További Belföld cikkek
- Feljelentik Gulyás Gergelyt és Lánszki Regő államtitkárt
- Szájer József: A politika bizalmi műfaj, és ezt a bizalmat én eljátszottam
- Tarjányi Péter: Nem gondolnám, hogy Oroszország a békére törekedne
- Milliárdokat érő luxusrepülő jelent meg Ferihegyen, elindultak a találgatások
- Egy testvérpár különös közéleti összefonódásai – Kicsoda Magyar Péter öccse?
A Fővárosi Törvényszék elsőfokú, nem jogerős ítéletében megállapította hogy a rendőrség több Magyar Gárda-egyenruhában tüntetőnek is megsértette személyes szabadságát, gyülekezési jogát és testi épséghez fűződő személyiségi jogát 2009. július 4-én az Erzsébet téren. Az ítéletről Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Jobbik országgyűlési képviselője adott ki közleményt csütörtökön.
2009. július 2-án a bíróság jogerősen feloszlatta a Magyar Gárdát, 4-én pedig a rendőrség oszlatta szét az ítélet ellen tiltakozókat. Összesen 216 embert vettek őrizetbe. A tüntetők jogellenes demonstráción vettek részt, a rendőrök viszont érthetetlen indokok alapján tiltottak be helyszíneket, és szelektáltak a tüntetők között.
Gaudi-Nagy Tamás közleménye szerint a bíróság kötelezte a budapesti és egy-egy felperesnél a Nógrád Megyei, illetve Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányságot, hogy kérjenek bocsánatot levélben a jogsértettektől, és fizessenek nekik nem vagyoni kártérítésként fejenként átlagosan négyszázezer forintot és kamatait.
2009. július 4-én a rendőrök kiszorították az Erzsébet térről a Magyar Gárda engedély nélküli tüntetésének résztvevőit. Utána kergetőzés kezdődött a szimpatizánsokkal, akik az Astoriától a Blahán keresztül egészen a Keletiig szaladtak, majd bemenekültek a pályaudvarra, utána pedig szétszéledtek. Összesen 17 könnyű sérültje volt a demonstráció feloszlatásának, és 216 embert állítottak elő.
2009 szeptemberében az állampolgári jogok országgyűlési biztosa lefolytatta az Erzsébet téri események vizsgálatát. Szabó Máté több szempontból is visszásnak találta a tömegoszlatást, és az Országgyűléshez és az országos rendőrfőkapitányhoz fordult ezek miatt.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa megállapította, hogy a rendezvény feloszlatása során elhangzott felszólítások nem jelölték meg annak indokát, ez pedig a békés gyülekezéshez való joggal nincs összhangban. Arra is rámutatott, hogy a különféle célú közterület-használat szabályai sincsenek összhangban, továbbá a gyülekezésen fegyveresen, illetve felfegyverkezve való megjelenés szabályai hiányosak, ez pedig ugyancsak visszásságokat okozott a vizsgált rendezvény rendőri kezelésében.
Az ombudsman kifejtette, hogy a véleménynyilvánítási szabadságba beletartozik a vélemény kifejezése különböző léggömbökkel, valamint a szórólapokkal. Csupán ilyenek miatt nem szabadna előállítani senkit.
Bajnai Gordon, akkori miniszterelnök az eset után egy héttel elismerő oklevéllel jutalmazott több, a tüntetés feloszlatásában részt vevő rendőrt is. Az exkormányfő azt mondta, a rendőrségnek fel kell lépnie „bizonyos csoportok megfélemlítő magatartása" ellen.