Május 28-ra tűzte ki a Fővárosi Törvényszék az első tárgyalását annak a megismételt büntetőpernek, melyben az ügyészség az UD Zrt.-vel összefüggésben lehallgatási anyagok nyilvánosságra hozásával vádolta meg Szilvásy Györgyöt, a Gyurcsány-kormány titkosszolgálati miniszterét, Dávid Ibolyát, az MDF volt elnökét és párttársát, Herényi Károlyt – mondta szerdán a cég ügyvédje, Futó Barnabás az MTI-nek.
Az ügyészség még 2008-ban emelt vádat személyes adattal való visszaélés – illetve Dávid Ibolya vonatkozásában kényszerítés – vádjával. Az ügy sértettjei Kövér László és Demeter Ervin fideszes politikusok, Almássy Kornél volt MDF-es országgyűlési képviselő, illetve az UD Zrt. vezetői voltak.
Az ügyészségnek azzal volt baja, hogy 2008 szeptemberében Szilvásy György és Tóth Károly szocialista politikusok - aki a vádbeli cselekmények idején a parlament nemzetbiztonsági bizottságának alelnöke volt – az illetékes bizottság tagjainak kiosztotta Kövér Lászlónak és Demeter Ervinnek az UD vezetőivel folytatott beszélgetéseinek leiratát.
Dávid Ibolyának és Herényi Károlynak pedig azt rótta fel az ügyészség, hogy a máig ismeretlen helyről származó, titokban rögzített telefonbeszélgetések hangfelvételeinek nyilvánosságra hozásával kényszerítették visszalépésre az MDF 2008 szeptemberi tisztújításán Dávid Ibolya riválisaként fellépő Almássy Kornélt.
Az ügyészség sajátos egyoldalúsággal kezelte az ügyet, hiszen a felvétel alapján felmerülő „árnyék-titkosszolgálat” gyanújával egyáltalán nem foglalkozott, a roppant bonyolult ügyből mintegy kimazsolázta a jelenlegi perben megfogalmazott vádakat. A torzításokra egyébként az első fokon eljáró Pesti Központi Kerületi Bíróság is felhívta az ügyészség figyelmét.
A vádlottakat 2012 áprilisban első fokon, nem jogerősen fel is mentették, de a másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék idén januárban hatályon kívül helyezte az elsőfokú döntést és új eljárást rendelt el, egyedül Tóth Károly esetében emelte jogerőre az ítéletet. A törvényszék szerint nem volt helyes, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság „a személyes adattal való visszaélés” kategóriájába próbálta beszuszakolni a vádakban megfogalmazott sokféle cselekményt. Szilvásy György esetében például inkább a hivatali visszaélés megtörténtét kellett volna vizsgálni, az viszont eleve a törvényszék hatáskörébe tartozik – tehát az ítélkező bíróság az ügyben eleve el sem járhatott volna.