A kormány megfeledkezett a romagyilkosságok áldozatairól
További Belföld cikkek
- Idegen anyag esetleges jelenléte miatt hívta vissza az Auchan egyik máktermékét a Nébih
- Politikatörténeti pillanat volt Menczer Tamás és Magyar Péter találkozása?
- Nemi erőszak és gumibotozás a tiszalöki börtönben – jelentést tett közzé az Európa Tanács
- 2053-ig mindent titkosítottak a Védelmi Beszerzési Ügynökség hekkertámadásáról
- Tűz ütött ki egy gödöllői házban és egy soproni lakásban
Szép szavakból nem volt hiány
Augusztus közepén döntött úgy a kormány, hogy anyagi kártérítést kaphatnak a a 2008–2009-es, romák elleni támadássorozat túlélő sértettjei és a közvetlen hozzátartozójukat elveszítők. A megkésett, de mégis gesztusértékű 1608/2013-as határozat indoklása szerint a kormány
a romagyilkosságokkal kapcsolatosan rendkívüli állami beavatkozást lát szükségesnek, arra is tekintettel, hogy 2008-2009-ben a Magyar Állam szervei, illetve az irányításukat ellátó kormányzat nem tettek meg minden tőlük elvárhatót; aktívabb cselekvésük esetén a sorozatgyilkosság megelőzhető, illetve legalább részben megakadályozható, a tettesek korábbi elfogásával korábban leállítható lett volna. (...) A kormány (...) kifejezésre juttatja az áldozatokkal és hozzátartozóikkal szemben együttérzését, segítő szándékát.
A jogszabály alapján az emberi erőforrások miniszterének szeptember 30-ig kellett felmérnie a romagyilkosságok közvetlen sértettjeinek körét, a közigazgatási és igazságügyi miniszternek pedig ez alapján október 31-ig kellett előterjesztést készítenie a kormány számára az áldozatok támogatásáról.
Az Index azzal kapcsolatos kérdésére, hogy felmérték-e már a sértettek körét, az Emberi Erőforrások Minisztériuma nem tudott egyértelmű választ adni: azt mondták, "dolgoznak rajta", az előterjesztés pedig novemberre várható.
Beígérték, megfeledkeztek róluk
A 2008-2009-es támadássorozat
2008 és 2009 között összesen kilenc településen támadtak fegyverekkel és gyújtópalackokkal romákra: 2008-ban Galgagyörkön, Piricsén, Nyíradonyban, Tarnabodon, Nagycsécsen és Alsózsolcán, 2009-ben pedig Tatárszentgyörgyön, Tiszalökön és Kislétán voltak támadások. A kislétai és a tiszalöki bűncselekményben egy-egy, Nagycsécsen két ember halt meg, Tatárszentgyörgyön pedig egy 27 éves férfit és 5 éves kisfiát lőtték agyon.
Orbán Viktor először Navracsics Tibort kérte fel, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium dolgozzon ki egy kárpótlási javaslatot. Navracsics akkor azt mondta, szeptember elején tárgyalnak a hozzátartozókkal és "tisztességes kártérítést" fognak nekik ajánlani. Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter szintén augusztus közepén nyilatkozta, hogy mivel az igazságszolgáltatási eljárásban kiderült, hogy az állam alkalmazottai is hibáztak – sőt talán még büntetőjogi felelősséggel terhelt mulasztásokat is elkövettek az ügyben –, a pénz kifizetésével nem kell megvárniuk a másodfokú ítéletet, így arra még az év vége előtt sort akarnak keríteni.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak a határozat szerint mával bezárólag kellett volna elkészítenie az előterjesztést. Az Index ezzel kapcsolatos kérdésére a ma lejáró határidő ellenére a minisztérium a jövő hét elejére ígért választ.
A fiát és unokáját 2009 februárjában elvesztő tatárszentgyörgyi Csorba Erzsébet az Indexnek azt mondta, eddig nem keresték a kárpótlással kapcsolatban. Csorba szerint már a tatárszentgyörgyi eset után egyértelművé vált, hogy hibázott az állam, így sokkal korábban meg kellett volna kezdeni a kárpótlást. A nagycsécsi Nagy Tibort – aki bátyját és feleségét vesztette el – szintén nem keresték meg az ügyben.