Nagy levegőt vesz a Fidesz

Várhatóan a tavaszi parlamenti választás lesz a fő témája a Fidesz-KDNP szerdán kezdődő, háromnapos visegrádi frakcióülésének. A kormánypártok 2010 óta a parlamenti ülésszakokat többnapos vidéki felkészüléssel indítják, az Országgyűlés őszi ülésszaka hétfőn indul. A kihelyezett üléseket – amelyeken a frakció mellett a kormány tagjai is részt vesznek – rendszerint nagy sajtóérdeklődés kíséri. A zárt ajtók mögötti megbeszéléséken szinte az összes olyan téma szóba kerül, ami a következő hetek, hónapok politikai csatározásait meghatározza.

Ráfordulnak a kampányra

A kormánypárti képviselők arra számítanak, hogy a visegrádi frakcióülés a korábbi évek gyakorlatától eltérően nemcsak a politikai szezonra való felkészülésről fog szólni, hanem inkább egyfajta számvetés lesz. A kormánypártok valószínűleg áttekintik, hogy az elmúlt három évben milyen eredményeket értek el, illetve melyek azok a hátramaradt ügyek, amelyeket a kétharmados többség birtokában a választásokig rendezni akarnak. Bár a Fidesz vezeti a közvélemény-kutatásokat, ez alapján azonban nem valószínű, hogy újra kétharmados többséget szerez.

A képviselőknek kiküldött meghívókban konkrét témák nem szerepelnek, így az Indexnek nyilatkozó politikusok csak találgatni tudtak, hogy mik kerülhetnek szóba Visegrádon. A  jövő évi választásokat azért is megkerülhetetlen témának nevezték, mert a következő kihelyezett frakcióülés februárban lesz, akkor pedig már késő lenne megkezdeni a felkészülést. A politikusok szerint a közelgő kampány nem részleteiben, inkább általánosságban kerül elő. Ezt azzal magyarázták, hogy a jelenlegi frakciótagok közül nem mindenki lesz képviselőjelölt a következő választásokon, többen például járási vezetők lesznek.

Rogán Antal

Fotó: Beliczay László

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a Magyar Nemzetnek adott interjúban szerdán arról beszélt, hogy családokat támogató intézkedések lesznek a frakcióülés fontosabb témái. Példaként említette a rezsicsökkentés folytatását, a kisgyerekes családok támogatásának bővítését, illetve a devizahiteseket segítő újabb csomagot. Rogán szerint konkrét döntések Visegrádon az első két témában várhatóak. Ezek ugyancsak összefüggnek a választásokkal, az említett intézkedések ugyanis népszerűség-növekedést hozhatnak a Fidesz számára.

Rezsi, rezsi, rezsi

A rezsicsökkentés február óta központi szerepet játszik a Fidesz kommunikációjában, a tavaszi  tízszázalékos csökkentést a kormány tervei szerint újabb, ugyanekkora vágás követi majd. Lázár János miniszterelnökségi államtitkár hétfőn azt mondta: az újabb csökkenés november 1-jétől léphet életbe. A rezsicsökkentést a kormánypárti frakció nyilván támogatja, vitákat csak az okozott, hogy a fideszes polgármesterek nehezményezték: a városi szolgáltatókat hátrányosan érintették a lépések. Ez várhatóan újra szóba kerül a visegrádi frakcióülésen.

Lázár János

Fotó: Beliczay László

Rogán egy tévéinterjúban már a múlt héten is beszélt a kisgyerekes családok tervezett támogatásáról, az úgynevezett „gyed extráról”. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a kismamák egy év alatt megkaphatnák azt a támogatást, ami a gyed részeként három év alatt járna. Rogán a Magyar Nemzetnek azt mondta: a gyed extra bevezetése 30-50 milliárd forint kiadást jelentene a költségvetésnek. A frakcióvezető szerint Visegrádon szóba kerülhet az is, hogy a kis keresetű családok is teljes mértékben igénybe vehessék a gyerekeik után járó adókedvezményt.

Az újabb devizahiteles-mentőcsomagról kevés konkrétumot lehet tudni. A kérdésben Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter egyeztet a bankokkal, amelyek többféle verziót dolgoztak ki. Jelenleg a legvalószínűbb, hogy a devizahiteleket forintra váltják, az új forinthitelekhez pedig 1-2,5 százalék közötti kamattámogatás jöhet. A frakcióvezető a szerdai interjúban erről annyit mondott: mindenkinek segíteni akarnak, akinek a lakása veszélyben van; a törlesztőrészleteknek érdemben csökkenniük kell; olyan megoldásra van szükség, amely mentesít az árfolyamkockázat alól.

Vacsora után Orbán

A fideszes politikusok szerint várhatóan kivesézik a napi aktuális ügyeket is. Példaként említették annak megvitatását, hogy valóban okozott-e zavarokat a központosított tankönyvellátás (az erről szóló cikkeinket itt és itt tudja elérni), valóban jelentősen csökken-e az életpályamodell révén az iskolaigazgatók bére. Az említett ügyek már a Fidesz augusztusi rendkívüli frakcióülésén is okoztak konfliktusokat. Akkor Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter a felvetéseket azzal hárította el, hogy van olyan iskola, ahol államtitkári szintű fizetést kapott egy igazgató.

Fotó: Rosta Tibor

A vidéki frakcióüléseknek megvan a kialakult menetrendjük. A program szerda este 6 órakor vacsorával indul, majd a Fidesz és a KDNP frakcióvezetője tart köszöntőt. Ezután Orbán Viktor tart helyzetelemzést, beszéde után a képviselők kérdéseket tehetnek fel a kormányfőnek.  Másnap, az úgynevezett plenáris ülésen kerülnek szóba a frakcióülés fontos kérdései. A harmadik napon pedig különböző szekciókban szakpolitikai kérdéseket vitatnak meg a párt szakpolitikusai, utóbbin Orbán már nem szokott jelen lenni.

A februári gyulai frakcióülés a rezsicsökkentés körül forgott, illetve ekkor folytatott egymással meglehetősen heves vitát Orbán és a frakcióból azóta kilépett Ángyán József. 2012 szeptemberében Sárváron tartották a frakcióülést, Orbán ekkor beszélt arról: az IMF és az EU elfogadhatatlan lépéseket, a nyugdíjak csökkentését, az szja emelését, az ingatlanadó bevezetését kéri Magyarországtól. 2012 januárban Egerben ülésezett a Fidesz, ahol Orbán Viktor zárt ajtók mögött egy a kormánnyal szembeni nemzetközi összeesküvés gyanújáról beszélt. 2011 szeptemberében Hajdúszoboszlón gyűltek össze, ekkor jelentették be a devizahitelek rögzített árfolyamon történő végtörlesztését.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!