Salamon az új alkotmánybíró

Fazekas Sándor vidékfejlesztési alkotmánymódosításának a lényege a földtörvény és a termelőszövetkezeti törvény sarkalatossá tétele. Emellett "az állam és mindenki kötelességévé" tették a természeti erőforrások és a biológiai sokféleség védelmét, fenntartását és megőrzését a jövő nemzedékek számára. A Jobbik kétharmados helyett négyötödössé tette volna a földtörvényt és rögzítette volna, hogy földet csak magyarok tulajdonolhassanak. Indítványaikat ugyan nem támogatta sem a kormány, sem a bizottságok, de a Jobbik a fideszes Ángyán József módosító javaslatáról név szerinti szavazást kért. Ezt Ángyán ugyan megszavazta, de párttársai, akárcsak a többi módosítót, ezt is elvetették. Így viszont a zárószavazást is meg lehetett tartani. A kormánypártok szavazataival magát az alkotmánymódosítást is elfogadták.

Navracsics Tibor igazságügyi miniszter javaslatára az új bírósági rendszerhez igazítják a polgári perrendtartásról szóló törvényt, vagyis ebben is bevezetik a járásbíróság és a törvényszék, illetve a közigazgatási és munkaügyi bíróság fogalmát. Szabályozzák továbbá, hogy a végrehajtási ügyintézőnek felsőfokú végzettséggel és szakirányú vizsgával kell rendelkeznie. Két fideszes módosítójavaslat rendezte a bíróság és az ügyfél közötti elektronikus kapcsolattartás szabályait is.

Bár Navracsics Tibor igazságügyi miniszter javaslata a címe alapján csak az új büntetőtörvénykönyv bevezetését megkönnyítő technikai javaslat volna, elég jelentős jogszabálymódosításokat rejtettek el benne. Például jelentősen bővítik a titkos adatszerzéssel folytatott nyomozások körét.

A javaslat szerint titkos megfigyelést lehet folytatni az öt évig terjedő, vagy ennél súlyosabb büntetéssel szankcionálható szándékos bűncselekmények, a maffiabűncselekmények, a prostitúciós ügyek, a kábítószeres ügyek, az emberkereskedelem, a pedofil bűncselekmények, az embercsempészet, a vesztegetési ügyek gyanúsítottjai, de akár a környezetkárosítással és a hulladékgazdálkodás rendjének megsértésével gyanúsítottak ellen is. Titokban megfigyelhetik továbbá a közjogi tisztséget betöltőket vagy nemzetközi diplomáciai védelmet élvezőket erőszakkal fenyegetőket, vagy a hivatalos személy elleni erőszakot elkövetőket is.

De nemcsak a titkos megfigyelés lehetőségét bővíti a törvényjavaslat, hanem szabályozza az internetes tartalmak eltávolítását is, amire egy napot ad a tárhelyszolgáltatónak a bíróság ezirányú határozatát követoen. Egy támogatott módosító javaslat alapján a jogsértőnek ítélt tartalmat egy bírósági végrehajtó távolítaná el a szerverekről.

Megteremtik továbbá a vagyon-visszaszerzési hatóságot, amely lefoglalhatja a gyanúsítottak vagyontárgyait az okozott kár fedezeteként.

De vannak a javaslatnak ténylegesen is technikai részei is. A jövő évtől hatályos új büntetőtörvénykönyv több, korábban bűncselekménynek minősülő tényállást szabálysértéssé minősített le. Navracsics javaslata szerint az új Btk. hatályba lépésével az ezekben az ügyekben indított büntetőeljárásokat meg kell szüntetni, helyettük szabálysértési eljárást kell kezdeni. Már amennyiben a szabálysértés nem évült el, mert akkor a szabálysértési eljárást is meg kell szüntetni.

A törvény a próbaidő kérdését is rendezi, vagyis ha valakit még a régi Btk. alapján ítéltek próbaidőre, de annak szabályaival ellentétesen, vagy utána már az új Btk. alapján is elítélik egy másik bűncselekmény miatt, akkor a felfüggesztett büntetést le kell tölteni.

Bár salátatörvényről van szó, Navracsics Tibor igazságügyi miniszter még preambulumot is írt javaslatához, amely tőle szokatlan módon nem a Jó Államról, csupán „a közszolgáltatásokat maradéktalanul biztosító állam működési feltételeinek megteremtéséről” szól.

Hogy mi mindenről szól a törvény, azt még felsorolni is sok. Módosítja az illetéktörvényt, az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló törvényt, a környezetvédelem általános szabályairól szóló törvényt, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényt, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényt, az ingatlannyilvántartásról szóló törvényt, a fogyatékosok jogairól és esélyegyenlőségéről szóló törvényt, a kutatási és technológiai innovációs alapról szóló törvényt, a villamos energiáról szóló törvényt, a földgázellátásról szóló törvényt, a kormányhivatalokról szóló törvényt, a megyei önkormányzatok konszolidációjáról szóló törvényt, a jegybanktörvényt, az országgyűlési törvényt, a járásokról szóló törvényt és a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvényt.

Igazán lényegi változás csak a két utóbbi esetben van. A hatósági eljárásról szóló törvényben rendezik a cselekvőképtelen személyek tanúként történő meghallgatásának szabályait. Cselekvőképtelent tanúként csak akkor lehet meghallgatni, ha más lehetőség nincs a bizonyításra, és a vallomását csak és kizárólag akkor lehet felhasználni, ha megfelelően tájékoztatták a jogairól. A járások kialakításáról szóló törvényben pedig állami tulajdonba veszik az állam által átvett államigazgatási feladatok ellátásához szükséges önkormányzati vagyonelemeket.

Navracsics igazságügyi miniszter legfontosabb feladatának annak a megteremtését tartja, amit ő Jó Államnak nevez. A Jó Államban egyszerűbb az ügyintézés, ezt célozza a Magyary-program, melynek részeként most a házassággal, a névviselés szabályaival, illetve a személyi és lakcímnyilvántartás kérdéseivel foglalkoznak. Az új törvény szerint a legalább tíz éve magyar állampolgárral házasságban élő nem magyar állampolgár kedvezményesen honosítható, amennyiben beszél magyarul. Azok a Magyarországon született gyermekek pedig, akik szüleik hazájának törvényei szerint nem szereztek más állampolgárságot, magyar állampolgárságot kapnak.

A javaslat érdekes adalékként a területfejlesztési törvényt is módosítja, megalkotva a területfejlesztési statisztikai kistérség fogalmát.

Kósa Lajos javaslata hivatalosan az „egyes törvények az országgyűléssel, valamint az önkormányzatokkal összefüggő módosításáról” címet viseli, de lényegében a korábban elfogadott összeférhetetlenségi szabályok őt leginkább érintő pontjának eltörlésérol szól. Korábban ugyanis kizárták, hogy egy polgármester parlamenti képviselő is lehessen, ám javaslatára úgy módosulna a törvény, hogy a parlamenti képviselő mégis lehetne polgármester is.

A törvényjavaslatnak aktuálpolitikai vonzata is van. Rogán Antal és Gulyás Gergely fideszes képviselők módosító javaslat alapján a kirívóan sértő kifejezéseket használó parlamenti képviselőket akár egy havi honoráriumukkal azonos pénzbírsággal is sújthatják és ki is zárhatják az ülésről. A javaslat apropóját Gyöngyösi Márton zsidólistázó felszólalása adta.

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati jogviszonyáról szóló törvény (Hszt.) módosításával Pintér Sándor belügyminiszter elsősorban a vezénylés és a berendelés jelenlegi rendjének indoklása szerint átláthatatlan szabályait kívánja egységsebbé alakítani. A szabályozást két alcímre, az országon belüli más szervekhez vezénylésre, illetve a külföldre vezénylésre bontja, a berendelést pedig a vezénylés egyik, speciális esetévé teszi.

Bevezeti továbbá a szolgálati érdek fogalmát, amit a törvény eddig is használt, csak eddig nem definiálta, mi az. Mostantól tudjuk, hogy „a fegyveres szerv vagy valamely szervezeti egysége jogszeru, rendeltetésszeru és eredményes muködéséhez, jogszabályban vagy közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott feladatainak teljesítéséhez szükséges, vagy azt meghatározó módon befolyásoló személyi feltétel, illetve körülmény”.

Rendezik továbbá azt a furcsa ellentmondást is, hogy a hatályos jogszabályok alapján a titkosszolgálatok munkatársait és a rendőrség fedett nyomozóit is nyilvántartanák a Magyar Rendészeti Kar amúgy nyilvános adatbázisaiban. Mivel ez egyértelműen hülyeség, ezért nem is így lesz, a fedett ügynökök nyilvántartása nem lesz szabadon hozzáférheto.

Az új Hszt. a kifogástalan életvitel követelményét kiterjeszti a rendvédelmi oktatási intézmények hallgatóira és tanulóira is, vagyis a jövőben őket is provokálhatnák a belső ellenorzés nyomozói.

Az energetikai ügyekben korábban csendes belháborút vívó Lázár János és Bencsik János közös javaslata a kereskedelmi földgáztározók államosítását készíti elő. Mindezt indoklásukban „a stratégiai jelentoségű földgázkészletekkel való gazdálkodás jelenleginél szigorúbb társadalmi és állami kontrolljának” nevezik.

És hogy mit helyeznének szigorúbb társadalmi kontroll alá? Rogán Antal elfogadott módosító indítványa alapján nemcsak az E.On gáztározóit, hanem a stratégiai gáztározást is államosítanák, amivel a jelentős részben állami tulajdonú Mollal babrálnak ki. A stratégiai gáztározót ugyanis a Mol építette pár éve 150 milliárd forintból. A befektetést évtizedek alatt az itt tárolt gáz árán keresztül szedték volna vissza. Egyelőre nem tisztázott, hogy az állam megvásárolná-e a tározót, vagyis az sem, hogy megtérülhet-e valaha a Mol beruházása.

Hogy-hogynem ez a javaslat is a Magyary Egyszerűsítési Program része és 57, sűrűn gépelt oldalon át taglalja az adminisztratív terhek csökkentését. emellett jutott hely és idő a zsebszerződéses ügyletek megakadályozására is, mégpedig azért, mert a kormány szerint az emberek visszaéltek a haszonélvezeti joggal. A Polgári Törvénykönyv alapján a haszonélvezeti joggal rendelkező a más tulajdonában álló dolgot sajátjaként használhatja, így hivatalos tulajdoncsere nélkül is olyanok kezébe kerülhetett a föld, akik azt aztán megművelték. De mert külföldiek voltak, ez valamiért zavarja a kormányt. A kormány szerint a föld „kivételes jószág”, ezért korlátozottabban kell érvényesülnie a szerződés szabadságának. Így hát korlátozzák is a szerződési szabadságot.

Az elmúlt években egyszer már majdnem lett új Polgári Törvénykönyve az országnak, de a Bajnai-kormány idején elfogadott, a korábbi tizenvalahány éves kodifikációs munkát félretevő javaslatot Sólyom László akkori köztársasági elnök visszadobta. A Fidesz ezután újra kiadta a munkát a kódexen tizenvalahány évig dolgozó előkészítő testületnek, amely 2012-re állította össze összesen hét kötetből álló javaslatát. Amit végül leghamarabb már csak jövőre fogadhatnak el. A terv szerint a rendkívüli ülésen már magáról a törvényről szavaztak volna, de ehhez a múlt héten el kellett volna fogadni a módosító indítványokat. A szavazás napirenden is volt, de végül elhalasztották.

Így az év utolsó ülésén a törvény helyett 204 módosító indítványról szavaznak. Ezek közül egyet emelnénk ki, azt, amivel a KDNP megkönnyítené a melegeknek, hogy házasodjanak. Hogy miért, annak kitalálását önökre bízzuk. Fideszes forrásaink szerint amúgy pont emiatt a KDNP-s javaslat miatt halasztották el a szavazást, mert a kormánypárti frakció sem tudott vele még mit kezdeni. A helyzetet végül az LMP oldotta fel azzal, hogy név szerinti szavazást kért a javaslatról, melyet így a kormánypárti frakciók megszavaztak.

Az ezernél is több oldalas kódex ismertetése szétfeszítené előzetesünk kereteit, így az érdeklődőknek csak azt javasolhatjuk, hogy olvassák el a témában eddig született cikkünket és a Ptk. kidolgozásáért felelős miniszteri biztossal készült interjúnkat.

A kormány célja az energetikai tárgyú törvények módosításával az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, hogy így is mérsékeljük a klímaváltozást. Erre az uniós szabályozási környezet változása miatt is szükség van, már csak azért is, mert újabb gázokra is kiterjesztették a szabályozást.

Változott továbbá az ún. sapkára, vagyis a maximális kibocsátási mennyiségre vonatkozó szabályozás is. Míg korábban évről évre ugyanakkora kibocsátási kvótát állapíthattak meg a tagállamok, 2013-tól kezdve a kvótamennyiség folyamatosan csökkenni fog, a felosztást pedig évente felül is vizsgálják.

Változnak a kvótakereskedelem szabályai is, a korábbiakkal ellentétben széles körben lehet majd aukción értékesíteni a kibocsátási kvótát.

Mindezek miatt módosítani kell a bányatörvényt, a távhőszolgáltatási törvényt, a kiotói jegyzőkönyv végrehajtásának keretrendszeréről szóló törvényt, a villamos energiáról szóló törvényt, a földgáztörvényt, de még a közbeszerzési törvényt is.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a kormány nemrégiben bejelentett felnőttképzési támogatási programját kodifikálja javaslatával. Indoklása szerint állami és uniós források terhére már 2012 második felében és azt követően is több százezer fő részesülhet képzési támogatásban.

Hogy a pénzt ne fölöslegesen költsék, az eddiginél szigorúbban szabályozzák a felnőttképzés akkreditációs eljárását, illetve az akkreditált képzések ellenőrzését.

Matolcsy emellett javaslatával a szakképzési törvény alkalmazása során felmerült hibákat is orvosolni kívánja. Emellett az oktatás állami fenntartásba vételére is reagál.

A borászati tárgyú törvényjavaslatot szakavatott politikus, Tiffán Zsolt borász jegyzi. A hegyközségekről már 1994 óta van törvény, ám azóta Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz, a magyar bortermelés pedig hatalmasat fejlődött. Tiffán szerint a hegyközségek megalakulása óta a jogi és a piaci környezetben történt változások tették szükségessé a hegyközségi rendszer átalakítását.

Az új törvény alapján a jövőben az eredetvédelmi szabályok alapján ma is használatos bornevekhez kapcsolódó szabályozás nem állami feladat lesz, hanem a bornevet használó közösségé.

Fontos változás lesz, hogy a korábban választott funkcióként létező hegybíró a jövőben függetlenedik a hegyközségtől - Tiffán szerint érdekütközés volt a hatósági jogkörrel a hegyközség tagjainak ügyében eljáró bíró és az őt választó közösség között, ami akadályozhatta a hegybírót a munkájában.

A harmadik fontos változás, hogy a jövőben a szőlőterülettel nem rendelkező felvásárlók a jövőben nem lehetnének tagjai a hegyközségeknek. Ahogy a kizárólag továbbértékesítő felvásárlók sem.

Balog Zoltán emberminiszter javaslatára a kormány rendeletben határozhatná meg a nem előre csomagolt kozmetikai termékek címkézésének részletes szabályait.

Ennél persze vannak fontosabb részletei is a javaslatnak, például módosítják az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok védelméről szóló törvényt. Az új szabályok szerint az érzékeny adatokat az egészségügyi rendszer teljesítményének ellenőrzése, mérése és értékelése céljából is lehetne kezelni, valamint azért is, hogy elősegítsék a hatásos és biztonságos gyógyszerelést.

Érzékeny személyes adatainkba, hacsak nem tiltjuk ezt meg külön, a jövőben a gyógyszerészek is betekinthetnének.

De kezelhetné személyes adatainkat az epidemiológiai központ is, igaz, úgy, hogy a megszerzett adatokat aztán ne lehessen személyazonosításra alkalmas adatokkal összekapcsolni.

A javaslatnak vannak technikai részletei is, például módosítják az egészségügyi törvény a szakképesítés elismerésére, ellenőrzésére vonatkozó részeit.

Egy kép többet ér száz szónál.

De félre a tréfát, hiszen a kormány sem tréfál. Bár a javaslat címe szerint a Magyar Művészeti Akadémiáról szól, valójában államosítja az egykori kommunista szervezetek, az MSZMP és elődei, a KISZ, a Nőtanács, a Partizánszövetség, a SZOT, az Úttörőszövetség és a még mindig létező Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének iratait.

Továbbá arról is rendelkeznek, hogy Fekete György az MMA elnökeként a Szent Korona Testület tagja is lesz. További vicces törvényalkotási gesztusként ezentúl törvényben definiálják, hogy mi a hangverseny, és mi a szimfonikus zenekar.

Döntenek Fekete György fizetéséről is, az MMA elnöke miniszteri fizetést, azaz havi bruttó 1,3 millió forintot zsebelhet majd be. Azt is meghatározzák, hogy az MMA-nak nem lehet 250-nél több tagja, de december 31-ig kétszázat meg kell választani.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a költségvetés múlt heti záróvitája előtt nyújtotta be javaslatát a jövő évi költségvetést megalapozó törvényekről. Ezek a miniszter indoklása szerint három részre tagolódnak. Egyrészt egyszerűsítik az önkormányzatok adósságkonszolidációjában az átvállalt hitelek visszafizetését. Másrészt a nyugdíjállamosítás folyományaként rendezik a befizetések nyilvántartását, mert ezek "relevánsak lehetnek az egyéni számla szempontjából". Változtatnak kicsit a nyugdíjszabályokon is. Az adótörvények részeként korábban eltörölték a nyugdíjjárulék felső korlátját, emiatt Matolcsy szerint indokolt fenntartani a degresszív számítást, amely visszafogja a kiugróan magas fizetések hatását.

A leghúsbavágóbb pontja talán a törvénynek, hogy az állami szférában dolgozók - a közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban állók, továbbá a bírák, az ügyészek és a fegyveres szervezetek tagjai - a jövő év közepétől nem kaphatnak nyugdíjat és fizetést is egyidejűleg. A jogszabály szerint a dupla ellátást jövő év április 30-ig kell bejelenteni a nyugdíjfolyósítónak. Július 1-jétől pedig már nem jár a nyugdíj annak, aki mellette dolgozik. Az öregségi nyugdíj szünetelése alatt a dolgozó továbbra is nyugdíjasnak minősül. Ha megszűnik a munkaviszonya, ezt igazolnia kell, és újra kapja a nyugdíját.

De ez a törvény szabályozza majd a fővárosi és a kerületi önkormányzatok közti forrásmegosztást is. Erre már csak azért is szükség volna, mert a jelenleg hatályos forrásmegosztás olyan tételeket oszt fel a főváros és a kerületek között, melyek 2013. január 1-től már nem maradnak az önkormányzatoknál. A semmit pedig nem volna értelme osztani.

Arról is döntenek, hogy a fővárosi tömegközlekedés finanszírozásában a jövőben a fenntarthatóságra koncentrálnak, így a jövőben a bevételtermelő fejlesztésekre koncentrálnak. Matolcsy szerint a bevételek az e-jegytől és az új járművektől növekedhetnének.

Módosítják a közbeszerzési törvényt is, az iskolaállamosítás miatt. Így az állami iskolafenntartó kisebb értékű beszerzéseket önállóan is kezdeményezhet majd.

Képviselői indítványra pedig március 29-ig meghosszabbíthatják az amúgy december 31-én lejáró határidőt, amíg a devizahitelesek kérhetik az árfolyamrögzítést.