Miért ne nyitna az orvos is dohánytrafikot?

A Magyar Orvosi Kamara nem ítéli el azokat az orvosokat, akik trafikjogot nyertek. A testület ugyan tárgyalt a kérdésről, de végül úgy döntött, ebben az ügyben nem ad ki nyilatkozatot, mondta az Indexnek a kamara elnöke. Éger István szerint ez a kérdés túlzottan sok indulatot kavar, ezért sem adtak ki állásfoglalást.

A kamara elnöke szerint az orvosok által elnyert koncesszió nem azt jelenti, hogy „majd az orvos fog ülni a trafikban″. A kamara a jelek szerint nem tartja összeegyeztethetetlennek a hivatással azt sem, hogy ettől függetlenül a gyógyításra felesküdött orvosok súlyosan egészségkárosító termékek eladásából jutnak haszonhoz. Erre vonatkozó kérdésünkre legalábbis Éger István a következő, nehezen értelmezhető választ adta: „az egészséges életmód mindenki számára fontos kérdés, és a dohányzás visszaszorításában Magyarország élen jár. Mindenki számára jobb lenne, ha egyáltalán nem lennének trafikok, de ez egy ilyen helyzet, ezért ebben nem kívánunk állást foglalni″.

A sajtóban megjelent hírek alapján a trafikkoncessziót nyertek között több orvos is van. Debrecenben Katona Nóra csecsemő- és gyermekgyógyász szakorvos nyert trafikjogot, Cegléden Kroó Mihály fogorvos, Kecskeméten Altorjay Balázs Attila szülész-nőgyógyász, Miskolcon pedig Gazdik Irén szülész-nőgyógyász főorvos.

Kiderült az is, hogy Csiba Gábornak, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház főigazgatójának és a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlés tagjának lánya Miskolcon és Sajószentpéteren nyithat dohányboltot. A népegészségügyi termékadót korábban a Csiba Gábor által vezetett Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület javaslatára vezették be, és a kórházigazgató korábban azt is szerette volna elérni, hogy ez az alkoholra és a dohánytermékekre is vonatkozzon.

Kedden arról írtunk, hogy egy pécsi orvosprofesszor lánya öt trafik megnyitására kapott jogot, aki emellett egy nemzetközi cég területi képviselőjeként szívkatétereket is forgalmaz.

Az eredeti hippokratészi eskü szövegében szerepel, hogy „tehetségemhez és tudásomhoz mérten fogom megszabni a betegek életmódját az ő javukra, és mindent elhárítok, ami ártana nekik″, illetve az is, hogy „senkinek sem adok halálos mérget, akkor sem, ha kérik″.

A végzett medikusok által tett orvosi eskü szövegében Magyarországon egyetemenként kisebb-nagyobb eltérések vannak. Mindegyikben szerepel ugyanakkor az a fordulat, amely szerint az orvosok tudásukat a betegségek megelõzésére és gyógyítására fordítják. A Magyar Orvosi Kamara által javasolt egységes esküszövegben ez áll: „Legfõbb törvénynek tekintem a betegek testi és lelki gyógyítását, a betegségek megelõzését″.

A Magyar Orvosi Kamara etikai kódexében olyan megállapítást nem találtunk, amely kizárná vagy etikailag elítélné az egészségre káros termékek forgalmazásából származó haszonszerzést. A kódex csak két, az orvosi hivatással össze nem férhető tevékenységet sorol fel. Az egyik a nagyon általános „orvosi hivatás tekintélyét veszélyeztető″ tevékenység. A másik az, ha az orvos az emberi hiszékenységre építő, tudományosan nem megalapozott, alternatív gyógymódot kínáló személlyel létesít szakmai kapcsolat és orvosi diplomájával fedezi annak működését. A kódexben ezen kívül még néhány ide vonatkozó pont szerepel:

Elvárás az orvossal szemben, hogy életvitelével (különösen a sport, táplálkozás, dohányzásmentesség) hitelesen közvetítse az egészségtudatos életmód jelentőségét.

Az orvosnak fel kell emelnie szavát a dohányzás, az alkoholizmus, a dopping szerek és a drogfogyasztás illetőleg az emberi egészségre bármely módon negatív módon ható életvitel minden formája ellen.

Az orvosoknak szakmai tevékenységük során meg kell őrizniük szakmai függetlenségüket, egyéni haszon vagy bármely személyes előnyszerzés nem ütközhet a szakmai függetlenséggel, az elfogulatlan működéssel. Az esetleges összeférhetetlenség tényét a beteggel közölniük kell, illetve nyilvánosságra kell hozniuk, vagy ki kell azt küszöbölniük; ideértve a tudományos és szakmai vezetői munkával kapcsolatos tevékenységet is.