Izidor
1 °C
16 °C
Index - In English In English Eng

Hozzátoldanak 30 millárdot a hiányhoz

2013.03.25. 01:27 Módosítva: 2013.03.25. 07:11
Immár harmadszor módosíthatja hétfőn a parlament az idei költségvetést. A legújabb változás már nemcsak kozmetikai, 30 milliárd forinttal, a GDP 0,1 százalékával növelik a hiányt. Lesz napja a finnugor rokonságnak és az európai normákhoz igazítják a médiatörvényt.

Az elmúlt hetek izgalmai után csak egy szokványos nappal folytatja tavaszi ülésszakát március utolsó hetében a parlament. A szokásos ügymenetbe még a költségvetés módosítása is belefér, hiszen azt idén már kétszer módosították, egyszer már márciusban is. Miközben a kormány újra összetűzésbe került az EU-val, a médiatörvényt az uniós normákhoz igazítják – bár az eredeti javaslattal szemben a médiahatóság elnöke mégis újraválasztható marad.

A nap a szokásos menetrend szerint napirend előtti felszólalásokkal indul. Nem tudunk róla, hogy a miniszterelnök vagy kormányának bármely tagja felszólalna. Ezután az interpellációk, azonnali kérdések és kérdések következnek. A miniszterelnöknek a héten még nem kell válaszolnia azonnali kérdésekre, majd csak húsvét után, kedden.

A határozathozatalok kezdetén elfogadják a kormány jelentését a 2009-2010. évi Nemzeti Éghajlatváltozási Programról, mert ilyenje is volt az országnak. Hogy miért? A 78 oldalas, a parlament oldalán elérhető dokumentum saját szavaival azért, hogy meghatározza a Kiotói Jegyzőkönyvben foglaltakat, és mert a parlament 2008-ban úgy határozott, hogy legyen.

Utána kihirdetik a TIR-igazolvánnyal történő nemzetközi fuvarozásról szóló vámegyezmény módosítását, majd a Finnugor Rokon Népek Napjává (sic!) minősítik minden év októberének harmadik szombatját. És ezt még a turánista Jobbik is támogatja, bár a párt szellemi holdudvara hajlamos tagadni a finnugor rokonság elméletét. Ennél valamivel fontosabb, hogy ratifikálják az EU gazdasági kormányzásáról szóló szerződést is. Szavaznak majd az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól is.

Az egészségügyi szakellátásról

A kórházak és az egészségügyi szakellátók államosítása és központosítása miatt a jogszabályi környezet is változtatásra szorul, ezért Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter javaslatára módosítják a vonatkozó törvényeket. Az indoklás szerint azért, hogy szabályozzák a járóbeteg-szakellátási feladatok és felelősség kereteit, másrészt megállapítsák a közszolgáltatási kötelezettséget.

Bár az egészségügyi ellátást központosították, a javaslat alapján, tekintettel arra, hogy az egészségügyi intézmények „szervesen beépülnek a települések életébe”, az intézmények működtetése a jövőben is az önkormányzatok feladata marad. A kapacitások felett viszont a központi kormányzat rendelkezik, a közszolgáltatásért felelős szerv csoportosíthatja át azokat. A javaslatot itt olvashatja.

Hétfőn a módosító indítványokról határoznak. Ezek egyike, amit az egészségügyi bizottság nyújtott be és amit a kormány is támogat, a mindenkori magyar kormánytöbbségek bevett gyakorlata szerint egy teljesen más törvényt módosítana. A javaslat a nyugdíjtörvényt módosítaná az egyéni nyugdíjszámla és az államosított nyugdíjvagyon szabályainak pontosításával.

A médiáról és a sajtószabadságról

Az Európai Tanács aggodalmai miatt a kormány kénytelen módosítani a médiatörvényt. Röviden a lényeg:

- A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény 13. §-ában a „sokoldalúan, tényszerűen, időszerűen, tárgyilagosan és kiegyensúlyozottan” szövegrész helyébe a „kiegyensúlyozottan” szöveg lép.

- A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökét már nem a miniszterelnök, hanem a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki kilenc évre.

- A jelölésbe bevonják a hírközlés és a média területén működő szakmai testületek, civil szervezetek véleményét, javaslataikat a jelölő kormányfő megfontolja.

- Az eredeti javaslat szerint az NMHH és a Médiatanács elnökét legfeljebb egy ciklusra lehetett volna megválasztani, ám ezt egy módosító indítvánnyal megváltoztatták. Egyben az előírt tízéves szakmai gyakorlat helyett is csak ötéves szakmai gyakorlatot követelnek meg jelöltséghez.

- Szigorodtak a kinevezés feltételeiként megszabott képzettségi-szakmai követelmények.

A lánctartozásról

Az építőipar egyik jellemzője a lánctartozás. A megrendelő nem fizet a fővállalkozónak, az az alvállalkozónak, és így tovább, míg a végén egzisztenciák szűnnek meg. A helyzetet a kormány most a Teljesítésigazoló Szakértői Szerv megteremtésével orvosolná, amely a teljesítési szakkérdéseket vizsgálná. Véleményét a bírósági eljárásban lehetne használni. A késedelmes fizetést a jövőben kamat terhelné. Egy elfogadott módosító indítvány alapján a gazdasági és szakmai kamarák kapnak jogot a véleményező szakértők kinevezésére. Egy zárószavazás előtti módosító bővítené a szakértők kinevezésére jogosult kamarák körét.

A hegyközségekről

A hegyközségekről szóló törvényt egy borász, Tiffán Zsolt javaslatára fogadták el 2012 végén, most viszont egy borász sincs azok között, akik máris módosítani akarják. Horváth István és Font Sándor fideszes képviselők szerint az elfogadott törvény „az egyértelmű jogértelmezést nehezítő”rendelkezéseket tartalmaz.

Ezért most újradefiniálják, ki termel szőlőt, ki bort, és ki az, aki felvásárló. Tisztázzák azt is, kit hány szavazat illet meg a hegyközségek közgyűlésén. Azt is rendezik, hogy a hegyközségi tanács tagjait egyenlő arányban választják meg a szőlő- és a bortermelők között. További részletekről itt tájékozódhatnak.

Hétfőn a napirendről márciusban egyszer már levett javaslat módosító indítványairól szavaznak. Érdekesség, hogy a bizottságokban elbukott az eredeti törvényt jegyző Tiffán Zsolt egyik módosító indítványa, amely szerint azok is szavazhattak volna a hegyközségi választásokon, akik legkésőbb a szavazás napjáig befizették járulékaikat.

A közszolgálati tisztviselőkről

Navracsics Tibor a közszolgákról szóló 2011. évi törvény módosításával államtitkári fizetést adna a létrehozandó Magyar Kormánytisztviselői Kar (MKK) elnökének, aki a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól is mentesülhet. Rendezi az MKK főtitkárának munkajogi státusát is. És a törvény alapján a pártfogó felügyelők hivatalos igazolványa a jövőben fényképes lesz.

Hétfőn a javaslat módosító indítványairól döntenek. Az alkotmányügyi bizottság javaslatára nyilvánosságra kell hozni az MKK és az annak támogatást nyújtó államigazgatási szerv között létrejött támogatási megállapodásokat. A bizottság javasolta azt is, hogy a különböző állami szerveknél különböző mértékű legyen az iskolai végzettség alapján járó illetménykiegészítés. Így a minisztériumban dolgozó diplomások az alapilletményük 50%-át, a katasztrófavédelemnél és a fővárosi és megyei kormányhivataloknál már csak 35%-át, a járási kormányhivataloknál pedig már csak a 10%-át kaphatnák meg illetménykiegészítésként.

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjairól

Pintér Sándor belügyminiszter módosításának ugyanaz az ihletője, mint a fentebb már tárgyalt köztisztviselői törvény módosításának. A törvény alapján a hivatásos állományú fegyveresek számára is kamarát hoznak létre Magyar Rendvédelmi Kar (MRK) néven, és most rendezik az MRK tisztviselőinek a jogállását.

Rendezik továbbá a szolgálati járandóság szüneteltetését azoknál, akik már nyugdíjasként újra hivatásos állományba kerülnek. A részleteket itt olvashatja.

Hétfőn a javaslat módosító indítványairól határoznak. Ezek egyike itt is megkövetelné az állami támogatásokról szóló megállapodások nyilvánosságát.

A szociális szövetkezetekről és a közfoglalkoztatásról

„Magyarországon a szövetkezés történelmi hagyományokra tekint vissza” – tudjuk meg a törvényjavaslat indoklásából. De a módosításnak nem ennek rögzítése a célja, hanem az, hogy a szociális szövetkezetekben önmagában a tagsági viszony is elégséges legyen a munkavégzéshez, ne kelljen külön még állásba is venni a rászorulókat.

Így a szociális szövetkezetek tagjai pusztán a tagsággal jogosultak lennének társadalombizotsításra, sőt, ezek járulékainak megfizetése alól is mentesülhetnének. A részletes szabályokat itt olvashatja.

Hétfőn a javaslat módosító indítványairól döntenek. Tapolczai Gergely képviselő támogatott indítványára azokat zárnák ki három hónapra a közfoglalkoztatásból, akik nem biztosítják lakókörnyezetük rendezettségét.

A fenntartható fejlődésről

Az alkotmányozó hatalom az Alaptörvénybe is belefoglalta a fenntartható fejlődést, ideje volt tehát, hogy az országgyűlés is határozatot hozzon a fenntartható fejlődés nemzeti keretstratégiájáról. Ennek részeként elfogadnak egy 56 oldalas dokumentumot, „A fenntarthatóság felé való átmenet nemzeti koncepcióját”, és határoz arról, hogy amit abban leírnak, azt figyelembe is veszik és érvényre is juttatják.

Az érvényre juttatás érdekében felkérik a kormányt, hogy hozzon létre egy államtitkárokból álló testületet a döntések koordinálására. És dolgozzon ki „a fenntartható fejlődést mérő mutatókészletet”, majd rendszeresen állapítsa meg és számítsa ki a készletbe tartozó mutatókat.

A téma iránt elkötelezettek itt érhetik el a koncepciót.

Az agráriumról

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter törvényjavaslata a földtörvény tavaly decemberi módosításakor elrontott vagy hiányos rendelkezéseket pontosítja - például most rendezik törvényi szinten a zártkertek ügyét és rendezik ezek regisztrációjának díjmentességét.

Parlamenti tudósításaink kezdete óta talán először viccen kívül ajánlhatjuk minden érintettnek, hogy a részletekről magából a törvényjavaslatból tájékozódjon. A törvényjavaslatok indoklása általában elég felületes, a megértést ritkán segítő szöveg, Fazekas munkatársai viszont most komolyan vették a dolgukat, így akit érdekel, a 12. oldalon kezdődő általános és részletes indoklásból mindent megérthet.

A költségvetésről

Az alkotmánymódosítás és a rezsicsökkentés kavalkádjában lényegében elsikkadt a figyelem a Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter nevével fémjelzett első új törvényjavaslaton. A tervezetet múlt pénteken, március 8-án nyújtották be a parlamentnek, március 11-én szinte észrevétlenül lezavarták az általános, majd másnap a részletes vitáját is, most hétfőn már a módosítóiról szavaznak.

Holott a törvényjavaslat több szempontból is igen fontos. Noha még csak március közepe van, ezzel már harmadszor fogják módosítani a tavaly előbb júniusban elfogadni tervezett, majd az év utolsó heteiben, három októberi megszorítócsomag után összerakott idei költségvetést. A törvénymódosítás ezúttal nemcsak technikai jellegű lesz, mint az idei előző kettő volt (azokra az E.On-cégek vásárlásával kapcsolatos állami garanciák miatt volt szükség). Összesen húsz paragrafussal írják át a most hatályos költségvetést, a változtatások a bevételi és kiadási főösszeget is érintik, és megváltoztatják a deficit tervezett értékét is.

A törvényjavaslat szerint a központi költségvetésnek idén 15 323,816 milliárd forint lesz a bevétele, nagyjából 10 milliárddal több a most hatályosnál. A kiadások 16 195,15 milliárd forintra nőnek az eredetileg előirányzott 16 155,65 milliárdról. Így a deficitet nagyjából 30 milliárddal 871,334 milliárdra növeli Varga Mihály törvényjavaslata a mostani 814,835 milliárdos szintről. Ez GDP-arányosan nagyjából 0,1 százalékos eltérést jelent – az eredeti költségvetés 2,7 százalékos hiánycéllal alkották meg. A részletekről bővebben itt olvashat>>

A határozathozatalok végén a jobbikos Mirkóczki Ádám, a fideszes Tiba István és a szocialista Simon Gábor mentelmi ügyében is döntenek. Hogy ki és miért kérte ki a képviselők mentelmi jogát, az majd a mentelmi bizottság hétfői ülése után derülhet ki.

Hétfőn öt törvényjavaslat vitájával zárul a program, jellemző módon a legnagyobb érdeklődésre számot tartót, az állampolgársági törvény Potápi Árpád féle módosítását tették utoljára, erre már csak valamikor éjfél körül kerül sor. Potápi azután nyújtott be módosító javaslatot az állampolgársági törvényhez, hogy a HVG közérdekű adatkéréssel próbálta kideríteni, mely országokból hányan kértek magyar állampolgárságot. Bár csak országonként összesített, anonimizált adatokról lenne szó – azaz igen valószínűtlen, hogy bárki azonosítható volna belőlük –, Potápi most lehetővé tenné az adatok kiadásának megtagadását, ha „az igény teljesítése nemzetbiztonsági érdeket, illetve a zavartalan külügyi kapcsolatok fenntartásához fűződő külpolitikai érdeket sértene vagy veszélyeztetne”.

A javaslat miatt többek szerint veszélybe kerülhet a 2014-es parlamenti választások tisztasága. Ha nincs hozzáférhető, hiteles adat a választópolgárokról, kétségessé válik a beérkezett szavazatok érvényessége. Előfordulhat, hogy több szavazat érkezik be, mint ahány választópolgár valójában szavazott, és versenyhátrányba kerülhetnek az ellenzéki pártok, mert nem fogják tudni, hogy mely külföldi területeken, településeken érdemes kampányolniuk.

Egyelőre az sem világos (még maga Potápi Árpád sem tudja), hogy miként fogják a kormánypártok összeegyeztetni a statisztikai adatok visszatartását a kettős állampolgárok választási névjegyzékének összeállításával – rájuk ugyanis továbbra is vonatkozik a regisztrációs kötelezettség.

Potápi törvényjavaslata helyett elsőként a Gárdonyi Géza emléknapról vitáznak, majd a világörökségről, a felnőttképzésről és a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni törvényről is tárgyalnak.

Kedden most nem fognak törvényekről szavazni – ami normális, az elmúlt hetek keddi szavazásai voltak a szokatlanok. Elsőként az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonsága, majd a Nemzeti Eszközkezelőről szóló törvény lesz a téma. Ezután megvitatják a privatizációs szerződések környezet- és természetvédelmi előírásai felülvizsgálatának eredményeit. A napot a balatoni területrendezési szabályzat és területrendezési terv vitájával zárják.