Botond, Mózes
10 °C
20 °C

Kedden bíróság elé áll a szlovák milliomosnő

2013.08.26. 07:47
Egy évvel azután, hogy a szlovák milliomosnő, Eva Varholikova-Rezešová BMW terepjárója belerohant az M3-as autópályán egy Fiatba, és az abban utazó négy ember életét vesztette, elkezdődik az ügy tárgyalása a Gödöllői Járásbíróságon. Rezešovát már nemcsak azzal vádolják, hogy ő okozta – ittasan – a balesetet, hanem közúti veszélyeztetéssel is. Tanúvallomás van ugyanis arról, hogy megpróbálta leszorítani a kisebb autót. Rezešová tagad, és a tanúvallomás ellenére az áldozatokat vádolja a baleset miatt.

Augusztus 27-én kezdődik a büntetőper a szlovák milliomosnő, Eva Rezešová ellen a Gödöllői Járásbíróságon. A vád szerint ő tehet arról, hogy tavaly augusztusban az M3-as autópályán száguldó BMW terepjárója nekiütközött az előtte haladó Fiatnak, és az abban utazó négy ember életét vesztette. Rezešová a 2012. augusztus 21-i tragédia óta, egy éve előzetes letartóztatásban van. Ügyvédeinek nem sikerült elérniük, hogy óvadék ellenében házi őrizetbe helyezzék.

A per, ha sikerül tartani a tervezett menetrendet, elég gyorsan le fog zajlani. Értesüléseink szerint rövid egymásutánban nyolc tárgyalási napot tűztek ki, az utolsót szeptember 27-re, ekkor az eredeti terv szerint már akár elsőfokú ítélethirdetés is lehet.

Ha  Rezešová szempontjából a legrosszabb forgatókönyv válik valóra, és bebizonyosodik, hogy ittas vagy bódult volt a balesetkor, valamint közúti veszélyeztetésben is bűnösnek találják, akkor halmazatként 13 évig (egész pontosan 13 év mínusz egy napig) terjedő szabadságvesztés lehet a büntetése.

Mi történt öt perccel a baleset előtt?

A közúti veszélyeztetés mint vádpont valószínűleg kellemetlen meglepetésként érte a védelmet, mivel ez eredetileg nem volt benne a vádiratban. A büntetőeljárás kezdetben kizárólag több ember halálát okozó, ittas állapotban elkövetett járművezetés bűntette címén indult. Ez volt a vádiratban is, csakhogy májusban, a vádirat elkészülte után néhány nappal a Gödöllői Járásbíróság az ügyészséget felülbírálva hozott egy végzést vádkiegészítésről, arról, hogy amit a vádirat szerint Rezešová tett, az még közúti veszélyeztetésnek is minősülhet.

Ez persze nem azt jelenti, hogy a bíróság már döntött is volna arról, hogy Rezešová bűnös. A kérdéssel viszont foglalkozni fognak a tárgyalásokon.

A közúti veszélyeztetés vádpontja arra vonatkozik, amit Rezešová a vádirat szerint valamivel a baleset előtt, még az autópálya 56-os kilométerszelvényénél, azaz a baleset helyszínétől körülbelül 10 kilométerre követett el. Itt, körülbelül öt perccel a baleset előtt az áldozatok autója áttért a belső sávba, hogy megelőzzön egy kamiont. „Az előzés végrehajtása során a belső forgalmi sávban érkező vádlott az általa vezetett személygépkocsi fényszóróját működtetve több alkalommal rávillantott az előzésben lévő sértett által vezetett személygépkocsira, majd amikor utolérte azt, akkor távolsági fényszóróját bekapcsolva közlekedett tovább a sértett mögött” – áll a vádiratban, amely itt a megelőzött kamionos tanúvallomására épít.

A tanúvallomásra alapozott vádirat szerint ráadásul azután, hogy az áldozatok kocsija az előzés befejezése után visszatért a külső sávba, a belső sávban haladó Rezešová mellé hajtott, és a BMW jobbra kormányzásával arra kényszerítette a Fiat sofőrjét, hogy szintén jobbra kormányozzon, a leálló sáv irányába. Ezeket a dolgokat ítélte meg úgy a bíróság, hogy akár közúti veszélyeztetésnek is lehet minősíteni. Ezt a bűncselekményt önmagában 3 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti a törvény.

Rezešová tagadta a villogtatást és a leszorítást, mint ahogy a vád összes többi lényegi elemét is.

Jönnek a védők által kért szakértők

A büntetőper központi, leghosszabban vitatott, legbonyolultabb kérdése feltehetően az alkohol és a drog ügye lesz. A Budakörnyéki Járási Ügyészség vádirata szerint Rezešová szeszes italtól befolyásolt állapotban vezette a BMW-t, szervezetében a balesetkor 1,55 g/l ezrelék véralkohol-koncentráció volt, amely közepes fokú alkoholos befolyásoltságnak felel meg.

December 10-i, írásban megtett vallomásában Rezešová minden alapot nélkülözőnek, kitaláltnak, sőt durva hazugságnak nevezte azokat az állításokat, hogy ittasan, kábítószeres befolyásoltság alatt vezetett volna.

Az első szakértői vélemények mégis ezt valószínűsítették. Rezešová ügyvédeinek azonban annyit már most sikerült elérniük, hogy a bíróság meghallgasson újabb szakértőket, olyanokat, akiktől állításaik alátámasztását remélték.


A Gödöllői Járásbíróság helyt adott a védelem indítványának, ami arról szólt, hogy vonjanak be az ügybe újabb orvos- és műszaki szakértőt, tudtuk meg a bíróság sajtószóvivőjétől. Információink szerint az volt a kérés indoklása, hogy a védelem szerint a rendőrség által eredetileg kirendelt szakértő bizonyos dolgokat nem vett figyelembe, és számítási hibákat vétett.

A védelem indítványában név szerint benne volt, hogy kik legyenek ezek az új szakértők. A bíróság külön végzésben döntött arról, milyen kérdéseket kell megválaszolniuk.

Kevés volt a vér a drogteszthez?

Információink szerint nem ideálisak a feltételek arra, hogy a tárgyaláson egyértelműen kiderüljön: pontosan mi is volt a baleset idején Rezešová szervezetében. A vádlottól vett vérmintával ugyanis gondok vannak.

Ha felmerül, hogy valaki esetleg bedrogozva vezetett, a dolog tisztázásában a vérminta kulcsfontosságú, szerepe sokkal fontosabb, mint a vizeletmintájé. Ugyanis ha a vizeletből ki is mutatható kábítószer-származék, azt szakértői eszközökkel sokszor nem lehet már megállapítani, hogy a szer egészen pontosan mikor került a szervezetbe, vagyis az illető éppen a hatása alatt volt-e, amikor a baleset történt.

Korábbi bírósági határozatokat böngészve találtunk ugyan olyat ügyet, ahol vérvétel nélkül is bűnösnek találták a vádlottat bódult állapotban elkövetett járművezetésben vétségében, de abban az ügyben az illető beismerő vallomása is rendelkezésre állt a vizeletmintán kívül. A vérmintának tehát rendkívül nagy a jelentősége.

Rezešovától kétszer is vettek vért, de a levett mennyiség egyszerűen túl kevésnek bizonyult. Nem tudták elvégezni rajta az összes olyan vizsgálatot, ami indokolt lehetett volna. A tavaly szeptemberben elkészült igazságügyi toxikológiai vélemény készítői a két vérmintát csak ópiátokra tudták megvizsgálni, semmilyen más drogra nem.

Ellentmondások a drogvizsgálatok körül

A vér ópiátvizsgálata negatív eredménnyel zárult. Se a 6 óra 40 perckor, se a 8 óra 15 perckor levett vérmintában nem mutattak ki ópiátot. A vizeletmintákban viszont találtak ópiátszármazékot. A mérés azt a laikusoknak elsőre furcsának tűnő eredményt hozta, hogy a vizeletmintában az idő előrehaladásával nőtt az ópiátszármazékok koncentrációja. A korábbi, 7 óra 10 perckor levett mintában 414 ng/ml kodeint mutattak ki, a későbbi, 15:50-es mintában pedig már 1288 ng/ml kodein volt, valamint 475 ng/ml morfin is.

A rendőrség kirendelésére készített toxikológiai szakvélemény erről azt mondja (majd ezt ismétli meg az első igazságügyi orvosszakértő, Dombai Gyula is), hogy a kimutatott morfin és kodein ópiát típusú hatóanyagok, amelyek kábítószernek minősülnek, és „leggyakrabban heroin fogyasztása után azonosíthatók”, önmagukban, önálló kábítószerként is szokták szedni ezeket, de akár máktea ivásával vagy bizonyos gyógyszerek (egyes erős fájdalomcsillapítók, köhögéscsillapítók) szedésével is bekerülhetnek a szervezetbe.

Hogy a korábbi vizeletmintában morfin még nem volt, azt az magyarázhatja, hogy a kodeinből a metabolizmus során kis mennyiségben morfin is keletkezhet. Igaz, az adott esetben a többszöröse keletkezett az így megmagyarázható morfinmennyiségnek. Hogy a kodein mennyisége mitől nőtt, az nehezebb kérdés.

Elképzelhető, hogy a második mintavétel idejére jutott át a vizeletbe az az ópiát, ami korábban még a vérben volt. Ez azt jelentené, hogy a fogyasztás időpontja nagyon közel volt a tragikus baleset időpontjához.

A kodein metabolizmus jellemzői alapján, a két mintában mért kodein- és morfinmennyiség különbsége alapján talán ki lehetne számolni, hogy mikor került a kodein a szervezetbe. Így meg lehetne azt is mondani, hogy Rezešova a hatása alatt volt-e, amikor karambolozott. Az áldozatok érdekeit képviselő ügyvéd sértetti képviselőként indítványozza: vizsgálják meg szakértők ezt a kérdést is.

Torzíthatta a mintát a vízivás

A vizeletminta megbízhatóságát ronthatja, hogy Rezešova a baleset helyszínére elsőként érkező tanú vallomása szerint vizet kért tőle, és sok vizet meg is ivott. Pedig nem véletlen, hogy az ORFK-s módszertani útmutató, amely „a vezetői képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt lévő járművezetőkkel szemben alkalmazandó rendőri intézkedésekről” szól, ezt írja elő: „Kerülni kell, hogy a mintát adó személy a vizeletminta adását megelőzően nagy mennyiségű folyadékot fogyasszon, mert ez a minta felhígulásához, értékelhetetlenné válásához vezethet.”

A büntetőper egyik alapkérdése lesz az is, hogyan kerültek ópiátszármazékok Rezešova szervezetébe. Az első szakvélemények is utaltak rá, hogy bizonyos gyógyszerek szedése például okozhatta ezt. Rezešova tavaly augusztusban légúti megbetegedésekben szenvedett, emiatt sokféle gyógyszert szedett, ezeket fel is sorolta a vallomásában. Ópiátot azonban egyik sem tartalmaz.

Márpedig valahogy ópiát került a vádlott szervezetébe, és nem is sokkal a baleset előtt. A védelem kérésére kirendelt szakértő, Varga Tibor maga fogalmazott így a szakvéleményében:
A toxikológia vizsgálat során a vizeletben kimutatott kodein és morfin az első mintavételt néhány órával korábban történő kodein vagy kodein-származék fogyasztásából származott. [...] A vallomásban szereplő gyógyszerek ugyanakkor kodeint nem tartalmaznak, tehát ezen kívül valamely kodein tartalmú gyógyszert is kellett fogyasztania.”

Fejjel lefelé húzta meg a vodkát

A gyógyszerszedésnek az ittasság kérdésénél is jelentősége lesz. Rezešova azt is tagadja, hogy ittasan vezetett volna, a szervezetében talált alkoholt más okokkal próbálja magyarázni. Vallomása szerint tudatosan csak a baleset előtti napon, délben ivott alkoholt: két deci bort és egy deci sört. Az alkohol nagy része a magyarázata szerint már a baleset után került a szervezetébe, úgy, hogy véletlenül meghúzott egy vodkás üveget a felborult autójában, mert víznek hitte. Decemberi vallomásában az állt: „sokkos állapotban megláttam a folyadékkal teli üveget, utána nyúltam, és néhány nagy kortyot ittam belőle”. A vodkás üvegből egy deci hiányzott, a védelem azt veszi adottnak, hogy ez az egy deci mind be is került a vádlott szervezetébe. Ez azt is jelentené, hogy Rezešovának sikerült fejjel lefelé úgy visszacsavarnia a kupakot az üvegre, hogy a vodkából nem is folyt mellé.

Az alkohol harmadik forrása – Rezešova védelme szerint – az egyik gyógyszer volt, amit szedett, és ami tartalmaz némi etanolt. Az első orvosszakértői vélemény nem tulajdonított ennek nagy jelentőséget, mivel a szer csak olyan csekély mennyiségben tartalmaz alkoholt, hogy szerinte az a vádlott „vérének etilalkohol-koncentrációját érdemben nem befolyásolta”. A nyomozó hatóság által kirendelt orvosszakértő végül is összességében arra jutott, hogy a bevallott fogyasztás nem stimmel: az ötvenszeres adagban fogyasztott gyógyszerrel és a vodkával sem kerülhetett annyi alkohol Rezešova szervezetébe, mint amennyit mértek.

Gyógyszer-túladagolás

Ezzel a véleménnyel is szembemegy ugyanakkor információink szerint annak az új orvosszakértőnek a véleménye, akit a védelem kérésére rendeltek ki a nyáron, miután Rezešova lecserélte az ügyvédjeit. Az új szakértő, Varga szerint a vodka és a gyógyszer együttesen igenis előidézhette a mért értéket, a kodein lassította az alkohol felszívódását, és szakértői szempontból nem zárható ki Rezešova verziója.

A számításánál az az előfeltevés, hogy a vádlott egyszerre az előírt mennyiség közel ötvenszeresét, 50 ml-t húzott le az orvosságból. Ez fölveti azt a kérdést, mi történik az emberrel, ha ilyen mértékben túladagolja a gyógyszerét. Úgy tudjuk, a bíróság is kíváncsi erre, mert a szakértőtől választ kért a következő kérdésre: várható-e valamilyen markánsan jelentkező élettani hatása annak, ha valaki a terápiás javaslattól eltérően, egy mennyiségben 50 ml-t fogyaszt el a szóban forgó gyógyszerből.

A legfontosabb gyógyszert elfelejtette megemlíteni?

A bíróság mindenesetre azzal is foglalkozni fog, hogy hogyan viszonyul a vádlott az alkoholhoz általánosságban. Úgy tudjuk, az igazságügyi elme- és pszichológus szakértői véleménynek arra is ki kell térnie a bíróság rendelkezése alapján, hogy vannak-e alkoholos életvezetésre utaló jelek.

Az új, a védelem kérésére kirendelt orvosszakértő ópiátügyben is Rezešovára nézve kedvező következtetésekre jutott értesüléseink szerint. A magyarázata lényege az volt, hogy a gyógyszerként használt kodeinszármazékok másként viselkednek, mint a drogként használt ópium vagy heroin, és szerinte a mért értékekből az következik, hogy  Rezešova esetében az előbbiről volt szó. Igaz, az a szakértőnek is feltűnt, hogy a vádlott „vallomásban szereplő gyógyszerek kodeint nem tartalmaznak”, ezért hozzáteszi a szakvéleményében, hogy „tehát ezen kívül valamely kodeintartalmú gyógyszert is kellett fogyasztania".

A sértetti oldal szeretné, ha az ügyészség rákérdezne a bíróságon egyes, általuk furcsállt dolgokra, például arra, hogy a szakértő nem teljesen az Igazságügyi Orvostani Intézet módszertani levelének megfelelően számolt, és ez okozza a lényegi eltérést a korábbi szakvéleményekhez képest.

Teljesen vétlennek mondja magát

Rezešova a drog- és alkoholfogyasztás tagadásán kívül azt sem ismeri el, hogy bármennyire is hibás lett volna a balesetben. Tavaly december 10-i írásos vallomásában azt állította: meg van róla győződve, hogy nem tudta volna megakadályozni a balesetet. Az ő verziója szerint a Fiat hirtelen és váratlanul kezdett előtte előzni, irányjelző nélkül, ezért történt a tragédia.

Az egyik törvényszéki műszaki szakértő számítási szerint ugyanakkor még ha így is lett volna, normál fékezéssel is elkerülhette volna a balesetet Rezešova, ha BMW-je nem száguld, hanem csak 20-szal túllépve a maximális megengedett sebességet, 150 km/h-val ment volna. De – a szakértő szerint – 175-180 km/-s sebességgel ütközött.

A milliomos vádlott eddig a temetési költségeken kívül semmilyen kártérítést nem fizetett az áldozatok hozzátartozóinak, mondta Hantos Ádám sértetti jogi képviselő az Indexnek.

A hozzátartozók számára különösen fájdalmas, hogy Rezešova védelme az áldozatok hibáztatására épít. M., aki a szüleit és keresztszüleit vesztette el a balesetben, azt mondta: „Azt szeretnénk, ha R. apám vádolása helyett végre elmondaná az igazságot. Elmondaná az igazságot, hogy hogyan került a szervezetébe alkohol, ópiát. Elmondaná, hogy mért nem keletkeztek féknyomok az ütközés előtt, elmondaná, hogy mi történt öt perccel a tragédiát megelőzően, amikor a tanúvallomás szerint megpróbálta leszorítani szüleinket az útról. Elmondaná, hogy megbánta, amit tett. Egyszer még kiderül, hogy neki is így volna a legkönnyebb!”

Hogy alakulhat a büntetés?

ittas vagy bódult állapotban volt közúti veszélyeztetés megáll  max. 13 év mínusz egy nap
ittas vagy bódult állapotban volt közúti veszélyeztetés nem áll meg  max. 10 év
nem volt ittas vagy bódult közúti veszélyeztetés megáll  max. 11 év mínusz egy nap
nem volt ittas vagy bódult közúti veszélyeztetés nem áll meg  max. 8 év

A fenti táblázatban a vád, illetve a vádkiegészítés alapján kirajzolódó lehetőségeket vettük sorra. Rezešova védelmének célja ugyanakkor a teljes felmentés, a sértetti oldal pedig a vádban megfogalmazottaknál még súlyosabb bűncselekmény megvalósulását is elképzelhetőnek tartja. Ha a bíróság úgy ítéli meg, hogy a balesetet nagyjából öt perccel megelőző villogtatás, leszorítás nem volt független a balesettől, sőt a balesetet ez a viselkedés okozta, akkor akár több ember halálát okozó közúti veszélyeztetésről is lehetne beszélni, amelynél a büntetési tétel felső határa már 15 év.

(Az ügyről szóló korábbi cikkünk: A sütemények is elégtek a kocsiban).

Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.

Indamedia Csoport