Kismamák, kutyások a belügy célkeresztjében

Új fajta szabálysértéseket tartalmaz, és szigorítaná a számonkérést az a törvénymódosítási tervezet, amelyet kedden hozott nyilvánosságra a Belügyminisztérium a kormány.hu-n.

A kismamák sem úszhatnák meg

Utolérné például a szigorított szabálysértési törvény azokat az embereket, akik most még büntetlenül megússzák a szabálysértést. Ők azok, akik nem tudják vagy akarják kifizetni a pénzbírságot, és azt elzárással vagy közérdekű munkával sem válthatják ki, mert valamelyik, a törvény által kivételként kezelt csoportba tartoznak, például fogyatékkal élnek, kórházi fekvőbetegek, várandós nők vagy gyereküket egyedül nevelő szülők. A tervezet azt a megoldást vezetné be az ilyen helyzetekre, hogy a ki nem fizetett bírságot adók módjára kellene behajtani. Az indoklás arra hivatkozik, hogy a szabálysértés elkövetéséért az elkövető felelősséggel tartozik, és a jogpolitikai célokkal ellentétes, ha valaki mentesül a következmények alól.

Az utóbbi időben egyébként egyre többen döntöttek úgy, hogy inkább leülik a pénzbírságot, a bíróságokat pedig elárasztották az úgynevezett átváltoztatásos ügyek. Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) januárban panaszkodott is arra, hogy „az ügyszám ilyen nagyarányú növekedése jelentős többletterhet jelent a bíróságok számára”. A törvénytervezet úgy enyhítene a bíróságok terhein, hogy csak akkor tenné kötelezővé a tárgyalást, ha az elkövető ezt kifejezetten kéri.

A rendőrök költségeit is kifizettetnék

Azt a szabálysértőt, aki kivárja, hogy a rendőrök elővezessék, nemcsak az esetleges bírság, hanem magának az elővezetésnek a költsége is terheli, de persze nem mindenki fizet. A tervezet adók módjára tenné behajthatóvá az elővezetési költséget is az adózás rendjéről szóló törvény átírásával. Az indoklás felpanaszolja, hogy az ORFK adatai alapján 2012-ben 16 ezer elővezetést foganatosítottak rendőri szervek, ez összesen majdnem 200 millió forintba került, és a felszámított díjaknak csak "hozzávetőlegesen 10 százalékában, a díjak 11 százalékát fizették meg önkéntesen vagy az adóhatóság közreműködésével".

Megdobhatja a hatóságok bevételeit az is, ha sikerül keresztülvinni a 14-18 évesek helyszíni bírságolásának megkönnyítését. A tervezet szerint főszabályként megmaradna, hogy fiatalkorúval szemben pénzbírságot vagy helyszíni bírságot csak akkor lehet kiszabni, ha ő annak megfizetését vállalja, de emellé bejönne új szabályként, hogy a bírság a törvényes képviselő jelenléte nélkül is kiszabható. Az indoklás arra hivatkozik, hogy a jogalkalmazásban eddig vegyes volt az értelmezési gyakorlat, de most egyértelművé tennék a helyzetet.

Lebontanák a felderítés gátjait

Nemcsak a szabálysértők megbüntetését, hanem a kézre kerítésüket is megkönnyítené a tervezet. Bevezetné, hogy az ismeretlen helyen lévő ember felkutatásához a rendőrök segítségét kérhetné a szabálysértési hatóság. A rendőröknek joga lenne helyszíni ellenőrzést tartani az illető utolsó ismert lakó- vagy tartózkodási helyén, kérdezősködhetnének a hollétéről. Az indoklás szerint régebben is volt erre a lehetőség, csak a mostani szabályozás alapján nincs, ami baj, mert "a lakcímellenőrzés sok esetben előmozdította a szabálysértési eljárás menetét".

A szabálysértők kézre kerítésének esélyeit javítanák azzal is, hogy lehetővé tennék a szabálysértési hatóságnak, hogy információt, adatokat kérjen állami és önkormányzati szervektől, más hatóságoktól, sőt, cégektől és civil szervezetektől is. Az ilyen megkereséseket az érintettek nyolc napos határidővel kötelesek lennének teljesíteni, vagy a teljesítés akadályát közölni. Ha ezt nem tennék, rendbírsággal lennének sújthatók. Az indoklás szerint "a megkeresés lehetőségének hiánya komoly gátja volt a szabálysértések felderítésének", és a tervezet készítői hivatkoznak arra is, hogy a tulajdon elleni szabálysértéseknél mennyire nagy a társadalmi igény a sikeres feldeítésre.

Telefonbetyárok és kutyások

A tervezet néhány olyan dolgot is szabálysértéssé minősítene, amelyek eddig nem voltak azok. Új tényállás lenne például a "segélyhívó számok rendeltetéstől eltérő igénybevétele". Ezt az követné el, aki ilyen számot "nem segélyhívás céljából, szándékosan felhív". A valótlan bejelentés már most is szabálysértésnek számít, elő is fordul időnként, hogy pénzbírságot szabnak ki valakire, aki mondjuk a tűzoltókat riasztja kamu bejelentéssel. Az új tényállás elkövetéséhez viszont még hazudni sem kellene, csak telefonálni.

A kutyákat és a kutyatartókat is megregulázná a tervezet azzal, hogy szabálysértéssé minősítené a póráz nélküli kutyasétáltatást és azt is, ha valaki nem bír a kutyájával.

A hatályos szabálysértési törvény szerint csak az számít szabálysértésnek, ha valaki a felügyelete alatt álló kutyát belterületen felügyelet nélkül bocsátja közterületre, vagy kóborolni hagyja. Az új szabályozás visszautalna a kedvtelésből tartott állatok tartásáról szóló kormányrendeletre, amiben az áll, hogy "belterület közterületén – kivéve az ebek futtatására kijelölt területet – ebet csak pórázon lehet vezetni", és "közterületen ebet csak olyan személy vezethet, aki az eb irányítására, kezelésére és féken tartására képes". Az indoklás szerint nehéz volt értelmezni, mi számít felügyelet nélküli közterületre bocsátásnak.

Gördülékeny jogalkalmazás

A jogorvoslatra vonatkozó szabályt is megváltoztatnák a szabálysértési ügyekben. A módosítás nyomán valószínűleg kevesebb, szabálysértés miatt eljárás alá vont ember próbál majd élni jogorvoslati jogával. A hatályos törvény szerint erről a jogról csak írásban lehet lemondani, de a tervezet megengedné, hogy tárgyaláson szóban is le lehessen mondani róla. Az indoklás szerint "a gördülékeny jogalkalmazás megteremtése" miatt van szükség erre.

A tervezet ugyanakkor kedvezne az igazságtalanul megbüntetetteknek. A szabálysértési törvény kiegészülne egy új fejezettel a kártalanításról és a pénzvisszafizetésről. Az indoklásból kiderül, hogy két, 2012-es alkotmánybírósági határozattal kapcsolatban merült fel, hogy szükség lenne erre.

A 2012-es szabálysértési törvény legújabb módosításáról március 29-ig várja a véleményeket a minisztérium.