Olajat öntöttek a tűzre a tüntetések előtt

Fotó: olvasónk

Hétfő délután több városban is diáktüntetéseket tartanak. Budapesten délután háromkor a Deák téren gyülekeznek majd a diákok. Innen fognak az Astoriát, a Kálvin teret és a Műegyetem rakpartot érintve az ELTE lágymányosi épületéhez vonulni. Pécsen előbb szabadegyetemet tartanak, majd délután öttől tüntetnek a 48-as téren. Szegeden Egyetemes menetet szerveznek a hallgatók, ami ötkor indul el a Széchenyi térről. Lesz program Debrecenben is, délután kettőtől tartanak oktatáspolitikai fórumot a Romkertben.

Az ELTE BTK-n diákok egy csoportja blokádot hirdetett már délelőtt 11-kor. Azt akarják elérni, hogy minél több egyetemen szüneteljen a tanítás, ameddig céljaik nem teljesülnek.

Az Astoriánál a diákok tüntetése érintkezni fog az ország több pontjáról a fővárosba érkezett Éhségmenettel. A menet résztvevői délután egykor a Lurdy-háznál találkoznak, délután háromkor pedig épp a Deák tér közelében lévő Astoriánál lesznek, majd innen vonulnak együtt a Parlamenthez. A Hallgatói Hálózat szervezői az Indexnek azt mondták, a diákok tüntetése nem egyesül majd az Éhségmenettel.

A Hallgatói Hálózat tüntetése nagyobb térképen

Néhány ponton engedett a kormány

A decemberi, több ezres tiltakozások után januárban csak hallgatói fórumokat szervezett a Hallgatói Hálózat (HaHa), de a január 7-én, az Astorián megtartott fórumukon ultimátumot intéztek a kormányhoz. Abban akkor azt követelték, hogy a kormány tegyen érdemi lépéseket a felsőoktatás átalakításával kapcsolatos hat pontjuk teljesítésének érdekében.

A hat pont között szerepelt a köz-, és felsőoktatás átfogó reformja, a keretszámok visszaállítása legalább a 2011-es szintre, a forráskivonások leállítása, a hallgatói szerződés eltörlése, az egyetemi autonómia helyreállítása és a mélyszegénységben élők továbbtanulási lehetőségének megteremtése is. A HaHa aktivistái szerint a kormány két kérdésben, a keretszámok és az autonómia kapcsán tett ugyan jó irányba lépéseket, de közel sem elégségeseket, ezért is döntöttek úgy, hogy folytatják a tiltakozásokat. A szervezet tagjai hétvégén egy videóüzenetben össze is foglalták, miket tartanak a legkritikusabb kérdéseknek.

A decemberi tüntetésekhez képest tehát látszólag valamelyest enyhült a helyzet, a kormány azonban három nappal ezelőtt szabályosan olajat öntött a tűzre azzal, hogy az Alaptörvénybe akarja emelni a hallgatói szerződést, azaz a diákok röghöz kötését.

Bebetonozzák a röghöz kötést

A hallgatói szerződés kérdését mind a HaHa, mind a HÖOK a kezdetek óta elfogadhatatlannak nevezi, és ez a decemberi tüntetések egyik kulcskérdése volt. Az Alkotmánybíróság tavaly nyáron alkotmányellenesnek minősítette a hallgatói szerződések beleírását a felsőoktatási törvénybe és egy kormányrendeletbe. A Fidesz-KDNP frakció pénteken benyújtott javaslata az Alaptörvényben azt az elvet mondaná ki, hogy a felsőoktatási tanulmányok állami finanszírozásának törvényi feltétele lehet a későbbi magyarországi munkavállalás. Azt, hogy a felsőfokú tanulmányok támogatásáért cserébe milyen hosszú ideig kellene Magyarországon dolgozni, törvény állapíthatná meg.

Elkezdődött a blokád az ELTE BTK-n

Fotó: Barakonyi Szabolcs / Index

Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter december óta tárgyal a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával (HÖOK), amellyel január 21-én részmegállapodást is kötött. Balog azt kezdettől mondta, hogy a hallgatói szerződésekhez a kormány ragaszkodik, de a tárgyalások erről azóta is folytak.

A pénteken benyújtott alaptörvény-módosítási javaslat így váratlanul érte a HÖOK-ot, amely ezt lépést "gyáva és hazug" tettnek nevezte. A HÖOK szerint megkérdőjelezhető, hogy Balog Zoltánnak milyen súlya van a kormányban, mert ilyen intézkedésről az egyeztetéseken nem esett szó. Balog Zoltán miniszter szerint viszont a HÖOK tagjai hónapokon át részt vettek a kérdés tárgyalásán, és tudtak erről a döntésről.

Az uniós joggal is ütközhet

A röghöz kötés alkotmányba foglalása egy másik problémát is felvet - nevezetesen azt, hogy ez nem ütközik-e a munkavállalók szabad mozgásának és a foglalkozás szabad megválasztásának elvével. A tavaly törvénybe foglalt és az AB által azóta elvetett jogszabály Brüsszel figyelmét is felkeltette. Ebben az ügyben jelenleg próbaeljárás zajlik. Az Európai Bizottság azt vizsgálja, hogy ütközhet-e a közösségi joggal az ilyen szabályozás. Az alaptörvénybe emeléssel még érdekesebb helyzet állhat elő, mert ebben az esetben a magyar alkotmány ütközhetne az uniós joggal.

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája hétfőn délelőtt kiadott közleményében támogatásáról biztosította a Hallgatói Hálózat tüntetését. Mint írták: a kormánnyal folyatott tárgyalásokon a kormányzat kizárólag az elvi elvárások fenntartására és nem a röghözkötés technikai megvalósítására – alaptörvénybe foglalására – tett utalást.  A HÖOK szerint érezhető a társadalom egy részének igénye, hogy a tandíjmentesen megszerzett diploma mögött rejlő tudás az ország határain belül is kamatozzon. A hallgatói szervezet szerint azonban a diplomások kivándorlása általánosságban nem bizonyított, a szakterületi kivándorlás pedig a hallgatói szerződés kényszerítő eszközével nem oldható meg.

Bekerülne az alkotmányba az is, hogy a felsőoktatási intézmények gazdálkodása a kormány felügyelete alá kerül. Ez a diákok szerint szentesítené az egyetemi autonómia korlátozását, holott a tárgyalásokon annyi eredményt sikerült elérni, hogy a rektort továbbra is az egyetemi szenátus nevezze ki.

A tüntetések miatt a fővárosban jelentős forgalomkorlátozások várhatóak a délutáni órákban, ezekről itt olvashat bővebben. Ha úgy dönt, hogy a helyszínen tekintené meg a diákok tüntetését, érdemes melegen öltöznie, ehhez itt találhatja meg korábbi útmutatónkat.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!