Gerillaakciókra készül a Jobbik
További Belföld cikkek
- Pályahiba miatt nem jár a 3-as metró egy szakaszon
- Mikulásruhát és párásítót lopott a betört kirakatból egy kenderesi férfi
- Egy dologban egyetértenek a történészek: valami nem stimmel a karácsonnyal
- Újabb közös előterjesztéssel rukkolt elő Karácsony Gergely és Vitézy Dávid
- Lázár János beköltözik Hajdú Péterhez, kényes kérdésekre ad választ
A parlamenti pulpitus elfoglalásához hasonló gerillaakciókra készül a Jobbik ősztől, de ezúttal a kétségbeesett devizahitelesek mellett állna így ki – árulták el az Index párton belüli forrásai. A pártvezetés azt már korábban bejelentette, hogy ősztől tömegtüntetést akar szervezni „a devizakárosultak érdekében”. Vona Gábor pártelnök szerint ugyanis a politikai és a jogi úttal kapcsolatban egyre inkább fogy az emberek türelme, és egyre nagyobb az igény az utcai megmozdulásokra.
Az Index úgy tudja, szeptembertől nemcsak több tüntetést szervez majd a párt, de olyan figyelemfelkeltő akciókat is terveznek, amellyel – a parlamenti akciójukhoz hasonlón – bekerülhetnek a híradásokba. Egyik forrásunk szerint néhány jobbikos politikus arra készül, hogy bankok bejárataihoz láncolja magát, de szó van arról is, hogy civilekkel közösen vonjanak élőláncot egy pénzintézeti fiók köré, megakadályozva ezzel a nyitást.
Hány ember érintett?
674 ezer ember érintett a lakossági jelzálogalapú devizahitelezésben. Közülük 117 ezernek van 90 napon túl lejárt tartozása. 115 ezer olyan van, akinek a bank felmondta a szerződését. Közülük sokan akár még évekig élhetnek a lakásukban, de előbb-utóbb eléri őket a végrehajtó.
2010-ben a Jobbik listájára 855 436 ember szavazott.
Az Indexnek nyilatkozó bankbiztonsági szakemberek szerint egy ilyen akcióval nem lehetne huzamosabb ideig megbénítani egy-egy fiókot, az elkövetők pedig „megúsznák” egy szabálysértéssel, rosszabb esetben birtokháborítás vagy garázdaság miatt indulna ellenük eljárás. „Minden pénzintézetnek van egy ún. üzleti folytonosság biztosítási terve, amelyeket a biztonsági osztályok készítenek. Ezekben az efféle események kezelésének a módja is szerepel” – mondta lapunknak Német Ferenc, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara elnöke. Német szerint a rendőrség alapvetően békésen lépne fel, ahogy például a Fidesz székházának elfoglalásakor tette.
Óriási különbség van persze aközött, hogy valaki egy bankhoz láncolja magát, de alapvetően békés, s aközött, aki kirakatot, ablaküveget tör be, netán felgyújtja magát a fiókot. Utóbbira Görögországban többször is volt példa, 2010 tavaszán több banki alkalmazott is meghalt, amikor feldühödött tüntetők Molotov-koktélokat dobtak egy fiókra. Az azt megelőző évben pedig anarchisták támadtak meg így bankokat, de azokban a támadásokban senki nem halt meg. Kérdés, hogy ha a feldühödött devizahitelesek mögé áll a Jobbik és a láncolós akciókkal kívánja elnyerni a szimpátiájukat, képes lesz-e az embereket valamiféle kontroll alatt tartani.
Az utcai megmozdulásokban a Jobbik partnerei lehetnek azok a civil csoportok, amelyek már eddig is szerveztek tüntetéseket a devizahitelesek ügyében. Ezek közül több szervezet részt is vett azon a devizaügyi kerekasztalon, amit a párt áprilisban hívott össze.
Támadási felület lehet ugyanakkor a magát rendpártinak beállító Jobbik számára, hogy az utcai megmozdulásokban igencsak aktív és a kerekasztalon is részt vevő egyik radikális civil szervezet vezetője az Index információja szerint többszörösen büntetett előéletű, lopás miatt ült börtönben. Amikor lapunk az illetőt ezzel szembesítette, azt válaszolta, hogy feljelentést tesz, ha a nevét leírjuk, mert szerinte „nem az számít, hogy mit tett a múltban, hanem azt, mit tesz most”. Mint fogalmazott, ártana az „ügynek”, ha kiderülne a múltja, ezért sem vállalja fel azt nyilvánosan.
A devizahiteleseket utcára csábító szerveződések között egyébként korántsem felhőtlen a viszony, gyakoriak a rivalizálások és a furkálódások. A Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének (BAÉSZ) vezetője, Kásler Árpád például kifejezetten rossz viszonyban van a Balogh Béla vezette Koppány csoporttal – utóbbi arról híres, hogy kilakoltatásokat próbál megakadályozni több-kevesebb sikerrel, míg Kásler nem ilyen radikális.
A szervezetek vezetői közötti feszültségek az utcai megmozdulásokon is lecsapódnak. Ahogy arról Kásler egy nyílt levelében beszámolt, az egyik tüntetésen egy másik szervezet, a Bankcsapda egyik vezetője elvezette az általa gründolt tömeget egy másik helyszínre, amíg ő interjút adott. A legutóbbi, július 4-ei tüntetésen is összekülönbözött Kásler és a demonstráció akkori szervezője. A Kúria ítélete kapcsán összegyűlt tömeg egy része Orbán Viktor házához vonult, Kásler higgadtabb „hívei” viszont a bíróság épülete előtt maradtak. A különféle csoportosulásoknak a szimpatizánsai politikailag heterogének, bár van olyan, radikálisabb eszközökkel élő szerveződés, amelynek aktivistái inkább a Jobbik táborához kötődnek.
Jobbikos forrásaink szerint 2012-ben még az volt a pártvezetés célja, hogy a tagságot és a biztos szavazókat valahogy egybetartsák, és a tisztújítás rendben lemenjen. A Szegedi Csanád körül tavaly nyáron kirobbant botrányt rövid távon a Jobbiknak sikerült jól kezelnie, de ősszel belesodródtak a „zsidó-listázási” ügybe. Idén a párton belül váratlan belső csatározások kezdődtek, több jobbikos forrásunk szerint ezért is kellett a földtörvény megszavazásánál „balhét csinálni”. Jelenleg a pártvezetés főleg a szociális ügyeket akarja előtérbe helyezni.
A devizahiteles téma mellett a Jobbik „szociális jellegű lépéseket” is tervez, ez is már a kampány része lesz – állítják forrásaink. Úgy tudjuk, a párt arra készül, hogy „egészségügyi buszokkal”, „mobil rendelőkkel” járja a vidéket, ezekben a „rendelőkben” különféle vizsgálatokat, például ingyenes vércukor- és vérnyomásméréseket végeznének.
Megkerestük a Jobbik sajtóosztályát is, érdeklődve, valóban terveznek-e figyelemfelkeltő akciókat a devizahiteles témában, de egyelőre nem válaszoltak.
Jobbik: fizessenek a bankok!
A Jobbik frakcióvezető-helyettese szerint azoknak a bankoknak kellene fizetniük a devizahitelesek ügyében, amelyek részt vettek "az évszázad átverésében", és a hitelek felvételkori árfolyamon történő forintosítását javasolja. Z. Kárpát Dániel pénteki sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: nem jó megoldás, ha egyfajta hármas felosztás alapján az állam, az állampolgárok és a bankok megosztják a költségeket, mert így kétharmad részben a magyar emberek fizetnék meg "a bankok bűneinek az árát", pedig nem ők a felelősek.