Húsvét előtti démonirtás a Parlamentben

A kórházak és az egészségügyi szakellátók államosítása és központosítása miatt a jogszabályi környezet is változtatásra szorul, ezért Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter javaslatára módosítják a vonatkozó törvényeket. Az indoklás szerint azért, hogy szabályozzák a járóbeteg-szakellátási feladatok és felelősség kereteit, másrészt megállapítsák a közszolgáltatási kötelezettséget.

Bár az egészségügyi ellátást központosították, a javaslat alapján, tekintettel arra, hogy az egészségügyi intézmények „szervesen beépülnek a települések életébe”, az intézmények működtetése a jövőben is az önkormányzatok feladata marad. A kapacitások felett viszont a központi kormányzat rendelkezik, a közszolgáltatásért felelős szerv csoportosíthatja át azokat. A javaslatot itt olvashatja.

Hétfőn a módosító indítványokról határoztak. Ezek egyike, amit az egészségügyi bizottság nyújtott be és amit a kormány is támogatott, a mindenkori magyar kormánytöbbségek bevett gyakorlata szerint egy teljesen más törvényt, a nyugdíjtörvényt módosítaná az egyéni nyugdíjszámla és az államosított nyugdíjvagyon szabályainak pontosításával.

Az Európai Tanács aggodalmai miatt a kormány kénytelen volt módosítani a médiatörvényt. Röviden a lényeg:

- A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény 13. §-ában a „sokoldalúan, tényszerűen, időszerűen, tárgyilagosan és kiegyensúlyozottan” szövegrész helyébe a „kiegyensúlyozottan” szöveg lép.

- A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökét már nem a miniszterelnök, hanem a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki kilenc évre.

- A jelölésbe bevonják a hírközlés és a média területén működő szakmai testületek, civil szervezetek véleményét, javaslataikat a jelölő kormányfő megfontolja.

- Az eredeti javaslat szerint az NMHH és a Médiatanács elnökét legfeljebb egy ciklusra lehetett volna megválasztani, ám ezt egy módosító indítvánnyal megváltoztatták, majd egy zárószavazás előtti módosító indítvánnyal visszaváltoztatták, sőt, a tagokra is kiterjesztették. Magyarán végül sem a médiatanács elnökét, sem a tagjait nem lehet újraválasztani. Egyben az előírt tízéves szakmai gyakorlat helyett is csak ötéves szakmai gyakorlatot követelnek meg jelöltséghez.

- Szigorodtak a kinevezés feltételeiként megszabott képzettségi-szakmai követelmények.

A hegyközségekről szóló törvényt egy borász, Tiffán Zsolt javaslatára fogadták el 2012 végén, most viszont egy borász sincs azok között, akik máris módosítani akarják. Horváth István és Font Sándor fideszes képviselők szerint az elfogadott törvény „az egyértelmű jogértelmezést nehezítő”rendelkezéseket tartalmaz.

Ezért most újradefiniálják, ki termel szőlőt, ki bort, és ki az, aki felvásárló. Tisztázzák azt is, kit hány szavazat illet meg a hegyközségek közgyűlésén. Azt is rendezik, hogy a hegyközségi tanács tagjait egyenlő arányban választják meg a szőlő- és a bortermelők között. További részletekről itt tájékozódhatnak.

Hétfőn a napirendről márciusban egyszer már levett javaslat módosító indítványairól szavaztak. Érdekesség, hogy a bizottságokban elbukott az eredeti törvényt jegyző Tiffán Zsolt egyik módosító indítványa, amely szerint azok is szavazhattak volna a hegyközségi választásokon, akik legkésőbb a szavazás napjáig befizették járulékaikat.

Navracsics Tibor a közszolgákról szóló 2011. évi törvény módosításával államtitkári fizetést adna a létrehozandó Magyar Kormánytisztviselői Kar (MKK) elnökének, aki a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól is mentesülhet. Rendezi az MKK főtitkárának munkajogi státusát is. És a törvény alapján a pártfogó felügyelők hivatalos igazolványa a jövőben fényképes lesz.

Hétfőn a javaslat módosító indítványairól döntöttek. Az alkotmányügyi bizottság javaslatára nyilvánosságra kell hozni az MKK és az annak támogatást nyújtó államigazgatási szerv között létrejött támogatási megállapodásokat. A bizottság javasolta azt is, hogy a különböző állami szerveknél különböző mértékű legyen az iskolai végzettség alapján járó illetménykiegészítés. Így a minisztériumban dolgozó diplomások az alapilletményük 50%-át, a katasztrófavédelemnél és a fővárosi és megyei kormányhivataloknál már csak 35%-át, a járási kormányhivataloknál pedig már csak a 10%-át kaphatnák meg illetménykiegészítésként.

Pintér Sándor belügyminiszter módosításának ugyanaz az ihletője, mint a fentebb már tárgyalt köztisztviselői törvény módosításának. A törvény alapján a hivatásos állományú fegyveresek számára is kamarát hoznak létre Magyar Rendvédelmi Kar (MRK) néven, és most rendezik az MRK tisztviselőinek a jogállását.

Rendezik továbbá a szolgálati járandóság szüneteltetését azoknál, akik már nyugdíjasként újra hivatásos állományba kerülnek. A részleteket itt olvashatja.

Hétfőn a javaslat módosító indítványairól határoztak. Ezek egyike itt is megkövetelné az állami támogatásokról szóló megállapodások nyilvánosságát.

„Magyarországon a szövetkezés történelmi hagyományokra tekint vissza” – tudjuk meg a törvényjavaslat indoklásából. De a módosításnak nem ennek rögzítése a célja, hanem az, hogy a szociális szövetkezetekben önmagában a tagsági viszony is elégséges legyen a munkavégzéshez, ne kelljen külön még állásba is venni a rászorulókat.

Így a szociális szövetkezetek tagjai pusztán a tagsággal jogosultak lennének társadalombizotsításra, sőt, ezek járulékainak megfizetése alól is mentesülhetnének. A részletes szabályokat itt olvashatja.

Hétfőn a javaslat módosító indítványairól döntöttek. Tapolczai Gergely képviselő támogatott indítványára azokat zárnák ki három hónapra a közfoglalkoztatásból, akik nem biztosítják lakókörnyezetük rendezettségét.

Az alkotmányozó hatalom az Alaptörvénybe is belefoglalta a fenntartható fejlődést, ideje volt tehát, hogy az országgyűlés is határozatot hozzon a fenntartható fejlődés nemzeti keretstratégiájáról. Ennek részeként elfogadtak egy 56 oldalas dokumentumot, „A fenntarthatóság felé való átmenet nemzeti koncepcióját”, és határoztak arról, hogy amit abban leírtak, azt figyelembe is veszik és érvényre is juttatják.

Az érvényre juttatás érdekében felkérték a kormányt, hogy hozzon létre egy államtitkárokból álló testületet a döntések koordinálására. És dolgozzon ki „a fenntartható fejlődést mérő mutatókészletet”, majd rendszeresen állapítsa meg és számítsa ki a készletbe tartozó mutatókat.

A téma iránt elkötelezettek itt érhetik el a koncepciót.

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter törvényjavaslata a földtörvény tavaly decemberi módosításakor elrontott vagy hiányos rendelkezéseket pontosítja - például most rendezik törvényi szinten a zártkertek ügyét és rendezik ezek regisztrációjának díjmentességét.

Parlamenti tudósításaink kezdete óta talán először viccen kívül ajánlhatjuk minden érintettnek, hogy a részletekről magából a törvényjavaslatból tájékozódjon. A törvényjavaslatok indoklása általában elég felületes, a megértést ritkán segítő szöveg, Fazekas munkatársai viszont most komolyan vették a dolgukat, így akit érdekel, a 12. oldalon kezdődő általános és részletes indoklásból mindent megérthet.

Az alkotmánymódosítás és a rezsicsökkentés kavalkádjában lényegében elsikkadt a figyelem a Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter nevével fémjelzett első új törvényjavaslaton. A tervezetet két hete, március 8-án nyújtották be a parlamentnek, március 11-én szinte észrevétlenül lezavarták az általános, majd másnap a részletes vitáját is, most hétfőn pedig már el is fogadták.

Holott a törvényjavaslat több szempontból is igen fontos. Noha még csak március közepe van, ezzel már harmadszor módosították a tavaly előbb júniusban elfogadni tervezett, majd az év utolsó heteiben, három októberi megszorítócsomag után összerakott idei költségvetést. A törvénymódosítás ezúttal nemcsak technikai jellegű, mint az idei előző kettő volt (azokra az E.On-cégek vásárlásával kapcsolatos állami garanciák miatt volt szükség). Összesen húsz paragrafussal írták át a most hatályos költségvetést, a változtatások a bevételi és kiadási főösszeget is érintik, és megváltoztatták a deficit tervezett értékét is.

A törvényjavaslat szerint a központi költségvetésnek idén 15 323,816 milliárd forint lesz a bevétele, nagyjából 10 milliárddal több a most hatályosnál. A kiadások 16 195,15 milliárd forintra nőnek az eredetileg előirányzott 16 155,65 milliárdról. Így a deficitet nagyjából 30 milliárddal 871,334 milliárdra növeli Varga Mihály törvényjavaslata a mostani 814,835 milliárdos szintről. Ez GDP-arányosan nagyjából 0,1 százalékos eltérést jelent – az eredeti költségvetés 2,7 százalékos hiánycéllal alkották meg. A részletekről bővebben itt olvashat>>