Vendel
11 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Halál a magyarokra! – fordulat a verekedő romák tárgyalásán

2013.06.04. 13:41 Módosítva: 2013.06.04. 15:29
A fellebbviteli tárgyaláson kiderült, hogy az egyetlen olyan tanúvallomást, ami arról szól, hogy a miskolci romák 2009-ben magyarellenesség miatt támadtak a telepükön cirkáló magyarokra, a rendőrök kényszerítették ki, veréssel.

A Miskolci Törvényszéken tartott keddi tárgyaláson az előzetes várakozások szerint ítéletet kellett volna hirdetni a 2009-es magyarellenes támadás ügyében, egy váratlan körülmény miatt azonban erre mégsem került sor. A bíróság ismét meghallgatta az egyetlen vádlottat, aki korábban arról tanúskodott, hogy az incidens idején magyarellenes kijelentések hangzottak el.

Kényszervallatással született a rasszista vád Miskolcon?

A per tárgya az a 2009 márciusi eset, amikor nem sokkal a tatárszentgyörgyi kettős gyilkosság után Miskolcon cigányok egy csoportja megtámadott egy autót, amely a házaik közelében cirkált éjszaka. Az autóban százezer forintos kár keletkezett, a benne ülők könnyebb hámsérüléseket szenvedtek.

A vád közösség tagja elleni erőszak volt, vagyis az, hogy a támadások motivációja a magyarok gyűlölete. Erre Miskolcon a bizonyíték egy „halál a magyarokra” feliratú bot volt, amelyet a támadás közelében találtak. A másik bizonyíték az egyik vádlott vallomása volt, aki szerint a támadás közben a romák magyarellenes kijelentéseket tettek.

A tárgyalássorozat korábbi szakaszaiban már szóba került, hogy ezt a férfit kihallgatása során állítólag megverték a rendőrök, és így vették rá a terhelő vallomásra, ami a közösség elleni bűncselekmény  egyik kulcsbizonyítékául szolgált.

Tudósítónk szerint viszont a keddi volt az első alkalom, amikor a bíróság érdemben foglalkozott a vádlott állításával, hogy nem tartja fent a vallomását, mert az erőszak hatására született. Az eljárássorozat korábbi szakaszaiban eljáró bíróságok megelégedtek annyival, hogy a nyomozást végző rendőrök kijelentették: ez nem igaz.

Fotó: Index
Fotó: Index

A tanú a bíró kérdésére megerősítette, hogy megverték, fizikai fenyegetés hatására írta alá ezt a terhelő vallomást, az abban foglaltak valójában nem igazak. Ügyvéd annál a kihallgatásnàl nem volt jelen.

A romák a persorozat folyamán azzal védekeztek, hogy attól féltek: Tatárszentgyörgy után a következő rasszista támadás náluk lesz. Virrasztottak, őrtüzet gyújtottak, majd hajnalban rátámadtak egy többször lassan arra cirkáló, idegen autóra: betörték a szélvédőjét, és kövekkel dobálták meg.

A miskolci ügyben született elsőfokú ítélet alapján tizenegy ember kapott összesen 41 év börtönbüntetést. A másodfokú, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság több hibát is talált az eljárásban és visszadobta az egészet elsőfokra. A másodfokú bíróság egyebek mellett arra utasította az elsőfokot, hogy vizsgálja meg alaposabban a bizonyos „halál a magyarokra” feliratú botot, mert túlzásnak tűnik a bizonyítéknak tulajdonított súly.

Közösség tagja elleni erőszak

Btk. 174/B (1) Aki mást valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz vagy a lakosság egyes csoportjaihoz tartozása vagy vélt tartozása miatt bántalmaz, illetőleg erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
a) fegyveresen,
b) felfegyverkezve,
e) csoportosan,
követik el.

Előkerült egy új bizonyíték is, amelyen az egyik sértett egy vaskeresztes zászló mögött áll náci karlendítéssel. Ennek alapján megkérdőjeleződött a sértettek korábbi állítása, hogy éjjelnappali üzletet kerestek a környéken, azért hajtottak el többször is lassan a cigányok lakta területen.

Mindezek után kérdés, hogy az igazságszolgáltatás továbbra is a magyarok elleni erőszakként kezeli-e az ügyet, vagy a bíróság úgy találja, hogy a sértettek rasszista nézeteket vallanak, ezért jártak a környéken, és ezért érte őket támadás.

A megismételt elsőfokú eljárásban a bíróság 2012. júliusában minden vádlott esetében  fenntartotta a letöltendő szabadságvesztést, de – összesen 34 évre – csökkentette annak mértékét. Ez ellen a döntés ellen nyújtottak be akkor fellebbezést a Társaság a Szabadságjogokért és a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédei.

A következő tárgyalás június 21-én lesz, az ítélethirdetés szeptemberre csúszhat.