Ki követi Matolcsyt a parlamentben?

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának új államtitkára sajnálta, hogy szűzbeszédében  "szégyenkezhet", mert egy ilyen gyűlöletbeszédre kell elsőként reagálnia. "Kormányunk számára minden állampolgárunk fontos, éljen határon innen vagy túl" - mondta. A múltat "nem csak eltörölni nem lehet, ahogy azt a kommunisták ötven éven át próbálták, de elfelejteni sem", mondta. Az amúgy bolgár származású Doncsev szerint volt idő, amikor a magyarok és az itt élő kisebbségek szembe kerültek. De Szent István szellemében most gondoskodnak arról, hogy minden kisebbség megbecsülésben élhessen. "Igazi létünk abban van, amit közösen alkottunk, nem abban, amit elpuszítottunk" - mondta. "Ebben az országban még egyszer nem nyerhet teret olyan eszme, amelyben etnikai származásuk vagy osztályhovatartozásuk miatt üldözhetnek embereket" - zárta felszólalását, amit nagy taps fogadott.

Lenhardt visszautasította "az aljas uszítást és gyűlöletkeltést, amit megpróbált a számba adni". A választ nem fogadta el, a Jobbik kivételével mindenki más igen.

A Jobbiknál is radikálisabb független, Lenhardt Balázs azt kifogásolja, hogy a kormány bocsánatot akar kérni a holokauszt miatt. Különösen felháborította, hogy Lázár János államtitkár szerint a bocsánatkérést a nemzeti identitás részévé kell tenni. Az is idegesíti, hogy a magyar kormány rendre elhatárolódik az antiszemitizmustól. Arról nem is beszélve, hogy még a Zsidó Világkongresszus budapesti megrendezését is támogatta. Pedig Lenhardt szerint a magyaroknak semmiért nem kell bocsánatot kérniük, ezért kikéri magának, ha az ő nevében bárki bocsánatot kér a zsidóktól. Cserébe a kormánynak szerinte bocsánatkérést kéne követelnie a vajdasági magyarverésekért. És így tovább.

sem közvetítjük.

Az önkormányzati államtitkár, Tállai András szerint az önkormányzati rendszer átalakítása „a kormány egyik legnagyobb vállalása és az egyik legnagyobb tette, amit végrehajtott”. Arról beszélt, hogy az önkormányzatok eddig korlátlanul és következmények nélkül adósodhattak el és tervezhettek hiányt. A hitelfelvételhez már kormányzati engedély kell, hiányt pedig nem lehet tervezni. Ráadásul még az szja. helyben maradó részét is elvették, így már azt se költheti el szabadon az önkormányzati rendszer – aminek napirend előtt Kósa Lajos még a létéért aggódott. Mindenesetre Tállai érti a Kiss által felvetett problémát, de kérdéssel válaszolt. „El tudja-e látni ez a létszám a feladatot?” – kérdezte, majd megígérte, hogy megvizsgálják, kell-e 16 dolgozó a városba, ha a három egyesült falu 11-gyel is el tudja látni a feladatot.

Kiss szerint a finanszírozást a feladathoz kell szabni, nem a létszámhoz. A választ ezért nem fogadta el. A kormánytöbbség viszont elfogadta.

A jobbikos Kiss Sándor attól tart, hogy a kormány ellehetetleníti a kistelepülési önkormányzatok működését. Aggodalomra ad okot az egyesülésre kényszerített önkormányzatok alkalmazottainak fizetésére jutó források sorsa – a törvény szerint a 2000 lakos alatti települések közös önkormányzati hivatalt kell, hogy létrehozzanak, a 2000 lakos feletti települések pedig nem utasíthatják el az ennél kisebb települések csatlakozási kérelmét. A problémát szerinte az okozza, hogy míg három, összevont hivatallal működő település 11 főt foglalkoztathat, egy feleakkora város, aminek nincs többletfeladata, 16 alkalmazottat foglalkoztathat.

Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkára pontosításokkal kezdte válaszát. „Az valóban igaz, hogy az új kérelmezők 22 százalékát utasítják vissza, és mondják, hogy egészségesek, de az önök idején ez az arány 54 százalék volt” – mutatott vissza az elmúltnyolcévre. Szerinte a közfoglalkoztatás „sokkal pozitívabb társadalmi képet mutat”, a foglalkoztatás pedig nő.

„A szegénység valóban a legfájóbb társadalmi betegség, mely beköltözik álmainkba, gondolkodásunkba és maró fájdalma tüske a köröm alatt” – idézte Gyurcsány Ferencet, aki ennek ellenére sem szüntette meg a szegénységet, hanem inkább két évre csökkentette a gyest. És még a gáz ára is emelkedett. Utána arról beszélt, hogy immár „kötelesség lett munkát vállalnia” annak, aki pénzt akar és azt is eredménynek tartja, hogy természetbeni juttatást kapnak a családok pénz helyett. És még a rezsit is csökkentették.

Varga nem fogadta el a választ, a kormánytöbbség elfogadta.

„Több száz millió forintot ad ki hazug propagandára a kormány” – jelentette ki interpellációjában a szocialista Varga László, aki azt kifogásolta, hogy 300 ezer magyar állampolgár semmilyen segélyt nem kap a kormánytól. Csökkent a közmunkások fizetése, és a munkaképes segélyezettek juttatásai is. A KSH adatai szerint reálértéken is csökkentek a segélyek – amire összességében a GDP fél százalékát költi csak az ország. Varga szerint a kormány intézkedései a legszegényebbeket sújtják, amire jó példa a rokkantrendszer átalakítása is, aminek részeként a rokkantak 20 százalékát munkaképesnek minősítették át. „Miért taszítják még nagyobb nyomorba a szegénységben élőket?” – kérdezte.

Fotó: Huszti István

a sajtószobából némának tűnő szocialista frakciót, akik ezek szerint mégis zajonghattak. Ebből a közvetítésben semmi sem hallatszott. Kövér azt javasolta, a szocialisták „próbálják ki egyszer, milyen az, ha csendben hallgatnak végig egy felszólalást”, és „viselkedjenek képviselő módjára”.

amit jó szokásunk szerint nem közvetítünk.

A kormány nevében Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár válaszolt. Megtudtuk, hogy már a liftben összefutott Keplivel, így már akkor megtudta, hogy élete legkönnyebb kérdését fogja kapni. Megtudtuk, hogy a borsodi Hejőbába lakóinak „már rég meg kellett volna fizetniük az új rendszer díjait”, mert ha nem az emberek fizetik meg, akkor az országnak 137 milliárd forintot kéne visszafizetnie az Európai Uniónak. Mindazonáltal a számokat nem vitatta, csak annyit tett hozzá, hogy 2014-től csökkenni fognak az árak.

Kepli nem fogadta el a választ, a kormánytöbbség igen.

A jobbikos Kepli Lajos szerint elhibázott a hulladékkezelési rendszer, aminek az árát a kormány az emberekkel fizetteti meg. Borsodban egy településen 6000-ről 27 000 forintra nőtt a szemétdíj. Debrecenben 20 százalékkal, Mohácson pedig a duplájára drágult a szemétszállítás, és Kepli még estig tudná sorolni a példákat, de inkább arról beszél, hogy az új rendszer drága, fenntarthatatlan és még a környezet érdekeit sem szolgálja. „Mit kíván tenni a kormány a hulladékszállítási díjak csökkentéséért?” – kérdezte.

Kontrát Károly belügyi államtitkár szerint valójában 2008 elején volt ez a helyzet, amiről Nyakó beszél, de akkor Nyakó nem beszélt erről. A sajóbábonyi polgármester levelével példálózott, és azt mondta, hogy Nyakó a saját kudarcukat akarja a kormány nyakába varni. Emellett szó volt még arról, hogy a kormány segély helyett munkát ígér, és hogy hányan dolgoznak a közfoglalkoztatásban. És hogy Dombrádon kerékpárút épült, valahol máshol meg kovácsműhely. És hogy 29 hónapja folyamatosan nő a foglalkoztatás. A bűnözés pedig csökken, nem nő, az erőfeszítések pedig fokozódnak.

Nyakó nem fogadta el a választ, mert szerinte a kormány társadalompolitikai kérdéseket próbál rendészeti eszközökkel megoldani. A kormánytöbbség elfogadta a választ.

A napirend elfogadása után az interpellációk következnek, elsőként Nyakó István beszélt arról, hogy „az Orbán-rezsim” családok százezreit taszította nyomorba. Nyakó szerint minderről Pintér Sándor belügyminiszter előre tudhatott, mert már 2010-ben arról tudósított egy lap, hogy „Pintér szerint jön a szegénység”. Azt mondta, hogy az akkori beszámoló szerint „az országban vissza fog esni a vásárlóerő, egyre több szegény lesz”, ezért nagy szükség lesz a rendőrségre.

És Nyakó szerint valóban így lett, az ország legszegényebb vidékein nőtt a bűnözés. „Igaza volt Pintér Sándor belügyminiszter úrnak” – mondta. Azt kérdezte, hogy a rendőrség milyen eszközökkel lép fel a bűnözés ellen, sikerrel tudta-e kezelni a rendőrség a problémát. És milyen új eszközöket vetnek be, ha tovább romlik a helyzet. És hogy Pintér a tüzelőért és az alapvető élelmiszerekért folyó harcra gondolt-e.

A tavaly decemberben megalkotott törvényt a Fidesz módosította volna, de most ők kérték a levételét is a napirendről. Cserébe már ma dönthetnek az MNB új alelnökéről is.

Bár eredetileg már ma meg akarta szavaztatni a kormány, az elfogadott napirend alapján már csak kedden fognak dönteni a költségvetés módosításáról. Ugyanígy kedden döntenek a kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló törvényről is.

most a napirendi vita következik. Döntenek arról is, hogy már ma tárgyalják-e az idei költségvetés idei második módosítását.

sőt, Wittner Máriának is. Minden bizonnyal a nőnapot ünneplik a parlamentben.

A kormány nevében Tállai András önkormányzati miniszter értett egyett mindennel, amit Kósa Lajos mondott. A legjobb mondat: "Az önkormányzati adósság, amely 2002-ben olyan alacsony volt, hogy számokban nem is lehetett mérni, az ötszörösére, 1250 milliárd forintra nőtt".

Az eredetileg első felszólalónak jelentkezett Kósa Lajos végül utolsóként szólalt fel, és Bajnai Gordonról beszélt, aki szerinte a Hungarian Business Leaders fórumán arról beszélt, hogy kétszáz önkormányzatnak kéne csak maradnia az országban. Kósa vitatkozna ezzel, mert ezzel megszünne a magyar önkormányzatiság. Bajnai szerinte csődött mondott, bár mindent megtett, hogy ellehetetlenítse az önkormányzatokat. Amik aztán el is adósodtak, 1250 milliárd forint lett 2010-re a települési önkormányzatok adóssága. Ezért konszolidálta most az önkormányzatokat a kormány, mondta Kósa, aki szerint most már nem fenyegeti az eladósodás az önkormányzatokat, amelyek immár el tudják látni feladataikat - melyek nagy részét amúgy központosították az oktatás és az egészségügy teljes államosításával. "Isten őrizzen, hogy Bajnai Gordon mégegyszer az önkormányzati rendszerrel kezdjen babrálni" - mondta.

Soltész arról is beszélt, hogy a szocialisták honlapján egyszer megjelent egy kérdés, hogy "Tudja-e ön, hogy melyik európai ország parlamenti képviselői főznek abortált magzatokból levest". Ez őt felháborította.

A szokásos ritmusban kereszténydemokratának kereszténydemokrata, ezúttal Soltész Miklós emberi államtitkár válaszol. Ő egyetért azzal, hogy az embereket a fogantatástól emberi jogoknak kell megilletnie. De szeretné hangsúlyozni, hogy nem népszavazásról van szó, hanem polgári kezdeményezésről, aminek az a célja, ami a célja. Megtudtuk, hogy Szikora Róbert, Pitti Katalin, Oberfrank Pál és még a kézilabdázó Császár Gábor is csatlakozott már a felhíváshoz. Soltész reméli, hogy minden párt egyetért a javaslattal, még ha Vejkey felszólalását "több parlamenti párt nem is tapsolta meg".

A kereszténydemokrata Vejkey Imre a rejtélyes "egy közülünk" címet adta felszólalásának. Mint kiderült, XVI. Benedekről kívánt beszélni. A február végén lemondott pápa szerinte radikális volt. "Az önzés senkinek sem használ" - mondta. Szerinte az kevés, ha az emberek csak arra törekednek, hogy ne ártsanak másnak. Valahogy "az emberi magzat" is szóba került, de addigra már követhetetlenné vált a gondolatmenet. A lényeg, hogy Európát nem érdeklik a magzatok, mert azok nem tudnak kenyérért könyörögni. Ezért inkább kísérleteket hajtanak végre a magzatokon, "olyanokat, amilyeneket már fehéregereken sem lehet". Az "egy közülünk" pedig egy európai polgári kezdeményezés, aminek a célja, hogy betiltsák az emberi embriók elpusztításával járó kísérleteket.

Az államtitkár ezután arról beszélt, hogy míg most 16 százalék jut gazdaságfejlesztésre az EU-s pénzekből, úgy 2014-től az EU-s pénzek 60 százalékát közvetlenül a vállalkozásoknak, a termelőszektornak adják majd.

"Ha megengedi, két kérdést feltennék. Az elmúlt tíz évben melyik pénzügyminiszter tudta 3 százalék alatt tartani az államháztartási hiányt?" - válaszolta Vollnernek Cséfalvay nemzetgazdasági államtitkár, aki ezután felsorolta a szocialista pénzügyminisztereket és Matolcsyt. Utána még Varga Mihályt is dicsérte, aki pénzügyminisztériumi államtitkárként ért el valamit, amit nem hallottunk, hogy micsoda. Utána arról beszélt, hogy Bajnaiék alatt sokkal nagyobb volt a recesszió, pedig az "válságkezelő kormány volt". "Nem akarok vállalatneveket mondani, de azért mondok" - mondta ezután. A GM-ről beszélt, ahol felújították a szentgotthárdi gyárat, de ez nem hoz új munkahelyeket. Ez szerinte azt bizonyítja, hogy magas hozzáadott értékű a termelés Magyarországon.

Volner aztán megismételte, hogy a matolcsyzmus megváltoztatását várják. Szerinte a kormány kizsákmányolja a magyar munkaerőt, ahelyett, hogy a magyar szürkeállományt támogatná. Bírálta még a kormányt, hogy "az emberek pénzén" folytat EU-s kampányt, pedig az EU-s támogatásokat multinacionális cégeknek adják. "A német és a francia ipar saját magának épít itt közlekedési infrastruktúrát, amelynek egy részét a Közgép, a másik részét német és francia cégek kivitelezik az európai ár kétszereséért" - mondta. És még az árfolyamgátat is bírálta, mert az pedig a bankokat gazdagítja.

"Kettő és fél év regnálás után megbukott a matolcsyzmus, és a miniszternek mennie kellett" - jelentette ki a Jobbik vezérszónoka, Volner János. Szerinte Matolcsy kárpótlásul lett az MNB elnöke, a helyére pedig azért nevezik ki Varga Mihályt, mert szimpatikusabb arc. De Varga már be is jelentette, hogy nem lesz fordulat, pedig a Jobbik azt várná tőle, hogy változtassa meg az egykulcsos adórendszert. Megtudtuk, hogy a kormány költségvetési hiányt "villantott", de ennek az ára a magyarok kivéreztetése és a recesszió volt. Azt is megtudtuk, hogy a gazdaságpolitika "kiszolgálta" az EU érdekei, mert az EU-tól kapott pénzből "a németországi luxusautó-gyártást támogatjuk".

A kormány nevében Cséfalvay Zoltán válaszol Gőgösnek - aki mögött Lamperth Mónika egy cserepes növény társaságában üldögél, komolyan. Cséfalvay pedig a kormány adófilozófiájáról beszél, aminek a lényege, hogy a jövedelem helyett a fogyasztást kívánják adóztatni, mert ezt ajánlja az OECD is. De vizsgálják, hogy milyen hatása lenne az élelmiszerek áfájának a csökkentése. Emlékeztetett a szocialisták 2006-os áfacsökkentésére is, ami 200 milliárdos kiesést jelentett a költségvetésnek, de csak 100 milliárd jutott ebből a fogyasztóknak, a többit a kereskedők nyelték le. A kormány most elemez és tárgyal, tudtuk meg. Azt is, hogy "további, termékszintű vizsgálatokra van szükség".

A szocialista vezérszónok szerint a vidéken élők semmit sem érzékelnek a rezsicsökkentésből, ellenben érzik az élelmiszerárak növekedését. "Az áfa egy normálisan működő országban nem lehetne feketegazdaságot gerjesztő elem" - mondta, majd arról beszélt, hogy "annyi Kaya Ibrahim és Josip Tot a világon nincs, ahányan nálunk áfát csalnak". Az áfacsalások szerinte élelmiszerbiztonsági kockázatot is jelentenek, szerinte ezért találnak ennyi romlott húst Budapesten. Az MSZP áfacsökkentést javasol, ehhez kérte a kormánypárt támogatását is.

így hamarosan az ő helyére is jelölni kell valakit. De ez már a jövő, a jelen pedig Gőgös Zoltán, aki napirend előtt beszélhet a 27 százalékos áfáról, amely szerinte a mezőgazdaságban a feketegazdaság melegágya. Legalábbis erre jutottak az ellenzéki pártok februári, a mezőgazdaságról szóló egyeztetése volt. Kifogásolta, hogy a Fidesz annyit reagált a felvetésükre, hogy a szocialisták se csökkentették az áfát - ami Gőgös szerint hazugság, mert ők bevezették a 18 százalékos kulcsot -, másrészt pedig gondolkodnak rajta, hogy ők csökkentsék-e. Gőgös szerint nem gondolkodni kéne, mert a halogatással csak éhezést okoznak.

A köztársasági elnök levélben tájékoztatta a parlamentet, hogy Matolcsy György már nem nemzetgazdasági miniszter, és hogy a miniszterelnök javaslatára március 4-i hatállyal már ki is nevezte a Magyar Nemzeti Bank elnökének. A bejelentést szórványos taps fogadta. Áder Balatoni Mónika, Klinghamer István és Doncsev András államtitkári kinevezéséről is tájékoztatta a képviselőket.