Kibújik a hó alól a kormány

A belügyminiszter napirend előtti felszólalásával indul a nap, Pintér Sándor az elmúlt napok katasztrofális időjárásáról beszél majd. A belügyminiszter felszólalására is a miniszterelnöki felszólalás szabályai vonatkoznak, azaz, ha húsz percnél rövidebb, akkor a frakciók öt-öt percben, ha ennél hosszabb, akkor hét-hét percben reagálhatnak.

A nap első rendes napirend előtti felszólalója a kereszténydemokrata Michl József lesz, aki szerint "a lehetetlent azonnal intézzük, a csodára egy kicsit várni kell". Utána a jobbikos Farkas Gergely követeli a bizonytalanságot állandósító kormánypolitika végét. Az MSZP-s Simon Gábor a magára hagyott országról, a fideszes Kósa Lajos a rendkívüli hóhelyzetről beszél majd.

A múlt héten a szocialisták kivonultak a parlamentből, így nem mondták el interpellációikat. Az akkor elmaradtak közül néhányat a héten bepótolnak, de az interpellációkat nyitó Szanyi Tibor új felszólalással készült, aminek az a címe, hogy "Fiatalok, szegények, nők a hatalom kalapácsa alatt". Ehhez képest a jobbikos Mirkóczki Ádámot az érdekli, hogy "Valóban büntetés a büntetés"? A kormánypárti öninterpellációt pedig úgyse közvetítjük.

A második ellenzéki kört nyitó Tóth Csaba a múlt heti interpellációjával készült, "Álompályázat és valóság...", szól a cím. A jobbikos Gyenes Géza a véradók számának drasztikus csökkenése miatt aggódik, majd újabb kormánypárti öninterpelláció ágyaz meg Harangozó Tamásnak, aki előre jó pénzt ígér arra az esetre, ha netán az MSZP még valaha hatalomra kerülne. Ha még belefér az időbe, a jobbikos Jámbor Nándor következthet, aki a 48-as forradalom követeléseit kéri számon a kormányon. Ő volt az, aki tavaly még Békés megye elnéptelenítésével vádolta a kormányt. Még a szocialista Lukács Zoltán is szerepel a listában "Nemhogy két hét, három év is kevés volt" című kérdésével, amit Pintér Sándornak szánt, de rá valószínűleg már tényleg nem jut majd idő.

Délután egykor, a hivatalos kezdési időpontban még csak lézengenek a képviselők az ülésteremben. Két jegyző már a helyén van, de Kövér László házelnöknek még nem láttuk nyomát.

szöszmötölt egy keveset a papírjaival és megigazgatta a székét, majd minden különösebb ceremónia nélkül megnyitotta a parlament heti ülését. Egyből meg is adta a szót Pintér Sándor belügyminiszternek, akit a kormánytagok közül Navracsics Tibor igazságügyi, Hende Csaba hadügyminiszter és Semjén Zsolr általánosügyi miniszterhelyettes is a helyszínen figyel.

Pintér azért kért szót, hogy tájékoztassa az Országgyűlést a rendkívüli időjárási helyzetről, amit ismét az "ismert történelem legsúlyosabb márciusi viharának" nevezett. Belgiumban 1670 kilométeres dugó alakult ki, Nyugat-Európában 2,5-3 napra volt szükség ahhoz, hogy a forgalom helyreálljon. Ehhez képest magyarországon 2,5-3-szor nagyobb volt a szélsebesség, és még ónos eső is esett. "240 villanyoszlopt dőlt ki a gerinchálózatból, 310 ezer ember marad áram nélkül" - mondta Pintér, aki szerint ennyi embert még sosem érintett egy vihar.

Fotó: Huszti István

Pintér szerint a meteorológia már március 12-én kiadta a riasztást, 14-én reggel pedig már a katasztrófavédelem kérte, hogy senki ne induljon útnak. Pintér szerint az operatív törzs már március 14-én, csütörtök este összeállt, hogy irányítsa a mentést, amiben több ezer rendőr, katona és tűzoltó is részt vett. A kormány melegedőket állított fel, ahol az élelmezésről is gondoskodott. "Ahhoz, hogy ilyen gyorsan intézkedni tudjunk, rendkívüli összefogásra volt szükség" - mondta, és köszönetet mondott az önkénteseknek, akiket a parlament egyhangúlag megtapsolt.

Pintér szerint "emberi életet nem követelt a vihar" és a kocsikban senki sem hűlt ki. "Örömmel jelenthetem, hogy már nincs elzárt település" - mondta. Igaz, még mindig vannak áram nélkül maradt települések. Külön köszönetet mondott a hadseregnek, mert a lánctalpasaik nélkül nem tudnák helyreállítani az áramellátást. "Köszönöm azt, hogy az állampolgáraink segítették egymást" - zárta felszólalását.

Elsőként a szocialista Harangozó Tamás reagált Pintérre. "Az első szó a köszöneté" - mondta, és mindenkinek köszönetet is mondott, akik konkrétan részt vettek a mentésben. Majd Orbán 2012. január 2-i szavait idézte fel arról, hogy mostantól egy kormány sem moshatja a kezét katasztrófahelyzetben. Pedig Harangozó szerint volna miért, mert március 14-én az emberek már az elakadt autóikban ültek, és buszokat indítottak a semmibe, miközben a katasztrófavédelem még önmagát ünnepelte díszegyenruhában. "Ez alapján az új katasztrófavédelmi rendszer csődöt mondott. Vagy a rendszer rossz, vagy a vezetők hibáztak" - mondta, és vizsgálatot követelt, meg a tanulságok levonását.

A másodikként reagáló, jobbikos Balczó Zoltán szerint "mindnyájunknak megvoltak a személyes tapasztalataink ez ügyben". Ő például Székesfehérváron rekedt. Azt tapasztalta, hogy az önkéntesek és a hivatásosok összefogva tették a magukét, ami pozitív jel. Azért némi színesfémtolvajozást sikerült belevinnie a szövegbe, mielőtt rátért volna a kormányzati intézkedések bírálatára. Például érdekli, hogy valóban időben vetették-e be a honvédséget, és hogy tényleg elégséges tájékoztatás-e egyetlen sms. Bízik benne, hogy a kormány kritikusan nézi majd át Pintér jelentését.

A kereszténydemokrata Harrach Péter egyike volt azoknak, aki a figyelmeztetések ellenére elindultak március 15-én, mert eligérkezett egy kistelepülés március 15-i rendezvényére. Ő egy "sohasem látott márciusi katasztrófahelyzetet" tapasztalt, amire csak tapasztalatból lehet felkészülni. Ilyen tapasztalata az osztrákoknak van, a magyaroknak eddig nem volt. De lett összefogás, kivéve az ellenzék részéről, mert az "kifejezetten politikai tőkét kívánt ebből a helyzetből kovácsolni". Nem beszélve "a holdudvarról", amely "az interneten a valóságnak nem megfelelő híradással és hangulatkeltéssel dolgozott".

A Fidesz frakcióvezetője, Rogán Antal is köszönetnyilvánítással kezdett, majd megismételte az 1670 kilométeres belga dugóról szóló kijelentést. "Egyetlen egy olyan ország sem volt azonban, ahol az ellenzék politikai haszonszerzésből nekirontott a mentést irányítóknak" - mondta, majd a 2006. augusztus 20-i tűzijátékról kezdett beszélni.

És máris eljutottunk a rendes napirend előtti felszólalásokig, amit ezúttal a kereszténydemokrata Michl József nyitott azzal, hogy "a lehetetlent azonnal intézzük, a csodára egy kicsit várni kell". Ő is arról beszélt, hogy március 14-én reggel már mindenki felkészülhetett volna a viharra. Majd arról, hogy március 14-én este már két melegedőt is nyitottak Tatán, ahol ötszázan találtak menedéket az iskolákban, de még magánházaknál is sokakat befogadtak.

"Az embernek mindig ott kell jobban cselekednie, ahová az élet állította" - mondta Michl József (KDNP), majd azokat bírálta, akik a partvonalról óbégattak. "Nézze már meg mindenki a kedves tenyerét. Akié nem vízhólyagos, az ne óbégasson" - mondta. Szerinte sikerült mindenkit megvédeni, mert nem fagyott meg senki az M1-esen. Aztán jött sorban az augusztus 20-i vihar, a szemkilövetés és az áradások, majd a megállapítás, hogy a természeti katasztrófa pártfüggetlen. Szerinte a baloldalt az frusztrálta, hogy "nem tudták tönkretenni a nemzet ünnepét".

Michl felszólalására Pintér válaszolt, de valójában nem válaszolt, csak folytatta napirend előtti felszólalását. "Csütörtökön volt Miskolcon egy összejövetel, egy összejövetel, amit az MSZP szervezett. Ezekre buszokkal jöttek az emberek. Ekkor már tudhatták, hogy milyen az időjárás" - mondta, majd az MSZP felelőtlenségéről beszélt, mert a rendezvény után hazaengedték az embereket. Megtudtuk, hogy Pintér nem nézte, MSZP-s vagy fideszes kapja a zsíroskenyeret.

A jobbikos Farkas Gergelyt az érdekli, hogy mikor vet véget "a bizonytalanság állandósításának" a kormány. Egy ifjúsági kutatást idéz, amiben minden harmadik válaszadó a bizonytalanságot nevezte a legnagyobb problémának. Elmondta, hogy ő nem várt csodát nyolc év szocialista kormányzás után, de remélte, hogy legalább a bizonytalanság csökken. Szerinte az elvándorlást nem lehet csak nemzetközi tendenciákkal magyarázni. Hiszen azt a kormány intézkedései is magyarázzák, például a felsőoktatásba felvételizők folyamatosan csökkenő száma. Szerinte pont azok hagyják el az országot, akik nyelveket beszélnek és jók a tanulmányi eredményeik, mert őket külföldi egyetemekre is felveszik. Kifogásolta még, hogy a kormány külföldi diákok magyarországi felsőoktatására kíván költeni 4,5 milliárd forintot. Azt kérte, hogy ha a nyugdíjasok fontosabb szavazók is a kormánypártoknak, azért a fiatalokkal is törődjenek.

A kormány nevében válaszoló Simicskó István államtitkár szerint "a magyar kormány ˙[hosszasan böngészi a jegyzeteit] tudja, hogy mit csinál az ifjúságpolitikában". Azt, hogy kevesebben jelentkeznek egyetemre, azzal magyarázta, hogy sokan végeztek politológián vagy könyvtárszakon, "ami nehézzé tette az elhelyezkedésüket". A kormány viszont megalkotta a nemzeti ifjúsági stratégiát.

A szocialista Simon Gábor témája is a hóhelyzet, aki egyébként maga is elakadt a hóviharban, és magánszemélyek segítettek rajta. Köszönetet mondott nekik, és a terepen dolgozó hivatásosoknak is. "Temetni jöttem az Orbán-kormányt, nem dícsérni" - dolgozta fel a Julius Ceasart , és felidézte Semjén Zsolt kézdivásárhelyi lovas mutatványát is. Simon belekeveredett a tömegkarambolba az M7-esen, egy kamion préselte a szalagkorláthoz. "Borzasztó élmény volt, mintha egy háborús övezetben lettem volna. Ellenségemnek sem kívánnám" - mondta. Ezután még a hó is betemette őket. Egy osztrák mentőst idézett, aki szerint nem volt irányítás, csak kétségbe esett emberek mindenhol. "A katasztrófavédelem nem működik" - mondta. "Megértettem, hogy a nép elvesztette a belügyminiszter bizalmát" - mondta még Pintér fegyelmezetlen autósokról szóló nyilatkozatára, majd utalt arra, hogy a Fidesz 2006. augusztus 20. után a miniszter lemondását követelték. A történtek kivizsgálását követelte.

"Legelőször arra a kérdésre kell válaszolni, hogy működött-e a demokrácia" - kezdte válaszát Pintér Sándor belügyminiszter, aki szerint a demokrácia semmilyen sérülést nem szenvedett, mert ő már 14-én este összehívta a koordinációs testületet, ami azonnal kérte a március 15-i gyűlések lemondását. Az ellenzék viszont csak március 15-én mondta le a rendezvényeket. Majd arról beszélt, hogy a belügyminisztérium 518 figyelmeztetést adott ki, de hogy mikor, arról már nem beszélt.

Utolsó felszólalóként a fideszes Kósa Lajos összegezte a kormánypárt olvasatát a katasztrófahelyzetről. Szerinte a magyar társadalom jelesre vizsgázott, mindenkinek meg is köszönte a segítséget. Állítása szerint március 12-14 között 884 különböző híradás volt arról, hogy rendkívüli helyzet lesz, tehát a szocialisták szerinte hazudnak, ha azt állítják, hogy nem volt elég információ.

"A katasztrófavédelmi rendszer új működési mechanizmusa jól vizsgázott" - mondta, bár szerinte a katasztrófavédelemnek nem is feladata, hogy azonnal segítsen a bajba jutottakon. Végül ő is a 2006-os augusztusi viharral példálózott. "Be kell lássuk, hogy az a szocialista marhaság, amit nekünk tanítottak az iskolában, hogy az ember legyőzi a természetet, nem igaz" - mondta még. "Az emberek 99 százaléka hólapátot fogott, a szocialisták mikrofonállványt ragadtak" - mondta, majd a szocialisták gátlástalanságáról beszélt.

Pintér Sándor erre a felszólalásra is reagált. "A katasztrófavédelmi rendszer átalakítása nélkül, ha önkormányzati marad az összes tűzoltóság, ezt az eredményt nem lehetett volna elérni. Tehát egyértelmű" - mondta. Majd arról beszélt, hogy a 2006. augusztus 20-i vihart nem lehet összevetni a mostani katasztrófával. Majd saját élményeiről is beszámolt, amikor ott volt "az egyik legnagyobb viharban". Egy ember hólapátolt, amikor az egyik elakadt kocsiból kiszátlt egy ember, hogy "már hat órája itt állok, ti hol voltatok", amire a lapátoló azt felelte, hogy "én száz kilométerről jöttem ide, hogy téged kiszabadítsalak". Ezután megkérdezte, hogy a szocialisták hol voltak.

most kezdődhet a napirendi vita.

minden az eredeti tervek szerint mehet. Most például az interpellációk következnek.

Az első interpelláló pedig a szocialista Szanyi Tibor, aki "sajnálja", hogy Pintér Sándor már "eliszkolt" a Parlamentből, de azért boldog névnapot kívánt neki. Aztán a március 11-én őrizetbe vett, és ötvenezer forintra bírságolt középiskolásokról beszélt, akik szerinte csak azt akarták megakadályozni, hogy a kormány "erőszakot tegyen a jogállamon".

"Szerintem ezek a középiskolások hősök" - mondta Szanyi Tibor, akikkel szemben a kormány "erőszakot alkalmazott", aztán a kormánypártok "kedélyesen megerőszakolták a jogállamot" is. Beszélt még szellemi terrorról, "frissen zabrált, kényelmes villákról". Szerinte a kormánypártiak "méltán hihetik", hogy ötvenezer forint nem nagy pénz, hiszen ők naponta harácsolnak össze ennyit. "Bántható-e az a hatalom, amelyik diákokat bírságol többre, mint amennyit egy közmunkás havonta hazavisz".