hogy akik ott tanulnak, azoknak a diplomája mennyit ér majd. De az is kérdés, hogy ki viseli majd a képzés költésgeit. Balog szerint már a szerdai kormányülésen egyértelművé tették, hogy a keretszámokat megszüntetik. "Mindenkit felvesznek a magyar felsőoktatásban, aki megüti a követelményeket" - mondta.
Balog szerint értelmetlen kérdés, hogy hányan fognak bejutni az egyetemekre. "Ez egy felülről nyitott rendszer" - mondta, azaz annyi egyetemista lesz, ahány megfelel a felvételi követelményeknek.
A kereszténydemokrata Vejkey Imre a karácsonyról beszélt napirend előtt, mert "amint a naptárunkba nézünk, észrevesszük, hogy már csak egy hét, és itt a karácsony". Ez szerinte az ember és Isten egymásra találásának ünnepe, amikor keresni kell egy csendes sajtot, pontosabban sarkot. Volt még szó kövér, pirosruhás emberről, mindannyiunkban meglévő istenképmásról és rózsaszín gyertyáról is.
Vejkey ezután arról értekezett, hogy Jézus is családba született, ergó a család védendő érték. Az is fontos, hogy a családban még a felnőttek is gyereknek érezhetik magukat, ami jó, mert Jézus is gyermekként tekint mindenkire. "A szentestében az a gyönyörű, hogy mindannyiunk arcán, ha csak egy kicsit is, de feltűnik Jézus egy-egy arcvonása" - mondta még. És azt is, hogy ilyenkor mindenkinek feltöltődik kiüresedő láthatatlan tarisznyája jósággal. "A karácsony nem emeli a fizetésünket, nem kíván hatalmat és vagyont, de ráébreszt minket arra, hogy életünknek értelme van" - mondta.
A karácsony olyan téma, amire a kormánynak is reagálnia kell. Vejkey szép szavait kereszténydemokrata párttársa, Rétvári Bence államtitkár köszönte meg.
Tavaly így köszöntötte nézőit Surján László, az Európai Parlament KDNP-s alelnöke. Egy év alatt csak 158-an nézték meg ezt a felvételt, de most újra aktuális, így aki akkor lemaradt, annak még most sem késő:
"A magyar politika húsz éve vergődik az oligarchák fogságában" - váltott hangulatot ezután az LMP régi-új frakcióvezetője, Schiffer András, aki szerint meg kell fékezni a profitot termelő nagytőkét. "Bullshitgenerátor" - mondta ezután Schiffer, aki szerint a korrupciós nyomást még a zárószavazás előtti módosító indítványok is növelik. Kifogásolta, hogy a Fidesz nem beszél a versenytársak nélküli közbeszerzésekről, a birtokpolitikát uraló maffiacsoportokról és az elszámoltatás csúfos kudarcáról. "Nagy hallgatás van például Gripen-ügyben" - mondta.
Schiffer ezután az LMP sérelmeit sorolta, illetve azokat az átláthatóságot növelő javaslataikat, amiket a kormánytöbbség leszavazott. "Legyenek áttetszőek a közbeszerzési ajánlatok" - javasolta. Majd arról beszélt, hogy ne a politikusok becsülete legyen az egyetlen akadálya annak, hogy a profitszerző tőke vágyai teljesüljenek az emberek vágyai helyett. Azt is mondta, hogy ha sikerülne legalább portugál szintre feljönni a korrupciómentességben, az a GDP 3,3 százalékával egyenlő plusz adóbevételt jelentene.
És ez már a v2.0!
"Talán kevés az öt perc, hogy az ön állításait cáfoljam, de megpróbálom" - kezdte válaszát Rétvári Bence, aki a Transparency International új korrupciós rangsorára hivatkozva azt állította, hogy Magyarországon javult a helyzet. Majd az Alakotmánybíróság hétfői döntésére hivatkozva azt állította, hogy működik a fékek és ellensúlyok rendszere, még ha szerinte az helyesen fékek és egyensúlyok rendszere volna. (Az angol eredetiben a "balances" kifejezés szerepel, ami mindkettőt jelentheti.) Aztán arról beszélt, hogy a kormány mániákusan törekszik az átláthatóság növelésére. És nem azért neveznek ki minden posztra fideszeseket, mert klientúrát építenek, hanem mert a kinevezettek mind remek szakemberek.