Az AB elbuktatta az egyházügyi törvényt

Tisztességtelen volt a szabályozás

Az AB a 2011-es Egyházügyi törvényről (Ehtv) szóló mai határozatának indoklásában leszögezi, hogy az egyházi jogállás felülvizsgálatára irányuló eljárás során is alkotmányos követelmény a tisztességes eljárás és a jogorvoslati lehetőség biztosítása. Az Ehtv azonban nem ír elő részletes indokolási kötelezettséget, a parlament eljárása nincs határidőkhöz kötve, és nem biztosít jogorvoslatot. Az AB-döntése az egyházként történő elismerést az Országgyűlés helyett a bíróságok hatáskörébe utalja.

Az AB szerint ugyanakkor nem alkotmányos elvárás, hogy minden egyház azonos jogosultságokkal rendelkezzen, minden egyházzal ugyanolyan mértékben működjön együtt az állam. A vallásszabadsághoz való joggal összefüggő gyakorlati különbségek a testület szerint alkotmányos határok között maradnak, ha nem diszkriminatív jogi szabályozáson alapulnak, és amíg az egyházak közötti különbségtétel gyakorlata nem diszkriminatív. Ez azt jelenti, hogy az AB szerint továbbra is adott az alkotmányos lehetőség, hogy az egyházakat a jogalkotó a saját szempontjai szerint normatív alapon, vagyis törvényi feltételeket állítva különböző kategóriákba sorolja.

Nem a szándék, csak a módszer rossz

Az AB arra is kitért, hogy az egyházi státusz parlamenti szavazás útján történő elismerése politikai döntésekhez vezethet. Határozatában a testület nem vitatja az Országgyűlés jogát, hogy az egyházként történő elismeréshez tartalmi feltételeket szabjon: csak az Országgyűlés által 2011-ben választott módszert tekintik alaptövény-ellenesnek.  A testület hangsúlyozza, hogy a nem vallási tevékenységet végző szervezetek (azaz például a "bizniszegyházak") kiszűrésére, a törvénysértések orvoslására az Országgyűlésnek lehetősége van hatékonyabb jogi eszközöket alkotni.

Az egyházügyi törvény hatalmas politikai vitát váltott ki, elsősorban azért, mert a korábbi egyházak közül első körben csupán 14 , majd 2012-ben további 18 vallási közösségnek szavaztak meg egyházi jogállást a kormánypárti képviselők. A kisegyházak döntő többsége, több mint 300 gyülekezet egyesületté minősült vissza, és elveszítették a korábbi kedvezményeiket, a döntés ellen pedig nem volt jogorvoslati lehetőségük

A 300-ból 66 kapja vissza az egyházi státuszt

Az AB az alaptörvény-ellenes rendelkezéseket hatálybalépésükre visszaható hatállyal semmisítette meg, illetve hatálybalépésüktől kezdődően alkalmazhatatlanságukat mondta ki. Ezért az alaptörvény-ellenes rendelkezések alapján elfogadott, az egyházként történő elismerés elutasításáról szóló 8/2012. (II.29.) országgyűlési határozathoz és az Ehtv. alaptörvény-ellenes rendelkezéseihez joghatás nem fűződhet.

Az országgyűlési határozat mellékletében megjelölt (illetve az Alkotmánybírósághoz panaszt egyébként benyújtó) 66 vallási közösség ezért nem veszítette el egyházi jogállását, vallási egyesületté történő átalakulásuk nem kényszeríthető ki. Hogy a státuszát elvesztő, ám annak visszaszerzését nem kérvényező több mint 200 vallási közösség hogyan szerezheti vissza korábbi jogállását, az egyelőre még tisztázatlan.

TASZ: A döntés jó, de hiányos

Az egyházi cím most megszűntetett szabályozását, azaz parlament általi adományozását közlerményében a több érintett egyház alkotmánybírósági panaszát is kezelő Társaság a Szabadságjogokért önkényesnek, politikai akarattól függőnek, a tisztességes eljárás és a jogorvoslat lehetőségét nélkülözőnek nevezi. A jogvédő szervezet álláspontja szerint csak olyan bírósági eljárás lehet alkotmányos, amelynek nem tárgya a vallási közösség tanítása, hagyományai és története, és ahol az elutasító döntés ellen fellebbezni lehet.

A TASZ szerint a kormánynak mindent meg kellene tennie annak érdekében, hogy orvosolja azokat az anyagi és erkölcsi sérelmeket, amelyeket az alkotmányellenes törvény okozott az összes, sérelmet szenvedett egyháznak. Az egyháztörvény hatályba lépése óta eltelt több bő egy év ugyanakkor visszafordíthatatlanul konzerválta a jogsértő állapotokat – emlékeztet a szervezet.

Közleményében a TASZ üdvözölte az AB döntését, ugyanakkor a szervezet úgy véli, hogy ha egy gyülekezet megfelel a formai követelményeknek, meg kell neki adni az egyházi státuszt, azt nem lehet tartalmi elvárásokhoz kötni. Az AB ugyanis nem vitatja el az Országyűléstől a lehetőséget, hogy ilyen kritériumokat is törvénybe iktasson.

Az alkotmánymódosítással visszaáll a Fidesz akarata

Hiába nevezte az egyházi státusz megadásának eddig módját alkotmányellenesnek most az AB, az ügy valószínűleg nem hoz tartós változást a jelenlegi állapothoz képest. A vallásszabadságot és a felekezeti egyenjogúságot biztosító, az AB mai döntésének megfelelő szabályozás helyett a kormánytöbbség az Alaptörvény – parlamenti elfogadásra váró – negyedik módosításával az egyházak most megsemmisített elismerési eljárását foglalná az Alaptörvénybe. Az egyházügyi törvény elfogadásakor egyébként a KDNP a bíróságokra bízta volna az egyhzi jogállás odaítélését, a parlamenti döntést a Fidesz módosító javaslatára került a törvénybe.

Az AB határozatának Stumpf István volt az előadója. A kérdés megosztotta az alkotmánybírákat, Balogh Elemér, Bragyova András, Holló András és Lévay Miklós párhuzamos indokolást, Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Lenkovics Barnabás, Szalay Péter és Szívós Mária különvéleményt fűzött hozzá.