Cirkusz és kenyér

Az Európai Tanács aggodalmai miatt a kormány kénytelen módosítani a médiatörvényt. Röviden a lényeg:

- A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény 13. §-ában a „sokoldalúan, tényszerűen, időszerűen, tárgyilagosan és kiegyensúlyozottan” szövegrész helyébe a „kiegyensúlyozottan” szöveg lép.

- A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökét már nem a miniszterelnök, hanem a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki kilenc évre.

- A jelölésbe bevonják a hírközlés és a média területén működő szakmai testületek, civil szervezetek véleményét, javaslataikat a jelölő kormányfő megfontolja.

- Az NMHH, illetve a Médiatanács elnökét megbízatása letelte után nem lehet újra kinevezni.

- Szigorodtak a kinevezés feltételeiként megszabott képzettségi-szakmai követelmények.

Hétfőn a javaslathoz benyújtott módosító indítványokról szavaztak. Ezek közül a leglényegesebb, hogy az előterjesztő eredeti javaslatával szemben a médiahatóság elnökét mégsem csak egy ciklusra lehetne kinevezni, ellenben a poszt betöltéséhez tízéves helyett elég lenne ötéves gyakorlat is.

Az ma kiderült, hogy az Orbán-kormány új varázsfegyvere a rezsiköltségek csökkentése. Ennek érdekében most törvénybe foglalják, hogy a villamosenergia-szolgáltatók lakossági üzletága „nem irányulhat haszonszerzésre”, ami legalábbis sajátos értelmezése a piacnak.

A javaslat többi pontja ehhez képest már-már lényegtelen, bár az áramszolgáltatók biztos megérzik majd, hogy a törvény szerint az elosztóhálózatok üzemeltetői elosztási díjon felül semmilyen ellenszolgáltatást nem számíthatnak fel a közvilágításért. A négyemeletesnél magasabb – liftes – társasházakban pedig akkor is biztosítaniuk kell a szolgáltatást, ha amúgy a társasház tartozásai miatt elzárnák az áramot.

A javaslat alapján a szolgáltatók, akik nem szerezhetnek hasznot a lakossági szolgáltatásból, kötelesek lesznek új irodákat is fenntartani. Minden ötezer főt meghaladó lakosságú településen panaszfelvételi irodát kell nyitniuk. Hétfőn a javaslat módosító indítványairól szavaztak.

Navracsics Tibor közigazgatási miniszter álma a „Jó Állam”, amit ő így is hív, két nagy kezdőbetűvel. A Jó Államban egyszerű az ügyintézés, erre alkották meg a Magyary Egyszerűsítési Programot, melynek legújabb fejezeteként a szociális igazgatásról, eljárásról és a gyermekvédelemről szóló szabályokat egyszerűsítik. Akit ennél bővebben érdekel a téma, itt olvashatja a tervezetet, amelynek hétfőn a módosító indítványairól döntöttek.

Újra új alkotmánya van az országnak. Bár hivatalosan csak módosították, valójában alapjaiban megváltoztatták Magyarország Alaptörvényét a kormánypárti képviselők, amikor 265 igen szavazattal 33 tartózkodással és 11 nem szavazattal szemben megszavazták a papíron negyedik módosítást. A szavazás előtt kisebb hangzavar támadt a teremben, amikor a Párbeszéd Magyarországért frakció nélküli képviselői transzparensekkel demonstráltak a törvényjavaslat ellen.

Az Alkotmánybíróság decemberben állapította meg az Átmeneti Rendelkezésekről, hogy azok korántsem átmenetiek, és egy lendülettel el is törölte azokat. A kormánypárti képviselők most hivatalosan is beleírták az alkotmányba a rendelkezéseket, amikről ez a lap az első pillanattól fogva azt állította, hogy valójában az alkotmány kiegészítései.

És ha már hozzányúltak a nagy műhöz, beleírtak még ezt-azt. Például a felsőoktatásban tanulók röghöz kötését, vagy hogy a házasság férfi és nő között köttetik. De beleírták a családjogi törvény alkotmányellenesnek talált családdefinícióját is, miszerint az a család, ahol házasemberek élnek együtt, vagy ahol szülő-gyerek kapcsolat van.

Beletrükközték az alaptörvénybe azt is, hogy az egyházak elismeréséről a parlament dönt – ezt az egyházügyi törvény részeként kifogásolta még az Alkotmánybíróság. Ugyanígy kerülték meg azt az alkotmánybírósági döntést is, amely a véleményszabadság korlátozására tekintettel eltörölte a választási eljárási törvényben a kereskedelmi médiában való kampányolás tilalmát – ez most már az alaptörvényben tiltják.

De korlátozták a véleményszabadságot is, az alkotmány része lesz a gyűlöletbeszéd tilalma.

Az alapvetések része lett, hogy az MSZMP bűnös kommunista párt. És az is, hogy ezentúl április 25-e az Alaptörvény napja, hogy legyen mikor ünnepelni.

Korlátozzák az Alkotmánybíróság munkáját

Fejezeten belül is külön fejezetben kell tárgyalnunk az alaptörvény módosításának legsajátosabb részét, amiben tovább korlátozták az alkotmánybírósági kontrollt. Egyrészt megtiltották, hogy az AB olyan jogszabályrész alkotmányosságát is megvizsgálja, amit az indítványozó nem kért – így találták alkotmányellenesnek az előzetes regisztrációt. Másrészt megtiltották, hogy ítéleteiben az Alkotmánybíróság figyelembe vegye az elmúlt 23 év alkotmánybírósági gyakorlatában született döntéseket.

Azt is beleírták az alaptörvénybe, hogy azt az alkotmánybíróság csak a megalkotásra és kihirdetésre vonatkozó eljárási követelmények tekintetében vizsgálhatná, tartalmilag nem.

Módosított módosító

Az eleve képviselői egyéni indítványként benyújtott, így gyorsítva, hatásvizsgálatok és tanulmányok nélkül, gyakorlatilag előkészítetlenül tárgyalt javaslatot ráadásul még módosították is. Az alkotmányügyi bizottság javaslatára mégsem foglalták alaptörvénybe, hogy a legfőbb ügyész kedve szerint jelölhessen ki bíróságot.

Lázár János miniszterelnökségi államtitkár indítványára „politikai reklám médiaszolgáltatásban kizárólag ellenérték nélkül közölhető”. De legalább még nem tették kötelezővé az ingyenreklámok közlését – igaz, a cél nem is ez volt, hanem hogy ne nagyon legyen politikai reklám a médiában. Biztos, ami biztos, azt is beleírták az alaptörvénybe, hogy kampányidőszakban kizárólag a közszolgálati médiában lehet politikai reklám – ezt a paragrafust konkrétan az Alkotmánybíróság húzta ki a választási eljárási törvényből.

A kormánnyal megesik néha, hogy elfogadottnak képzel törvényeket. Ez történt a korábban kényszernyugdíjazott bírák helyzetét rendező törvénnyel is, amiről Orbán Viktor januárban már múlt időben, megoldott problémaként beszélt. Pedig a javaslatból csak hétfőn lesz törvény, ha működik a kormánypárti szavazógépezet.

Az alapprobléma az volt, hogy a kormány egyik napról a másikra a korábbi hetvenről az általános 62 évre szállította le a bírák nyugdíjkorhatárát. A rendelkezést az alkotmányba, illetve annak első kiegészítésébe, az átmeneti rendelkezéseknek nevezettbe is belefoglalta, de az Alkotmánybíróság így is megsemmisítette. A szabályozást az EU is kifogásolta.

A helyzetet most Navracsics Tibor javaslatára úgy orvosolnák, hogy 62 helyett 65 évre szállítanák le a bírák nyugdíjkorhatárát. Az Európai Bíróság a közjegyzők esetén is kifogásolta az új szabályozást, ezért a módosítás rájuk is vonatkozik.

A valóságban „a fekvőbeteg-szakellátó és egyes fekvőbeteg-szakellátóhoz kapcsolódó egészségügyi háttérszolgáltatást nyújtó, 100%-os állami tulajdonban lévő, valamint azok 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaságok által ellátott feladatok központi költségvetési szervek általi átvételéről, valamint az ezzel kapcsolatos eljárási kérdések rendezéséről” címet viselő törvény lényege már a címéből is kiolvasható. Az államosított kórházak, azaz 18000 dolgozójuk bérezése és az intézmények fenntartása is a központi költségvetés része lesz. A javaslat szerint a kórházak március 31-i hatállyal kerülnek a központi költségvetési szerv kezelésébe. Hogy melyik fekvőbeteg-szakellátó melyik állami kórház kezelésébe kerül, azt a törvény mellékletéből tudhatják meg. Most a módosító javaslatokról döntöttek.

Már volt ma szó a Magyary Programról, Navracsics miniszter Jó Állama a közúti közlekedésről is gondoskodik. Az erről szóló törvények is egyszerűsítve lesznek. Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter javaslatára a közúti balesetben érintett járművek vezetői maguk igazoltathatnák egymást, ehhez már rendőr se kéne.

A jövőben online is intézhető volna az eladó bejelentése autóvásárlásnál. A közlekedési hatóság jogot kapna a kötelező biztosítás ellenőrzésére az igazgatási eljárások és a gépjármű időszakos vizsgálata során.

A törvényhez a múlt héten elfogadott egyik módosító indítvány új paragrafussal egészítette ki a nemzeti mobil fizetési rendszerről szóló törvényt. A gazdasági bizottság javaslata alapján 2013. szeptember 30-án indul a nemzeti mobilparkolás.

Hogy a parlament mégsem csak egy gumibélyegző, hogy az amerikai politológiai szakterminológiából vegyünk kölcsön egy kifejezést a kormánypárti frakció olajozott gépezetére, azt jól mutatja, hogy ezt a törvényt már a múlt héten el kellett volna fogadni. De nem sikerült, annyira, hogy hétfőn is még csak a módosító indítványairól döntöttek.

Hogy a kőolaj és a kőolajtermékek mennyire közel állnak a kormány szívéhez, azt jelzi, hogy a törvénynek még preambuluma is van. Ez most a szokásosnál szárazabbra sikerült, csak azt tudjuk meg belőle, hgoy uniós jogkövetelményekre figyelemmel van szükség Magyarország folyamatos és biztonságos energiaellátásának újraszabályozására.

Hogy egyből a közepébe vágjunk, megmondjuk, mennyi köolajt és kőolajterméket kell bizonságilag felhalmozni: A=[a x 0,96 + (b+c+d+e+f) x 1,2] x 0,9. A különböző kőolajtermékekből korábban felhalmozott, tonnában megadott mennyiségeket jelölő ismeretlenek behelyettesítése nélkül semmi sem derül ki.