Nem uszítottak a cigányok ellen Devecserben
További Belföld cikkek
- Magyarok ezreinek életét mentheti meg ez az újítás
- Nézőpont Intézet: a magyarok többsége nem találja szimpatikusnak Magyar Pétert
- Kövér László megbírságolta a momentumos képviselőt, de most az államnak vissza kell fizetnie a pénzt
- Új oktatási projektet indukált Orbán Balázs és az ELTE-tanszékvezető ügye
- Két fiatal rejtélyes halálesete miatt aggódnak egy magyar faluban
Nem történt közösség tagjai elleni izgatás a rendőrség szerint azon a tavaly augusztusi, devecseri cigányellenes tüntetésen, amelyen a résztvevők genetikai hulladéknak nevezték a romákat, a halálbüntetés visszaállítását követelték, majd kővel dobálóztak egy romák lakta utcán. A rendőrség lezárta a nyomozást az ügyben, mondván, mindez nem bűncselekmény.
A Jobbik és több jobboldali radikális szervezet „a jogos magyar önvédelemért” tartott demonstrációt a Veszprém megyei településen 2012. augusztus 5-én. A tüntetésen Toroczkai László, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom elnöke arra biztatta a jelenlévőket, hogy ne hagyják magukat elüldözni, hanem küzdjenek. A demonstrálók közül sokan „Cigányok! Cigányok!”, illetve „Igenis van cigánybűnözés!” skandálással haladtak végig az utcákon.
A rendőrség a felvonulók útvonalát kordonnal biztosította, amelyet a tüntetők többször megpróbálták átlépni. A tüntetés azon az utcán vonult, ahol a szervezők szerint a romák laknak, a beszédekbe
n pedig elhangzott, hogy a cigányok a pusztítást és rombolást hozzák el, a magyarok pedig vagy áldozattá válnak, vagy harcolnak. Egy másik felszólaló szerint a „cigány fajta úgy van kódolva, hogy benne van a bűnözés.”
„Nem találok szavakat. Ha ez nem uszítás, akkor semmi nem az" – kommentálta az Indexnek a rendőrség döntését Kádár András, a szervezőket feljelentő Helsinki Bizottság munkatársa. Kádár kifejtette, hogy a büntető törvénykönyv tényállása szerint már az is kimeríti a közösség elleni izgatás bűntettét, ha valaki egy etnikai csoport elleni gyűlöletre uszít, a bírósági gyakorlat azonban általában szűkebben értelmezi a bűncselekményt, és csak azt tartja annak, ha az erőszak veszélye is közvetlenül fenn áll.
„Itt most nem lehet arról vitatkozni, hogy fennállt-e a veszély, mert konkrétan megtörtént az erőszak: a résztvevők kővel dobálták egy cigány család udvarát" – mondta Kádár. A dobálózásban az LMP egy ellentüntető aktivistája és a Jobbik Veszprém megyei alelnöke is megsérült. Utóbb kiderült, őt is egy radikális demonstráló dobta homlokon. A rendőrség szerint ugyanakkor nem történt közösség tagja elleni erőszak sem.
A rendőrségi határozat érvelése szerint a tüntetésen történtek nem merítik ki a közösség elleni izgatás fogalmát, mert ilyen bűncselekményt csak olyan erős gyűlöletet kifejező szavak valósíthatnak meg, amelyek „nem átgondolt, ésszerű, tudatosított indokokból, hanem indulatból, vagy primer ösztönökből fakadó ellenséges, ártó megnyilvánulást igyekszik kiváltani.” A rendőrség szerint pedig ilyen nem történt a tüntetésen, noha az ők is elismerték, hogy a tüntetésen résztvevők „erőszakra hajlamosak" voltak – mondta Kádár.
„Annál jobban, mint ami ezen a tüntetésen elhangzott, semmi nem feleltethető meg a fenti leírásnak. Mi hat jobban a primer ösztönökre, mintha azzal érvelünk, hogy a saját életben maradásunkért kell küzdeni valakik ellen?" – érvelt Kádár.
A Helsinki Bizottságnak nyolc napja van panasszal élni a rendőrségi határozat ellen, amit meg is fognak tenni. Érveik között szerepelni fog például a bizottság Tomcat elleni ügye is. A radikális bloggert 2009-ben, a romagyilkosságok idején jelentették fel közösség tagjai elleni izgatás miatt, pedig Tomcat „csak" az interneten uszított, és nem tudni, hogy szavainak volt-e bármilyen erőszakos utóhatása.