Erzsébet
4 °C
13 °C
Index - In English In English Eng

Devizahitelesek vs. külföldön élők

2013.12.03. 07:12
Miután a kibővített Alkotmánybíróságot fokozatosan a saját embereivel töltötte fel a kormánytöbbség, a testületnek egyre nehezebb megőriznie a pártatlanságot, vagy annak látszatát. Az AB most különösen nehéz próba előtt áll.

Az Alkotmánybíróság előtt két olyan indítvány is van, amely hatásában sok százezer magyart érinthet, és egyáltalán nem mindegy, hogy melyiket mikor tűzik napirendre.

  • November végén maga a kormány kérte a testületet, hogy foglaljon állást: kiállják-e az Alaptörvény próbáját a devizahitel-szerződések feltételei, van-e lehetőség utólagos jogszabályi módosításra.
  • Egy hónappal korábban egy állampolgár képviseletében egy jogvédő szervezet fordult panasszal az AB-hoz, hogy döntsék el: indokolt-e a külföldön élő magyarok szavazati jogának korlátozása a kettős állampolgárokéhoz képest.

A kormány utólag,

jogalkotási úton változtatná meg a banki devizahitel-szerződéseket. November végén ezért azt kérte, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg, az Alaptörvény értelmében adottak-e ennek a feltételei.

Az Alaptörvény szerint „Magyarország fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait." A kormány szeretné, ha az AB döntse el, hogy következik-e ebből a devizahitelek és az azokat megerősítő bírósági döntések alkotmányellenessége. A probléma az, hogy a szerződések szerint kizárólag az adós viselte az árfolyamváltozás kockázatát, míg a bankok viszonylag laza feltételek mellett, egyoldalúan megemelhették a kamatot.

A kormány azt is megvizsgáltatná az AB-vel, hogy az Alaptörvényből levezethető-e az erőfölénnyel visszaélés és a fogyasztói jogok olyan fokú megsértése, ami alaptörvény-ellenes. Az indítvány felveti, hogy a szerződések miatt sokan kerültek súlyos élethelyzetbe.

Az AB-nek a devizahitelekkel összefüggésben azt is értelmeznie kell, mit jelent az, hogy Magyarország demokratikus jogállam, illetve hogy az emberi méltóság sérthetetlen. Ezzel kapcsolatban a kormány AB-hez intézett beadványa azt veti fel, hogy „milyen – az alkotmányhoz képest mennyiben eltérő – alkotmányossági feltételekkel kerülhet sor fennálló szerződéseknek jogszabály útján történő módosítására".

„Az Alkotmánybíróság megkapta és a probléma társadalmi súlyának megfelelően kezeli a kormány devizahiteles szerződésekkel kapcsolatos alaptörvény-értelmezésre irányuló indítványát" – mondta az AB főtitkára, hangsúlyozva, hogy az AB-t az ügyben nem köti határidő. De persze a kormány nyilván örülne, ha még a választás előtt kiderülne, hogy a kedvében járhat-e annak a mintegy 560 ezer adósnak, akik devizában vettek fel jelzáloghitelt.

A januárban hatályba lépett választási törvényt

júniusban módosította a kormánytöbbség.

A törvényjavaslathoz Gulyás Gergely az utolsó pillanatban, a zárószavazás előtt nyújtotta be azt a módosító indítványt, ami elvette a külföldön dolgozó vagy tanuló, magyar lakcímmel rendelkező magyar állampolgárok jogát, hogy ugyanúgy levélben is leadhassák a szavazatukat, ahogy a magyarországi lakcímmel nem rendelkező kettős állampolgárok. A magyar állampolgárok e több százezres csoportjának el kell majd zarándokolnia az illetékes konzulátusra, hogy személyesen szavazzon, vagy haza kell utazniuk.

Gulyás indoklása szerint azért volt szükség a korlátozásra, mert fennállt a veszély, hogy a magyar lakcímmel rendelkezők szervezetten visszaélnek a helyzetükkel. Hogy pontosan mi ez a veszély, és miért nem vonatkozik a kettős állampolgárokra, azt nem részletezte.

Egy érintett állampolgár viszont októberben a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével alkotmányjogi panaszt terjesztett az AB elé. A panaszos a munkabeosztása miatt egyáltalán nem tud vasárnapi napokon Londonba utazni, ám szerinte a külföldön élő magyar állampolgárok ilyen megkülönböztetése eleve indokolatlan és alkotmányellenes.

A KSH Népességtudományi Kutatóintézetének idén nyáron közzétett gyorsjelentése szerint csak a 18–49 éves korosztályban mintegy 335 ezer magyar állampolgár él vagy tanul külföldön. Az AB-t ebben az ügyben sem köti határidő: ha be is fogadja az indítványt, bármeddig halaszthatja a döntést, függetlenül attól, hogy az alkotmányellenesség esetleges utólagos kimondása különös színben tüntetheti fel az áprilisi választás eredményét.

A kormánytöbbség az előzetes választási regisztrációról kénytelen volt lemondani, az itthonról  külföldre települő, valószínűleg többségében nem a kormánnyal szimpatizáló választók dolgát viszont sikerült megnehezíteni. A Fidesz feltehetően örülne, ha a TASZ-os panaszról csak a választás után döntene az AB.

Ön szerint 

melyik beadvány ügyében hoz határozatot az AB még a tavaszi országgyűlési választás előtt?

  • 595
    A kormány a devizahiteleseket érintő beadványáról.
  • 309
    Egyikről sem.
  • 226
    Mindkettőről.
  • 118
    A levélben történő szavazás korlátozásáról szóló panaszról.