Bírálta a mobilgátat az ombudsman-helyettes

„Reméljük, hogy mi, és gyermekeink is kiülhetünk majd a kavicsos partra, a gyönyörű szép ártéri galériaerdőbe” – tette nyilvánvalóvá álláspontját a Római-parti mobilgátról a jövő nemzedékek érdekeinek védelmével megbízott ombudsman-helyettes. Dr. Szabó Marcel egy Római-partról szóló fotókiállítás megnyitóján tette kritika tárgyává a főváros tervét, hogy mobilgáttal védje meg a hullámtérbe épült ingatlanokat.

Az ombudsman-helyettes elmondta, hogy a Duna „hosszú szakaszon mesterséges falak közt folyik. Az ember alkotta tájban ezért különösen értékes a Római-part gyönyörű szép ártéri galériaerdője.” Szabó kiemelte, hogy milyen gazdag élővilágnak ad otthont a terület, a madárvilágon túl megemlítve a selymes durbincsot, amely őshonos fajként a parti iszaposban ívik.

Szabó szembe ment azzal a Tarlós István által hangsúlyozott érvvel, hogy a mobilgát miatt csupán 432 fát kell kivágni. A szakértők szerint a kavicsos földdel történő feltöltés pusztulásra ítélné ugyanis a többi fát is, így nagyjából 1000 fa tűnne el a területről.

Ez nem az állam kötelessége

Az ombudsman-helyettes kiemelte a kiállítás egyik szövegét, amely szerinte választ ad Tarlós István kijelentésére, miszerint a mobilgáttal egyúttal rendezni akarják a Római-partot. A rendezett táj a szöveg szerint valójában a természetes táj, a rendezetlen pedig az, amelyiket az ember valósít meg a természeti környezet elpusztításával.

A Római-part fővédvonala a Nánási út-Királyok útja vonalában húzódik, és az ettől keletre lévő terület a nagyvízi meder részének minősül, mondta beszédében. Ez a vonatkozó kormányrendelet szerint természeti területként kezelendő. Az állam árvízvédelmi kötelezettsége a nagyvízi medren kívüli, mentett oldali területeken áll fenn. Aki a hullámtérben építkezett, annak magának kell gondoskodnia ingatlanának megóvásáról. A nagyvízi mederben fekvő ingatlanok tulajdonosai bármely tevékenységet kizárólag saját kockázatukra, a környezetvédelmi, természetvédelmi és a kulturális örökségvédelmi előírások betartásával és az árvizek levezetésének akadályozása nélkül folytathatnak.

Szabó hangsúlyozta, hogy „nem merültek még ki a társadalmi egyeztetés lehetőségei.” Üdvözölte ugyanakkor, hogy a főpolgármesteri hivatal a műszaki egyetem és az MTA véleményét is figyelembe kívánja venni. Szavai szerint Vida Gábor ökológus és Csemez Attila, az MTA tájépítészeti albizottságának elnöke állásfoglalásában a terület védetté nyilvánítása mellett foglalt állást, alapot adva a mobilgát tervének újragondolására.

Szabó Marcel elmondta, a fő üzenete az, hogy van esély olyan megoldásra, amely tiszteletben tartja az emberek igényét az árvízvédelemre, miközben megőrizhetjük a védelemre érdemes természeti értékeket is. Megemlítette, hogy létezik például olyan mobilgát, amely a házak kerítésének vonalában alakítható ki, és így nincs szükség az erdő kivágására. Ezt videónkban is bemutatta a tájépítész szakember.

Szabó Marcel felhívta a figyelmet a kiállítás képeire, amelyek bemutatják, hogy mennyiben alakította át környezetét a Szentendrén épülő mobilgát, és hogy néz ki jelenleg, természetes formájában a Római-part.