Tarlós: Cirkusz volt a margitszigeti népszavazás
A főpolgármester szerint nehéz komolyan beszélni a Margitsziget közigazgatási besorolásáról szóló vasárnapi népszavazásról. Tarlós István a TV2 Mokka című műsorában hétfőn úgy fogalmazott: „a demokrácia komoly dolog, és nem érdemes paródiát csinálni belőle”.
Elmondta, a kétmilliós fővárosban az egyik legnépszerűbb pihenő- és szórakozóhely mindig is a főváros tulajdona volt, elkészült hozzá egy komplex fejlesztési terv, a parlament pedig hozott egy döntést, hogy a gördülékeny lebonyolítás érdekében a hatósági hatásköröket is a fővároshoz rendeli. Szerinte a véleménynyilvánító népszavazásnak semmi következménye nincs, a kerület három ideiglenes lakosnak „csinált egy nagy cirkuszt”, és „összerántott” egy ötfős választási bizottságot egész napra.
A főpolgármester utalt arra, hogy az egyik lakó egyáltalán nem foglalkozott a kérdéssel, egy édesanya és gyermeke pedig a XIII. kerülethez tartozás mellett foglalt állást. Tarlós István nem akarta kommentálni, hogy néhány helyen ezt úgy interpretálják, mint minden idők legsikeresebb népszavazását, 66 százalékos részvétellel és egyhangú döntéssel.
Arra a felvetésre, miszerint Tóth József (MSZP), a XIII. kerület polgármestere „földmutyit” gyanít a hatósági jogkörök átadásának hátterében, úgy reagált: az elképzelések fent vannak az interneten is, az idő el fogja dönteni a kérdést.
Kétharmados többség
Ahogy azt korábban megírtuk, magas, 66,67 százalékos részvétel mellett tartották meg vasárnap a Margitszigeten azt a helyi népszavazást, amelyen az ott élők dönthettek: egyetértenek-e azzal, hogy a sziget ne a XIII. kerület közigazgatása alá tartozzon – a nem mindennapi eseményt az Index olvasói percről percre követhették. Ahogy a lapunk által közölt Minden Idők Legtökéletesebb Exit Pollja is jelezte: a többség (háromból két ember, a szavazók száz százaléka) azt szeretné, ha a kerület „visszakapná” a szigetet. A harmadik szavazópolgár nem voksolt, így nem tudni, neki mi a véleménye.
Az 1998-as országgyűlési választások óta nem volt olyan országos választás/szavazás, amely ilyen magas részvétellel zajlott volna. Ráadásul a modern magyar demokrácia történetében sem a helyi, sem az országos referendumok között nem találtunk olyat, ami a választók kétharmadát megmozgatta volna. A rendszerváltó, 1989-es négyigenes népszavazáson 58,03 százalékost, a 2008-as tandíjas, háromigenes népszavazáson 50,4 százalékos volt a részvétel, a kettő között 14, 37, 46 és 49 százalékos részvétellel tartottak országos referendumokat.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
