Katolikusok a hajléktalantörvény ellen
További Belföld cikkek
- Megdőlt a rekord a Balatonon, ekkora pontyot még nem fogtak
- Ledöntötték Radnóti Miklós mellszobrát Győrben
- Injekciókkal mérgezett halálra egy idős beteget egy ápoló a pécsi belgyógyászati klinikán
- Erős széllel és záporokkal búcsúzik a hideg
- Elfajult a vita, megvertek egy kukás autóst Pest vármegyében
A megkésett nyílt levélben a Bokor Bázisközösség így fogalmaz:
Tisztelt Köztársasági Elnök Úr!
A hajléktalanokkal kapcsolatos új törvényi szabályozás mély megdöbbenést váltott ki közösségeink tagjaiból. Sajnálattal vettük tudomásul, hogy a hajléktalanokkal kapcsolatos új törvényi szabályozás ugyanúgy tartalmaz embertelen elemeket, amint az előző, e kérdést szabályozó törvény is: összességében nem szolgálja a társadalom, és főleg nem hajléktalan embertársaink ügyét. A Jézustól megismert morál szerint a bármilyen okból elesett vagy lecsúszott, társadalom peremére sodródott ember éppúgy Isten képmása, mint minden ember. Jézus példamutatóan, élete kockáztatásával, a vallási és világi hatalmasságokkal szembeni konfliktusok vállalásával is, egyértelmű elköteleződéssel foglalt állást: személyes és tevékeny szeretettel szolgálta az elesetteket. Számunkra e kérdés megközelítésében a jézusi mérce az etalon.
Kérjük Elnök Urat, ne írja alá, hanem küldje vissza a törvényhozók asztalára átdolgozásra a „Szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosítását”!
Közösségünk katalizátora kíván lenni e folyamatnak és a kérdésben társadalmi összefogás szükségességét hirdeti. Az emberi humánum azt követeli, világnézeti és pártpolitikai nézeteinktől függetlenül mindnyájunktól, hogy keressük e társadalmi probléma megoldásának közös nevezőjét.
A köztársasági elnökhöz intézett nyílt levél mellett a Bokor Bázisközösség szociálpolitikusa tíz pontba szerkesztett szakmai anyagot is készített, amelyben arról ír, szerinte hogyan lehetne megoldani. Tíz pontba szerkesztett szakmai anyagában többek között javasolja a férőhelyek számának növelését, a minőségi élelmezés megoldását, a hajléktalan-ellátásban dolgozó szakemberek bérének megemelését, az üresen álló önkormányzati bérlakások beforgatását a rendszerbe, és a társadalmi összefogás gondolatának terjesztését is. Arról nem ír, hogy ezeket a költséges változtatásokat milyen támogatással lehetne megvalósítani.
A társadalmi összefogás a lényeg
Ugyan Áder János már aláírta a hajléktalanság tiltását is bevezető törvényt, sőt, kedden a rendelkezés hatályba is lépett, Csizovszki Sándor, a Bokor szociálpolitikusa szerint ez nem változtat a nyílt levél jelentőségén. „A Köztársasági Elnök Úr aláírásától és a törvénymódosítás életbe lépésétől függetlenül aktuális az az üzenet, hogy a Bokor Bázisközösség a megnyugtató megoldás érdekében társadalmi összefogásra és a legszélesebb körű együttműködésre szólít fel. A Jézustól tanult etika szellemében, olyan megoldást sürget hajléktalan embertársaink ügyének megoldására, mely pártállástól és világnézettől függetlenül, társadalmi konszenzuson alapul” - mondta.
A Bokor Bázisközösség önmeghatározása szerint „katolikus gyökerű, a jézusi szereteteszményt képviselő emberek testvéri társasága, erkölcsi megújulási mozgalma”, amit Bulányi György piarista szerzetes-tanár indított 1945-ben. A közösség legfontosabb eszmei mondanivalója, hogy "Amit nem akarsz, hogy neked – és szeretteidnek – tegyenek, azt te se tedd másnak!".
Mi ez az új hajléktalanos törvény?
Szeptember 30-án fogadta el a szabálysértési törvény módosítását a parlament, október 7-én a köztársasági elnök is aláírta a módosítást, amelynek értelmében a világörökségi területeken automatikusan szabálysértés a hajléktalanság. Október 14-én Tarlós István főpolgármester bemutatott egy tervezetet, ami kijelöli a majdani budapesti tiltott zónákat, ebben játszóterek, parkok, műemlékek környéke, közlekedési megállók, aluljárók, egészségügyi és oktatási intézmények környéke szerepel (A térképet itt találja.).
A törvénymódosítás szerint, ahol tiltott lesz életvitelszerűen az utcán élni, ott ha valaki mégis ezt teszi, a rendőrök felszólítják rá, hogy ne tegye. Szabálysértőnek az számít, aki a felszólítás ellenére is a tiltott területeken él. Ekkor először közmunkára kötelezhető, ha ennek nem tesz eleget, pénzbírságot kell fizetnie, és ha hat hónap alatt többször is szabálysértésen kapják, akkor elzárással is büntethető.