Auguszta
4 °C
18 °C
Index - In English In English Eng

Ülje le napi ötezrenként a bírságot!

2013.03.08. 10:31
Közmunka vagy elzárás vár arra, akit szabálysértésen kaptak, és nem tudja kifizetni a pénzbírságot. Hat óra közmunka vagy egy börtönben töltött nap ötezer forintot ér, ennyivel csökkenti az adósságot. Egyre kevesebben fizetnek, és egyre többen vonulnak börtönbe. A bírósági statisztikák alapján pár hónap alatt hat-hétszeresére nőtt az úgynevezett átváltoztatásos ügyek száma. Az állam rengeteg pénzt bukik ezen, mert nemcsak a bírság nem jön be bevételként, hanem a rab eltartására is költeni kell.

Ötezer forintot ér a szabadság egy napra, legalábbis a 2012-es szabálysértési törvény szerint, amely ezen az árfolyamon váltja elzárásra a meg nem fizetett pénzbírságot. A legújabb bírósági statisztikák szerint az új, szigorúbb törvény tavaly áprilisi hatályba lépése óta egyre többször fordul elő, hogy a lebukott szabálysértők hiába úszhatnák meg az ügyüket némi pénzbírsággal, nem fizetnek, és emiatt elzárásra változtatják a büntetésüket.

Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) adatai szerint április óta ugrásszerűen nőtt azoknak az eseteknek a száma, amikor pénzbírságot vagy közérdekű munkát elzárásra változtattak át. Áprilisban ez a szám országosan 3504 volt, júliusban 9720, augusztusan 15454, októberben pedig már 23896.

Elárasztják az ügyek a bíróságokat

A bíróságok nem örülnek annak, hogy a dolgok ilyen irányt vettek. Az OBH január 30-i közleménye már megemlítette, hogy „az ügyszám ilyen nagyarányú növekedése jelentős többletterhet jelent a bíróságok számára”. Pár héttel később, február 18-án már belementek a részletekbe is, arról írtak, hogy a szabálysértési ügyek intézésére kijelölt egy-egy titkárnak több száz, olykor ezer ügyet kell önállóan intéznie. „A szabálysértési ügyérkezés dömping, az ezzel járó tárgyalási kötelezettség csaknem felemészti azt a többlet bírósági titkári létszámot (180 fő), amelyben a 2012. évben a bírósági szervezet részesült” – állt az OBH közleményében, amely azt jósolta, hogy az ügyszám növekedése 2013-ban tovább fog folytatódni. A közleményben a  részletek ismertetése nélkül azt is megemlítették, hogy az OBH jogszabálymódosásokat kezdeményez.

Ez nem jelenti azt, hogy ősszel már havi 23 ezernél is több ember vonult börtönbe hosszabb-rövidebb időre pitiáner ügyekért. A törvény a folyamat összes lépcsőfokán, tehát a bírósági döntés után is lehetőséget ad rá, hogy az illető mégiscsak inkább fizessen, és ezzel megússza az elzárást. Akkor sincs túl késő, ha az emberért már jön a rendőr.

Fizetni mindig lehet

„Ha az elkövető az elővezetés foganatosítása közben a pénzbírságot, illetve a helyszíni bírságot meg kívánja fizetni, erre a rendőrnek a helyszínen lehetőséget kell biztosítania, vagy az elkövetőt a legközelebbi készpénzbefizetésre alkalmas helyre kell kísérnie” – rendelkezik a szabálysértési elzárás végrehajtásának részletes szabályairól szóló belügyminiszteri rendelet. Sőt, ha a vétkes már ül, de vagy ő, vagy helyette más, egy jótevő kifizeti a bírság maradékát, akkor az illetőt nyomban szabadon kell bocsátani.

A Kerekiben felállított Horthy-szobrot leöntő Dániel Péter sem tartott ki sokáig amellett, hogy fizetés helyett inkább leülné a 200 ezer forintos pénzbírságot. Az ügyvéd a tavaly decemberi, jogerős bírósági döntés után mondta azt az MTI-nek, hogy nem fizet, hanem kérni fogja a bírság átváltását fogházbüntetésre. Egy hónappal később, januárban az atv.hu megírta, hogy Dániel mégsem vonul börtönbe, állítása szerint egy jótevője kifizette helyette a 200 ezret.

A bv-statisztikák alapján úgy tűnik, hogy sokan fizetik meg a bírságot az utolsó pillanatban, és kerülik el ezzel a börtönt. Az összes fogvatartottnak csak 1-2 százaléka olyan, aki az elzárását tölti, és ebben azok is benne vannak, akik nem a pénzbírság helyett mennek elzárásra, hanem kapásból elzárás-büntetést róttak ki rájuk a szabálysértésük miatt. Emelkedést mindenesetre a bv-adatok is mutatnak. Tavaly egy adott napon átlagosan 110-en voltak elzáráson, ez mostanra 300 fölé ugrott.

Nem kell rabruhát felvenni

Akinek se pénze, se jótevője, vagy egyszerűen csak elvből nem hajlandó fizetni, annak a legenyhébbnek számító fogházfokozatban kell töltenie az elzárás napjait. Főszabályként hordhatja a saját ruháját, a büntetés-végrehajtási intézet területén szabadon járhat-kelhet, és nem fut össze gyilkosokkal, mert az elzárást töltőket el kell különíteni az elítéltektől, de még az előzetesen letartóztattoktól is.


A pénzbírság kifizetésen kívül van még egy mód a börtön megúszására: a közérdekű munka. Vannak szabálysértők, akiket eleve közérdekű munkával büntetnek, de a pénzbírsággal sújtottak előtt is nyitva áll az a lehetőség, hogy a bírságot ledolgozzák. A szabálysértési törvény itt is pontosan megmondja a váltószámot: hat óra közérdekű munkával ötezer forintnyi bírságot lehet törleszteni. Ez tulajdonképpen, például a közfoglalkoztatottakéhoz képest elég jó órabért jelent mondjuk fűnyírásért, utcaseprésért vagy takarításért. A közérdekű munka óradíja 833 forintra jön ki, míg egy közfoglalkoztatott nettó órabére 280 forint.

Egyedülálló szülőt nem zárnak el

A szabálysértési törvény felsorol pár esetet, amikor nincs helye elzárásnak. Ilyen, ha az elkövető fogyatékkal él, kórházi fekvőbeteg, a várandósság negyedik hónapját elérő nő, tizennégy év alatti gyerekét egyedül nevelő szülő, vagy olyasvalaki, aki folyamatos ápolást igénylő hozzátartozójáról egyedül gondoskodik.

Ha egy nem fizető szabálysértő tudatosan az elzárást választja a közérdekű munka helyett, a munkát akkor sem biztos, hogy megússza. Először is a büntetések végrehajtásáról szóló törvényerejű rendelet kimondja, hogy az elzárást töltő is köteles „a büntetés-végrehajtási intézet tisztántartását és ellátását szolgáló munkában díjazás nélkül, alkalomszerűen részt venni”, vagyis például felmosni. Másrészt az elzárást töltő rabokat is lehet dolgoztatni különféle börtönmunkákon. Hogy ez ténylegesen megtörténik-e, az jórészt azon múlik, hogy van-e munka, és hogy milyen hosszú időre szól az elzárás. Mindenesetre az elzárást töltők munkáltatása a fogvatartási idő rövidsége miatt nem jellemző.

A dolgozó rab is pénzbe kerül

A szabálysértésért kiszabható pénzbírság minimum 5, maximum 300 ezer forint, vagyis a nem fizető vétkesek egy és hatvan nap között ülnek. Ez pedig még akkor is sok pénzébe kerül az államnak, ha az elzárást töltő ember dolgozik.

A büntetésként kiszabott közérdekű munkával ellentétben a börtönben végzett munkáért jár fizetés. A teljes munkaidőben foglalkoztatott fogvatartottak alapmunkadíja idén havi 31 ezer forint. A dolgozó raboknak ugyan hozzá kell járulniuk a tartásuk költségeihez, de a tőlük beszedett pénz csak töredékét fedezi a tényleges költségeknek. A tartási hozzájárulás napi összege most épp 360 forint a büntetés-végrehajtás országos parancsnokának 2013. január elsejétől hatályos intézkedése szerint.

Mennyit bukik az állam?

Minden egyes pénzbírságfizetés helyett börtönbe vonuló emberrel napi ötezer forintot veszít az állam, ez a kasszába be nem fizetett, elvesző bírságbevétel. Ha azoknak, akiknek a büntetését a bíróság elzárásra változtatta át, csak nagyjából a fele vonul végül ténylegesen börtönbe, az is tízezer embert jelent egy hónapban. Ha mindenki csak a minimumot, egy napot töltene elzáráson, az is havi 50 millió kiesés lenne.

Nehéz megmondani, hogy mennyibe kerül egy embert egy napig elzárva tartani. Valószínűleg az elzártak valamivel kevesebbe kerülnek, mint a statisztikákban szereplő átlagos fogvatartott, mert például nem formaruhát, hanem a sajátjukat hordják, és nem kell őket túl szigorúan őrizni. Intézetenként is változik valamelyest, mennyit költenek naponta egy-egy fogvatartottra. A bv adatai szerint átlagosan egy fogvatartottal napi 2165 körüli kiadás jár. Ebben nincs benne a büntetés-végrehajtási rendszer fenntartásának az egy főre elosztott költsége, csak az olyan kézzelfogható kiadások, mint például az étel vagy a közművek költségei.

Ha a becslésünkhöz ezt a számot vesszük alapul, az jön ki, hogy az 50 millió bevételkiesés mellett 21,65 millió forint még minimum elmegy az elzárásokra, ha fejenként egy nappal, és havi tízezer érintettel számolunk. Ennek valószínűleg sokszorosa a tényleges veszteség, hiszen ritka az, hogy valaki egy nap elzárással kiváltható, ötezer forintos bírsággal megússzon egy szabálysértést. Bakáts Tibor 4532 forint értékben elkövetett szalámi-és sajtlopásáért például 50 ezer forintos pénzbírság járt. A beol.hu februári cikkében szereplő kaszaperi férfi, akit úttesten gyalogláson kaptak, 20 ezer forintos pénzbírságot fog leülni négy nap alatt.