Attól tartanak, ez lesz a vég

„Volt olyan leendő női munkavállalónk, aki visszautasította a lehetőséget, mert tart a menekülttábor közelségétől" - mondta Tolnay Norbert, a Vámosszabadi mellett heteken belül nyitó táborral szomszédos telken beruházást tervező cég vezetője. Múlt héten vált véglegessé, hogy megnyílik a befogadóállomás Vámosszabadi határában, a falubeliek félnek a várható hatásoktól és folyamatos tiltakozó akcióikkal elérték, hogy a tábor csak ideiglenes lesz: jövő márciusban újratárgyalják az állomás jövőjét.

Hordós Tamás vámosszabadi lakos (j) mond beszédet a Vámosszabadiba tervezett menekülttábor megnyitása ellen szervezett tiltakozó akción a győri városháza előtt 2013. június 28-án.

Fotó: Krizsán Csaba

Júniusban derült ki, hogy a Belügyminisztérium befogadóállomást akar nyitni a Győr melletti Vámosszabadi közelében. A tábor ellen a kezdetektől fogva tiltakozott Vámosszabadi, a falu honlapján folyamatosan tájékoztattak a különböző akciókról. Az idilli és gazdag faluban attól féltek, hogy a menekülttábor miatt megnő a bűnözés, elértéktelenednek a házak. Több cég is a tábor várható nyitása miatt halasztott el beruházásokat, ami rosszul érinti a környéken élőket.

A falu és a BM múlt heti megállapodásának értelmében a tábor jövőjét 2014 márciusában áttekintik, és döntenek „a létesítmény esetleges bezárásáról és az ingatlan önkormányzati hasznosításáról.” A BM korábbi ígéreteihez híven megerősített rendőri jelenlétet biztosít a falunak, és segítséget ad egy települési térfigyelő kamerarendszer kiépítéséhez is. Több vámosszabadi szerint is elfogadható kompromisszum született.

Pezsgőtabletta gyár egyelőre nem lesz

Az Innopharma Kft. egy modern pezsgőtablettagyárat és fejlesztőközpontot tervez Vámosszabadi közelében építeni. Lang Pál, a cég ügyvezető igazgatója elmondta, hogy két év alatt nagyjából 100-120 munkahelyet teremtő beruházást terveznek. Az eredeti tervek szerint a beruházás idén ősszel indult volna, de ez már szinte biztos, hogy csúszni fog, a tervezés, engedélyeztetés viszont nem állt le.

Lang korábban egy levélben jelezte az önkormányzatnak, hogy a tervezett menekülttábor rosszul érinti a beruházásukat, ami végül nem áll le, de csúszik. A cégvezető elmondta, hogy a beruházás helyének kiválasztásában fontos szerepet játszott a környék kimagasló közbiztonsága és a fejlett infrastruktúra, a menekülttábor érkezésének hírére ezért elbizonytalanodtak a befektetőik. „Nem sokkal a terület megvásárlása után, csak a sajtóból értesültünk a tábor megnyitásáról”, tette hozzá Lang. Az már biztos, hogy egy angliai üzem megnyitása megelőzi a magyar beruházást.

A cég nem akar különleges védelmi rendszert, „természetesen lesz kerítés, beléptetőrendszer és portaszolgálat, de a közbiztonság fenntartása a rendőrség feladata", mondta a cég vezetője, aki úgy érzi, hogy a lehetőségek közül a legmegnyugtatóbb megoldás válik valóra.

Az étterem lezüllik?

„Húszévi munkával hoztuk létre ezt az éttermet, túléltünk már árvizet is, de most attól tartok, hogy ez lesz a vég" – mondta Hernitz Tibor, a tábor tervezett helyétől húszpercnyi sétára levő Vidra csárda vezetője. Az étterem négy kilométerre fekszik Vámosszabaditól, az étteremvezető leírása szerint „egy békés hely, a nyugalom szigete", tizenhat alkalmazottuk van.

Az étteremnél a közbiztonság romlásától tartanak, mivel viszonylag távol esik a falutól, attól félnek, hogy a beígért erős rendőri őrjárat itt nem lesz jelen. „A legutóbbi falugyűlés után próbáltam beszélni a rendőrkapitánnyal, de nem nagyon volt képben, hogy melyik étteremről beszélek", mondta Hernitz. A női alkalmazottakat is féltik, például „a fiatal pultos lány" is veszélyben lehet Hernitz szerint.

Az étteremben attól is tartanak, hogy találkozóhellyé alakulnak át, ahol illegális üzletek köttetnek. „Mindenkit ki kell szolgálnom, nem tudom hogyan védekezhetnék ez ellen", mondta az étterem vezetője. Az éttermet hivatalosan nem értesítette senki a tábor tervezett megnyitásáról, Hernitz is vámosszabadiaktól értesült a menekültek érkezéséről.

Autószerelő üzem majd márciusban

A Tolnay és Társa Bt. körülbelül ötvenmillió forintos beruházással autószerelő üzemet és a hozzá kapcsolódó irodákat, kiszolgáló helyiségeket épített volna a táborral szomszédos telken. "Elhalasztottuk a beruházást, egyelőre kivárjuk, hogy mi lesz a menekülttáborral", mondta Tolnay Norbert, a cég vezetője. Körülbelül két hónappal ezelőtt kapták kézhez az építési és egyéb engedélyeket, a tervek is elkészültek és a kivitelezőt is kiválasztották, de most nem vágnak bele a 15-20 új munkahelyet teremtő fejlesztésbe.

„Megvárjuk, hogy mi lesz márciusban, akkor indulhat el a beruházás" - mondta az egyébként Vámosszabadin élő cégvezető. A fejlesztés előkészítése már eddig is költségeket jelentett a cégnek.

Túlzott a félelem

„A debreceni tábor környékén a közbiztonság a rendőrségi adatok szerint nem romlott" - mondta Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke. A debreceni befogadóállomás létszáma 2013-ban drámaian megnőtt, de a bűnügyi adatokban ez nem köszön vissza, mondta Pardavi.

Az Átlátszó.hu kikérte a debreceni rendőrség bűnözési statisztikáit, ezek alapján a tábor létszámának idei növekedésével párhuzamosan a bűnözés is nőtt: idén májusig csaknem annyi (21) személy elleni erőszakos bűncselekményt követtek el külföldiek, mint tavaly (25) vagy tavalyelőtt (24) egész évben. A tulajdon elleni szabálysértések (lopás és garázdaság) száma is emelkedett, 2012 második félévében négy ilyen szabálysértést követtek el külföldiek a Debrecen környéki településeken, míg idén június közepéig már 31-et. Debrecenben viszont határozottan kevesebb szabálysértés róható a külföldiek számlájára, itt a tavalyi első öt hónapban 40, tavalyelőtt 41, idén viszont csak 14 szabálysértést követtek el külföldiek.

Pardavi és az Átlátszó.hu szerint is a bűncselekményeket leginkább a táborlakók egymás ellen követik el, ez az emelkedés javarészt a táboron belüli túlzsúfoltságból és az ezzel járó feszültségekből fakad. Ezekben az esetekben a BÁH munkatársai, a biztonsági őrök és a táboron belül lévő rendőrök mindig feljelentést tesznek, tehát a ki nem derülő bűncselekmények száma elhanyagolható, nem úgy, mint a táboron kívül.

A Magyar Helsinki Bizottság munkatársa szerint a debreceni menekülttáborban idén júniusban körülbelül 1100-an voltak, tehát jóval nagyobb táborról van szó, mint a Vámosszabadi környékére tervezett állomás, ahová nagyjából kétszáz menekültet várnak. Debrecenben már az ebédlőben és a raktárokban elhelyezett matracokon is alszanak a frissen érkezettek, a zsúfoltság pedig elengedhetetlenül feszültséggel jár.

Pardavi információi szerint nem jellemző, „ritka kivételnek számít”, hogy a táborban lakó menedékkérő és a debreceni lakosság tagja közötti érintkezésből erőszakos bűncselekmény lett volna. A környéken élők szubjektív biztonságérzete romlott, Pardavi elmondta, hogy a Helsinki Bizottság is kapott leveleket a környéken élőktől, ezekben arra panaszkodnak, hogy nem szívesen szállnak fel a buszra, romlik a közbiztonság. Ezeket az érzéseket aztán meglovagolják a politikusok.

Csak a sajtóból

A cégtulajdonosok és a falu vezetői is zokon vették, hogy a tábor megnyitásáról csak a sajtóból értesültek és nem egyeztetett velük senki. Számtalan tiltakozó akciót szerveztek és végül a többség szerint elfogadható kompromisszum jött létre. Pák Eszter, a megmozdulások egyik szervezője szerint sokan belátták, hogy a jelenlegi helyzetben ennél többet nem lehetett elérni. Vannak ugyan radikálisabb vélemények, akik folytatnák a tiltakozásokat, míg mások szerint jövő tavasszal, a választások előtt kedvező tárgyalási pozícióban lesz a falu.

„Nagy probléma, hogy a BÁH általában nem egyeztet a környéken élőkkel egy-egy állomás megnyitása előtt" - mondta Pardavi. Szerinte a BÁH sokszor belefut abba a hibába, hogy nem kellően készíti fel a helyi közösséget, ahogy ez történt Vámosszabadi esetében, vagy a debreceni tábor létszámának év eleje óta történt növekedésekor is.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!