Nem lesz hallgatói szerződés

Várhatóan április második felében zárulhatnak le a tárgyalások a hallgatói szerződésekről a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája és a kormány között. A kormány továbbra is ragaszkodik ahhoz az alapelvhez, hogy a diákok tanulmányaik finanszírozásáért cserébe bizonyos ideig itthon dolgozzanak, de láthatóan komoly engedményeket tesz.

A tárgyalásokon az körvonalazódik, hogy bár a korlátozások megmaradnak, de megszűnik maga a hallgatói szerződés. Olyan szabályozást szeretnének kialakítani, ami szükségtelenné tenné egy kontraktus aláírását az állammal. Az egyetemek hallgatói nyilvántartási rendszerein keresztül (Neptunk, ETR) lenne követhető, kire vonatkoznak majd a magyarországi munkavállalásra szóló kötelezettségek.

Mindezt számos kedvezménnyel egészítenék ki. A mostani feltételek szerint a hallgatói szerződést aláíró diáknak például azt is vállalnia kell, hogy a képzési idő másfélszeresén belül (ez szaktól függően 4,5-9 év) megszerzi diplomáját. Ha ezt nem teljesíti, akkor az állami támogatás felét kell visszafizetnie. Információink szerint a tárgyalásokon legutóbb fölmerült, hogy akik a második félév végéig otthagyják az egyetemet, azoknak még ne kelljen megfizetni tanulmányaik költségét. "Mindig vannak olyan hallgatók, akik az egyetemen jönnek rá, hogy nem nekik való a választott szak. Nekik adnánk meg azt a lehetőséget, hogy a költségek megtérítése nélkül léphetnek ki" - mondta az Indexnek Körösparti Péter, a HÖOK elnökhelyettese.

Klinghammer István, a március elején kinevezett új felsőoktatásért felelős államtitkár már mandátuma elején igyekezett elvenni az élét a hallgatói tiltakozásoknak. Bejelentette: az állam által finanszírozott hallgatóknak elég lenne csak a képzési idejüknek megfelelő időt magyarországi munkavállalással tölteni. A diploma megszerzése utáni 20 év alatt így csak 3-6 évet kellene itthon dolgozni (a mostani 6-12 év helyett). Mindez ráadásul a már a szerződést korábban aláírt hallgatókra is vonatkozna.

A HÖOK szerint ez már sokkal közelebb áll a diákok valós élettervéhez. Sokan ugyanis eleve nem akarnak huzamosabb ideig külföldre menni. Az új feltételekbe bőven belefér, hogy valaki a diplomája megszerzése után éveken át tapasztalatszerzési vagy pénzkeresési céllal külföldön dolgozzon. Körösparti Péter szerint azok a piacképes diplomákat szerző orvosok vagy mérnökök pedig, akik tartósan külföldön maradnak, esetleg ott is alapítanak családot, viszonylag könnyen vissza tudják majd téríteni képzésük költségét a több ezer eurós fizetésükből.

Nem könnyű annak meghatározása sem, hogy mekkora összeget is kéne majd visszafizetnie a külföldön ragadó magyar diplomásoknak. Ma ugyanis már nincs képzési normatíva. Az állam az egyetemeken folyó önköltséges képzésekhez igazítja a támogatásokat, ezeket azonban tól-ig határok között állapítják meg, így egyetemenként különbözőek lehetnek. Az egységesítés és a könnyebb számolás érdekében ezért Klinghammer István javaslata szerint három kategóriát határoznának meg: külön kategóriába kerülnének a költséges szakok (például az orvosi vagy a vegyész), a közepesen költségesek (mérnöki és más természettudományos), illetve a legkevésbé költségesek (bölcsész és közgazdász). Mindettől függetlenül ha egy orvos végleg külföldre megy, így is több mint 10 millió forintot kellene visszafizetnie a magyar államnak.

A visszafizetésben is lennének kedvezmények. A mostani szabályok szerint ha valaki a megszabott időn túl is külföldön dolgozik, annak alapesetben egy összegben kellene visszafizetnie a képzési költséget. Erre most 5 millió forint alatt 10 évre szóló, ötmillió felett 15 évre szóló részletfizetést engedélyeznének. Az állami támogatást a jegybanki alapkamatot három százalékponttal meghaladó kamattal kellene visszatéríteni. Most maga a humántárca javasolta, hogy alapesetben 15 éves legyen a visszafizetés futamideje. A költségekre pedig kamatot nem számolnának fel, csak az éves infláció mértékével indexálnák a tőkerészt.

Beleszámítana a hazai munkavégzésbe a regisztrált munkanélküliként eltöltött idő is. Az egyelőre nem végleges, hogy ha valaki egy félévnél hosszabb ideig munkanélküli, annak ezt az idejét másfélszeres vagy kétszeres szorzóval számítsák-e be. A kormány családpolitikáját erősítené az a terv, hogy ha valaki három gyermeket vállal, az mentesülne a visszafizetés alól. Kedvezményt kapnának a doktoranduszok is. Az abszolutórium megszerzéséig eltelt három évet fogadnák el munkaviszonynak. Azért csak ezt, mert a doktori szigorlatig és a fokozatszerzésig még évek telhetnek el.

A HÖOK viselkedését sokan pálfordulásként értékelték. A hallgatói szervezet tavaly decemberben elfogadta a Hallgatói Hálózat hat pontját, amelyek közül az egyik teljesen elutasította a röghöz kötést. A HÖOK is felháborodott idén a hallgatói szerződés alaptörvénybe írása ellen, márciusra azonban abba az irányba fordult, hogy elfogadja ezt és inkább tárgyal a kormánnyal.

"Mi nem politikai szervezet vagyunk, hanem egy szakmai, érdekvédelmi képviselet. Március 22-én a közgyűlésünk is megerősítette, hogy a jogszabályok adta keretek között a lehető legjobb verziót próbáljuk meg kiharcolni a hallgatói szerződésekkel kapcsolatban" - mondta Körösparti Péter. Az elnökhelyettes szerint a legfontosabb az lenne, ha a bizonytalanságot meg lehetne szüntetni a felsőoktatásban, ez ugyanis minden bizonnyal szerepet játszott az idei jelentkezések csökkenő számában.

Kiss Dávid, a HÖOK alelnöke ugyanezt az Indexnek úgy fogalmazta meg: tudomásul vették, nem lehet tovább menni ideológiai alapon, ezért egy patthelyzetben elfogadható kompromisszumra törekszenek. Kiss Dávid szerint ugyanakkor továbbra is fontosnak tartják, hogy az állam tegyen lépéseket a diplomás elvándorlás megakadályozására.

A Hallgatói Hálózat már március 23-án kifejtette, hogy továbbra sem tartja elfogadhatónak a hallgatói szerződést. A civil mozgalom szerint a felvételizők drasztikusan csökkenő létszámából is azt a következtetést kellett volna levonni, hogy a hallgatói szerződés elriasztja a magyar felsőoktatástól a legfelkészültebb középiskolásokat, így lényeges szerepet játszik a magyar felsőoktatás elsorvasztásában. A HaHa elfogadhatatlannak tartja, hogy a HÖOK a hallgatók bevonása és tájékoztatása nélkül döntött a hallgatói szerződésről szóló további tárgyalások mellett.