Kálmán, Ede
8 °C
22 °C
Index - In English In English Eng

Eredmények

Karácsony Gergely

Ellenzéki Összefogás
50.09%

Tarlós István

FIDESZ-KDNP
44.79%

Hóvihar és wellness a Parlamentben

A március 15-i vihar témája lesöpörte a rezsicsökkentést az Országgyűlés hétfői ülésének napirendjéről. A képviselők gyakran a hollywoodi üstökösös-tornádós filmekre jellemző érzelgősséggel idézték fel személyes hó-élményeiket.

A legsűrűbb napja Pintér Sándornak volt, aki elsőként összegezhette napirend előtt a vihar eseményeit és tanulságait. A már sok helyen hallott érvek szerint ez volt az ismert történelem legsúlyosabb márciusi vihara, és míg Belgiumban ugye 1670 kilométeres dugó alakult ki, illetve Nyugat-Európában 2,5-3 napra volt szükség a közlekedés újraindításához, addig Magyarország realtíve gyorsan úrrá lett a helyzeten. A belügyminiszter kiemelte, hogy „emberi életet nem követelt a vihar” – pedig mintha a Belügyminisztérium összesítésében is szerepelne három halott – és az utakon rekedt kocsikban senki sem hűlt ki. Pintér szerint ebben a helytállásban nagy szerepe volt annak, hogy tavaly átalakult a katasztrófavédelem. Később azután pontosította a halálos áldozatokról elmondott adatokat, de a konklúziót nem: „Nem bukott meg az égegyadta világon semmi”, a mentés „szervezett volt és jól működött”.

A Pintérnek válaszoló ellenzékiek természetesen mind a kormány felelősségét firtatták. Elsőként a szocialista Harangozó Tamás dörgölte Pintér orra alá Orbán Viktor tavaly januári szavait, mely szerint a katasztrófavédelem központosítását követően „az állam többé nem moshatja kezét”. Ez alapján követelte a hivatalos vizsgálat megindítását, amit később, saját napirendelőttijében a balesetét és hó-fogságát plasztikus szavakkal ecsetelő Simon Gábor is megismételt. Simon kijelentette, hogy a „katasztrófavédelem nem működik”, és tökéletesen megérti, hogy „a nép elvesztette a belügyminiszter bizalmát”. A szocialistákhoz csatlakozott Balczó Zoltán jobbikos képviselő is, aki szintén elmesélte személyes tapasztalatait, de ő csak arra kérte a kormányt, hogy azért kritikusan nézze majd át Pintér Sándor jelentését.

Persze a kormányoldal nem hagyta cserben belügyminiszterét. Elsőként Harrach Péter dörmögte el, hogy az ellenzék „kifejezetten politikai tőkét kívánt ebből a helyzetből kovácsolni”, holdudvara pedig "az interneten kelti a hangulatot". De utána már a Fidesz olyan nehézsúlyú szónokai, mint Rogán Antal vagy Kósa Lajos lőtték el a beszédírók által gyártott paneleket a szocialistákra. Volt egy kis augusztushuszazás, egy kis szemkilövetőzés, de a nap slágerkifejezésévé a „wellness-szocialista” vált, ami valami olyasmit akarhat jelenteni, hogy miközben az ország a havat lapátolta, addig a baloldali politikusok a meleg fürdőben fogalmazgatták pártos közleményeiket. Vagy ahogy Kósa Lajos az egyszeri emberek számára megvilágította : „Az emberek 99 százaléka hólapátot fogott, a szocialisták mikrofonállványt ragadtak”

De Pintér Sándornak láthatólag nem volt túl nagy szüksége saját frakciójának támogatására, mert ő maga a különböző kérdések és válaszadási kötelezettségek alkalmával rendületlenül fűzte tovább a saját történetét. Ezúttal nem tolta le a „fegyelmezetlen” autósokat, egyedül a miskolci szocialistákat rótta meg, akik szerinte a délelőtti rendezvényük után felelőtlenül hazaengedték szimpatizánsaikat. Amikor pedig Gúr Nándor indulatai már-már elsöpörni látszottak Pintér nyugalmát, akkor Winston Churchill szavait hívta segítségül, aki állítása szerint egy képviselői támadásra csak annyit válaszolt az angol parlamentben: „tisztelt képviselő, a tények nem zavarták meg az ön hozzászólását”.

A legjobban azonban Szanyi Tibor pörgött fel a vitában, pedig ő nem is a viharról beszélt, hanem az Alaptörvény módosítása ellen tiltakozó, és múlt hétfőn a Parlament elől elvitt középiskolásokról, interpellációjának nyomatékosítása érdekében azonban szükségesnek tartotta egy ismert nemzetközi nonverbális jel bevetését is. Azaz jól bemutatott, talán a neki válaszoló Kontrát Károly államtitkárnak, aki emlékeztette őt arra, hogy hogy 2002-ben, a kapolcsi fesztiválon előállították az akkori miniszterelnököt lehazaárulózó Loppert Dánielt, 2006-ban pedig Gyurcsány parancsára „szemeket lövettek ki”.

A hóviharon kívüli témák közé tartozott még a jobbikos Mirkóczki Ádám interpellációja is, akinek valahogy szintén sikerült belefűznie beszédébe a wellness-t, csak ő nem a szocialistákat látta a gőzben, hanem a túl kényelmes körülmények között raboskodó elítélteket. Ezért valóban elrettentő, munkára is kötelez börtönök létrehozását követelte a kormánytól, melynek képviseletében Kontrát Károly jól megnyugtatta a jobbikos politikust, hogy Magyarországon nincsenek wellness-börtönök, csak wellness-szocialisták. Válaszát az Országgyűlés elfogadta.

Ezután következtek a határozathozatalok, melyek során megtették az első lépést az idei költségvetés eddigi harmadik, egyben legnagyobb módosításához és tovább folytatták a rezsiháborút, ezúttal a lakossági közműszolgálatás nonprofittá tételével.

A fenntartható fejlődésről

Az alkotmányozó hatalom az Alaptörvénybe is belefoglalta a fenntartható fejlődést, ideje volt tehát, hogy az országgyűlés is határozatot hozzon a fenntartható fejlődés nemzeti keretstratégiájáról. Ennek részeként elfogadnak egy 56 oldalas dokumentumot, „A fenntarthatóság felé való átmenet nemzeti koncepcióját”, és határoz arról, hogy amit abban leírnak, azt figyelembe is veszik és érvényre is juttatják.

Az érvényre juttatás érdekében felkérik a kormányt, hogy hozzon létre egy államtitkárokból álló testületet a döntések koordinálására. És dolgozzon ki „a fenntartható fejlődést mérő mutatókészletet”, majd rendszeresen állapítsa meg és számítsa ki a készletbe tartozó mutatókat.

A téma iránt elkötelezettek itt érhetik el a koncepciót. Hétfőn a határozati javaslathoz benyújtott módosító indítványokról döntöttek.

A környezetvédelemről

A fideszes Bartos Mónika javaslatára megteremtették annak a lehetőségét, hogy töröljék a szikes láp vagy tó környezetvédelmi besorolást azokról az ingatlanokról, melyek valójában sem nem tavak, sem nem szikes lápok. Továbbá a jövőben az illetékes miniszter rendeletben szabályozhatja a barlangok ügyét.

Az elempés Szél Bernadett ez utóbbi módosítást teljes egészében kivetette volna a törvényjavaslatból, a szikes lápok és tavak esetén pedig a környezetvédelmi igazgatási hatóság helyett a területért felelős nemzeti park véleményéhez kötötte volna a környezetvédelmi oltalom feloldását, de javaslata a környezetvédelmi bizottságban még egyharmados támogatást sem kapott. Tehát nemcsak a kormánypárti oldalon vannak olyanok, akiket aggaszt a jelenleg szikes lápnak vagy tónak minősített területet birtoklók tulajdoni jogának korlátozása.

Mivel a parlament elvetette az összes módosító indítványt, hétfőn elfogadták a törvényjavaslatot.

Az agráriumról

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter törvényjavaslata a földtörvény tavaly decemberi módosításakor elrontott vagy hiányos rendelkezéseket pontosítja - például most rendezik törvényi szinten a zártkertek ügyét és rendezik ezek regisztrációjának díjmentességét.

Parlamenti tudósításaink kezdete óta talán először viccen kívül ajánlhatjuk minden érintettnek, hogy a részletekről magából a törvényjavaslatból tájékozódjon. A törvényjavaslatok indoklása általában elég felületes, a megértést ritkán segítő szöveg, Fazekas munkatársai viszont most komolyan vették a dolgukat, így akit érdekel, a 12. oldalon kezdődő általános és részletes indoklásból mindent megérthet.

Hétfőn a javaslat módosító indítványairól döntöttek.

A költségvetésről

Az alkotmánymódosítás és a rezsicsökkentés kavalkádjában lényegében elsikkadt a figyelem a Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter nevével fémjelzett első új törvényjavaslaton. A tervezetet múlt pénteken, március 8-án nyújtották be a parlamentnek, március 11-én szinte észrevétlenül lezavarták az általános, majd másnap a részletes vitáját is, most hétfőn már a módosítóiról szavaznak.

Holott a törvényjavaslat több szempontból is igen fontos. Noha még csak március közepe van, ezzel már harmadszor fogják módosítani a tavaly előbb júniusban elfogadni tervezett, majd az év utolsó heteiben, három októberi megszorítócsomag után összerakott idei költségvetést. A törvénymódosítás ezúttal nemcsak technikai jellegű lesz, mint az idei előző kettő volt (azokra az E.On-cégek vásárlásával kapcsolatos állami garanciák miatt volt szükség). Összesen húsz paragrafussal írják át a most hatályos költségvetést, a változtatások a bevételi és kiadási főösszeget is érintik, és megváltoztatják a deficit tervezett értékét is.

A törvényjavaslat szerint a központi költségvetésnek idén 15 323,816 milliárd forint lesz a bevétele, nagyjából 10 milliárddal több a most hatályosnál. A kiadások 16 195,15 milliárd forintra nőnek az eredetileg előirányzott 16 155,65 milliárdról. Így a deficitet nagyjából 30 milliárddal 871,334 milliárdra növeli Varga Mihály törvényjavaslata a mostani 814,835 milliárdos szintről. Ez GDP-arányosan nagyjából 0,1 százalékos eltérést jelent – az eredeti költségvetés 2,7 százalékos hiánycéllal alkották meg. A részletekről bővebben itt olvashat>>

Hétfőn a javaslat módosító indítványairól döntöttek.

A kórházak államosításáról

A valóságban „a fekvőbeteg-szakellátó és egyes fekvőbeteg-szakellátóhoz kapcsolódó egészségügyi háttérszolgáltatást nyújtó, 100%-os állami tulajdonban lévő, valamint azok 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaságok által ellátott feladatok központi költségvetési szervek általi átvételéről, valamint az ezzel kapcsolatos eljárási kérdések rendezéséről” címet viselő törvény lényege már a címéből is kiolvasható. Az államosított kórházak, azaz 18000 dolgozójuk bérezése és az intézmények fenntartása is a központi költségvetés része lesz. A javaslat szerint a kórházak március 31-i hatállyal kerülnek a központi költségvetési szerv kezelésébe. Hogy melyik fekvőbeteg-szakellátó melyik állami kórház kezelésébe kerül, azt a törvény mellékletéből tudhatják meg.

A szociális és gyermekvédelmi törvényekről

Navracsics Tibor közigazgatási miniszter álma a „Jó Állam”, amit ő így is hív, két nagy kezdőbetűvel. A Jó Államban egyszerű az ügyintézés, erre alkották meg a Magyary Egyszerűsítési Programot, melynek legújabb fejezeteként a szociális igazgatásról, eljárásról és a gyermekvédelemről szóló szabályokat egyszerűsítik. Akit ennél bővebben érdekel a téma, itt olvashatja a tervezetet

A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről

Hogy a parlament mégsem csak egy gumibélyegző, hogy az amerikai politológiai szakterminológiából vegyünk kölcsön egy kifejezést a kormánypárti frakció olajozott gépezetére, azt jól mutatja, hogy ezt a törvényt már két hete el kellett volna fogadni.

Hogy a kőolaj és a kőolajtermékek mennyire közel állnak a kormány szívéhez, azt jelzi, hogy a törvénynek még preambuluma is van. Ez most a szokásosnál szárazabbra sikerült, csak azt tudjuk meg belőle, hgoy uniós jogkövetelményekre figyelemmel van szükség Magyarország folyamatos és biztonságos energiaellátásának újraszabályozására.

Hogy egyből a közepébe vágjunk, megmondjuk, mennyi kőolajt és kőolajterméket kell biztonságilag felhalmozni: A=[a x 0,96 + (b+c+d+e+f) x 1,2] x 0,9, ahol a, b, c, d, e és f a kőolajból és kőolajtermékekből korábban felhalmozott készleteket jelöli, tonnában.

A szociális közműszolgáltatásról

Az a múlt héten már kiderült, hogy a kormány szerint az alaptörvény módosításánál a rezsicsökkentés aktuálisabb téma. Hétfőn aztán kiderült, hogy a hókatasztrófát már nem tromfolja a rezsicsökkentés, ettől függetlenül a közvilágítást azért államosították.

Bár a múlt héten már két törvényt is hoztak a rezsicsökkentés ügyében, mindkettő egy első fokú bírósági ítéletre reagált. Az egyikben kimondták, hogy az energiaszolgáltatók nem számíthatják bele a szolgáltatás árába a rendszerhasználati díjat, a másikkal pedig létrehozták a közmű- és energiahivatalt. Most pedig megszavazzák, hogy a lakossági közműszolgáltatás "nem irányulhat haszonszerzésre".

A javaslat többi pontja ehhez képest már-már lényegtelen, bár az áramszolgáltatók biztos megérzik majd, hogy a törvény szerint az elosztóhálózatok üzemeltetői elosztási díjon felül semmilyen ellenszolgáltatást nem számíthatnak fel a közvilágításért. A négyemeletesnél magasabb – liftes – társasházakban pedig akkor is biztosítaniuk kell a szolgáltatást, ha amúgy a társasház tartozásai miatt elzárnák az áramot.

A javaslat alapján a szolgáltatók, akik nem szerezhetnek hasznot a lakossági szolgáltatásból, kötelesek lesznek új irodákat is fenntartani. Minden ötezer főt meghaladó lakosságú településen panaszfelvételi irodát kell nyitniuk.

A határozathozatalokat követően hétfőn még hét törvényt vitatnak meg. Lesz szó a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról, a hegyközségekről, az egészségügyi szakellátási felelősségről, a közszolgálati tisztviselőkről, a nemzetközi adóügyi együttműködésről és az árufuvarozásról is. Tárgyalják a közfoglalkoztatásról és a szociális szövetkezetekről szóló törvények módosítását is.

A napirend szerkesztői gondoskodtak róla, hogy a szociális közműszolgáltatás hétfői megszavazása után se maradjunk rezsicsökkentő törvényjavaslat nélkül, kedden egyből "A rezsicsökkentés végrehajtásáról" szóló törvényjavaslattal kezdenek. A benyújtó, Németh Szilárd István csepeli polgármester – ő nevezte el gyárállamosítási programját arról a Weiss Manfrédról, aki kis híján öngyilkos lett, amikor a kommunisták államosították a gyárát – igazán komolyan veszi rezsivédelmi főfelelősi megbízását, az ő javaslatára fogadhatják el hétfőn, hogy a lakossági közműszolgáltatás nem irányulhat haszonszerzésre.

A rezsicsökkentés végrehajtásáról

„A jövedelmek felhasználásának szabadsága [...] egyértelmű és határozott igény valamennyi állampolgár részéről” – írja törvénytervezete preambulumában Németh Szilárd István csepeli polgármester. Ennek érdekében el kell érni, hogy bizonyos dolgok megszerzését „ne korlátozza” ezeknek a dolgoknak „a kifizethetetlenül magas költsége”. A bizonyos dolgok helyére Németh a közszolgáltatásokat helyettesítette be, de próbálják ki mással is, rendkívül szórakoztató játék.


Németh ugyan a preambulumban rámutat, hogy az energiaszolgáltatások piacán a valódi verseny hiánya korlátozza a fogyasztót az olcsóbb szolgáltatás választásában. De megoldásként nem a piacnyitás, hanem az állami árszabályozás jutott az eszébe.

Maga a javaslat csak szó szerintivé teszi a kormány tízszázalékos rezsicsökkentési ígéretét, vagyis előírja a szolgáltatóknak, hogy idén a decemberi gázszámlában használt díjtételek legfeljebb 90 százalékát számlázhatják ki. A javaslat visszamenőleges hatályú, azaz a különbözetet a már befizetett számlák után vissza kell téríteniük a szolgáltatóknak.

Ha a szolgáltatók nem csökkentik az áraikat, a törvény alapján az a közszolgáltatási, közüzemi vagy egyetemes szolgáltatási szerződésük megszegésének minősülne.

Új elem a víz- és szemétdíj tíz százalékos csökkentése. A 2013 júliusától bevezetendő díjcsökkentés alapja a 2013. január 31-ig alkalmazott szemétdíj. Ezeket a szolgáltatásokat jellemzően önkormányzati tulajdonú cégek nyújtják, ez magyarázza, hogy ezek esetében miért nem a 2012 decemberi, hanem a már jelentősen megemelt 2013 januári árak adják a rezsicsökkentés alapját.

Ez után még megvitatják a balatoni területrendezési terv módosításáról, a világörökségi törvény módosításáról, a pénzmosás elleni törvény módosításáról és az állampolgársági törvény módosításáról szóló javaslatokat. Ezek közül az utolsó, az állampolgársági törvénymódosítás története érdemel említést. A HVG próbálta megtudakolni, hogy mely országokból hányan kértek magyar állampolgárságot, de a kormány megtagadta a választ, Potápi Árpád képviselő pedig egyenesen megtiltaná az adatok kiadásának megtagadását, ha „az igény teljesítése nemzetbiztonsági érdeket, illetve a zavartalan külügyi kapcsolatok fenntartásához fűződő külpolitikai érdeket sértene vagy veszélyeztetne”.

Ezen kívül még tárgyalják a 2009-2010 évi Nemzeti Éghajlatváltozási Programról szóló jelentést, mert ilyenje is van az országnak. És megkezdődik az EU gazdasági kormányzásáról szóló szerződés ratifikációja is.