Lett, majd lesz, nem lesz

Nem vásárolhatják fel külföldiek a magyar földet

Aki ígérte: Semjén Zsolt

Amikor ígérte: 2010. február 17.

Ahol ígérte: Zalaegerszegen tartott sajtótájékoztatóján

"Bárhogyan is dönt az Európai Unió a magyarországi földvásárlási moratórium meghosszabbítása ügyében, a Fidesz-KDNP kormány mindenképpen megakadályozza, hogy a külföldiek földet vásárolhassanak Magyarországon."

Teljesítés: 80%

A kormánynak sikerült 2014 áprilisáig meghosszabbította a külföldiek földvásárlására vonatkozó moratóriumot Brüsszelben, vagyis halasztást kaptunk az egyébként a csatlakozási szerződésben vállalt kötelezettségünk teljesítésére. Az EU azonban nyilvánvalóvá tette, hogy 2014-ben már nem lesz mód a további halogatásra. Addig a jogi személyek és magyarországi lakóhellyel nem rendelkező uniós polgárok továbbra sem juthatnak magyar földhöz. A zsebszerződéssel megszerzett földek visszaszerzésére viszont szavakban került sor.

Lesz még 200 milliárd a kórházaknak

Aki ígérte: Pesti Imre országgyűlési képviselő

Amikor ígérte: 2009. december 30.

Ahol ígérte: Népszabadság

Idézet: "A feladatok újrasorolásával, a belső tartalékok feltárásával a jelenleginél 200 milliárd forinttal több juthat a kórházaknak és a szakellátóknak, mint amekkora a jövő évi költségvetési törvényben szerepel".

Fotó: Krizsán Csaba / MTI

Teljesítés: 20%

Az egészségügyre fordított állami összkiadások évről évre csökkentek, idén viszont 60 milliárd forinttal emelkedett az Egészségbiztosítási Alap előirányzata. Közben a hatalmas adósságokkal küzdő és költségvetési satuba szorított kórházak belső tartalékainak kipaszírozása zajlik. Valami kis eredmény van: idén áprilisban a 880 milliárd forintos gyógyító-megelőző kasszában 24,4 milliárd forintot sikerült megtakarítani. A költségeket leginkább az aktív fekvőbeteg ellásban tudták megfogni - azaz a beteget nem fektetik, hanem amit lehet, az az olcsóbb szakrendeléseken oldják meg. Még ha minden évben így is lenne, ezekből a belső tartalékokból akkor sem jönne össze 200 milliárd. Tény, hogy 2013 végéig az Új Széchenyi Terv keretében összesen 268 milliárd forintot fordíthatnak a  magyar kórházak fejlesztésére. Az idei utolsó etapban 35 milliárd forint költhetnek kórházak és szakrendelők felújítására.

Lesz harminc százalékkal több pénz az oktatásra

Aki ígérte: Pokorni Zoltán országgyűlési képviselő, a XII. kerület polgármestere

Amikor ígérte: 2009. december 21. 19:00

Ahol ígérte: Inforádió

Lényeg: Az oktatási intézmények nem a diákok, hanem a tanárok létszáma alapján kapnának állami támogatást. A kistelepülések teljes oktatási költségeit átvállalja az állam, hogy megmaradjanak a falusi iskolák.

"Ez 30 százalékos növekedést jelentene az oktatásra fordított összegben, és igazán nagy segítséget a kistelepüléseknek nyújtana."

Teljesítés: 10 %

A nyers számok: a 2010-es költségvetés 1410 milliárd forintot szánt az oktatásra, a 2013-as pedig a büdzsé 10,6 százalékát, összesen 1640 milliárd forintot. Nominálisan ez 16,4 százalékos növekedés lenne, ám mivel a három év összesített inflációja 12 százalékot tesz ki, így lényegében a csupán 50 milliárd forinttal költene többet a jelenlegi kormány az oktatásra, mint az előző. Továbbra is csak lebeg a tanári életpályamodell 30-40 százalékos béremelést ígérő terve. A költségvetésből nem látszik, hogy ezt szeptemberben bevezetnék, de 2014 elejétől sem biztos, bár a választások közeledése ennek esélyét növeli.

Lesz zöldbank

Aki ígérte: Orbán Viktor

Amikor ígérte: 2010. február 8.

Ahol ígérte: Hír TV

A Fidesz elnöke a Hír TV Rájátszás című műsorában azt mondta, a már kidolgozott konstrukció úgy tenné lehetővé a panellakások felújítását és energiatakarékos fűtési üzemmódra való átállást, hogy az közben egyetlen fillérjébe sem kerülne az érintett lakóknak. Hozzátette, az még nem dőlt el, hogy a "zöldbank" teljesen önálló intézmény legyen, vagy a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) szakosított intézete. Ez attól függ, mit találnak majd az átadás-átvételkor az MFB kasszájában.

Fotó: Kovács Tamás / MTI

Teljesülés: 0%

2011-ben optimistán 30%-ot adtunk a teljesülésre, de csak mert úgy tűnt, hogy ha nem is történt semmi, legalább valami munka zajlik a háttérben. Azóta folyamatosan változtak a tervek csúsztak a határidők, merthogy a jó munkához idő kell, legalábbis 2011-ben még erre utalt a parlamentben Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára. Utoljára 2012 őszén volt szó a zöldbankról, akkor az üzleti és az állami szféra együttműködéseként valósult volna meg. Ma már kijelenthető, hogy a megújuló beruházások finanszírozásának állami megsegítéséből ebben a parlamenti ciklusban valószínűleg már nem lesz semmi.

Lesz adócsökkentés illetve lesz nagyarányú adócsökkentés

Aki ígérte: Orbán Viktor, illetve Orbán Viktor

Amikor ígérte: 2010. február 9., illetve 2009. november 10.

Ahol ígérte: TV2, illetve ATV

"A tervezett adócsökkentés mértékét firtató kérdésre Orbán Viktor úgy válaszolt: "nagyon, amennyire csak lehet", illetve "lesz 2010-ben egyszeri, nagy arányú adócsökkentés, ha a Fidesz kerül kormányra."

Teljesítés: 50%

Az új rendszernek vannak ugyan nyertesei, ám a száz százalékos teljesítéstől messze vagyunk. Orbán ígéretével ugyan összhangban van, hogy a 16 százalékos szja immár valóban 16 százalék, hiszen idén már teljesen kivezették a szuperbruttó fogalmát – amely miatt a tényleges kulcs valójában 20,3 százalék volt. Ugyanakkor a minimálbéren élők ebből keveset láttak: hiába emelkedett 93-ról 98 ezerre a szakképzetlenek minimálbére – míg a szakképzetteké 114-re – akkor az adójóváírás ellensúlyozta az SZJA-befizetéseket. Ennek megszűntével azonban megszűnt a minimálbér adómentes része, amit csak részben kompenzált a „bérkommandó” vagy legjobb esetben csupán megőrizte a korábbi nettó bért. (A munkavállaló rovására, ami viszont nem ösztönzi a munkahelyteremtést, ami a kormányzatnak szintén fontos érve volt a regresszív adórendszer bevezetésekor.)

Valóban nyertek azonban a rendszerrel a jól kereső nagycsaládosok: három gyermek esetén ugyanis 206 ezer forintig (összesen tehát havi 618 ezer forintig) nem kell adóznia az egyik szülőnek. (A családi adókedvezményt csak az egyik fél veheti igénybe.) Egy és két utód esetén ez a határ csupán gyermekenként 62 ezer forint.

A minimálbéresek még két gyermek esetén is rosszul járnak: a mindkét szülő minimálbérből élt, úgy korábban az adójóváírás révén – amit mindkét fél igénybe vehetett – nem kellett SZJA-t fizetniük. A mai családi adókedvezményt viszont csak az egyik fél veheti igénybe, a másik azonban megfizeti a 16 százalékot. Családi szinten így ők inkább terheik növekedését érezhetik meg.

Lesz több orvos és ápoló

Aki ígérte: Orbán Viktor

Amikor ígérte: 2010. február 9.

Ahol ígérte: TV2

Ígéret: "Növelni kell az orvosok és az ápolónők számát, és emelni kell a fizetésüket is, ugyanis a béreknek versenyképeseknek kell lenniük a ma elérhető külföldi ajánlatokkal."

Teljesítés: 50 %

Attól függ, mihez képest. A számok alapján egy kicsivel kevesebb orvos ment el külföldre az utóbbi években. Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal nyilvántartása szerint 2011-ben 1200, 2012-ben 1108 orvos kért igazolást külföldi munkavállaláshoz. 2007 óta a tavalyi volt az első év, amikor a számuk nem emelkedett. Ez alapján azt mondhatnánk, hogy ha a helyzet nem is javult, de legalább lassabban romlott. Viszont ha az ápolókat nézzük, ez sem igaz. 2011-ben 314, 2012-ben már 518 ápoló kért ki külföldi munkához kellő bizonyítványt. A kormány küzd, áprilisban megígérték, hogy lesz idén is béremelés. Az Emmi talált egy biztató adatot is azért: egy felmérés szerint 2000-re tehető azoknak az egészségügyi szakdolgozók száma, akik az elmúlt másfél-két évben - elsősorban a béremelés hatására - visszatértek az ágazatba.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!