Antall szívesebben halt volna meg egy merényletben

Emlékülést tartottak péntek délelőtt a Parlamentben a néhai Antall József halálának 20. évfordulója alkalmából. A megemlékezésen jelen volt Áder János köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök; Antall József családja, Medgyessy Péter és Boross Péter egykori miniszterelnökök, Schmitt Pál volt köztársasági elnök, valamint kormánytagok, rokonok, ismerősök.

Kövér László köszöntőjében arról beszélt, hogy Antall József végigélte azt a négy évtizedet, amikor a kommunisták elnyomtak mindent,  ami nemzeti és keresztény. Antall 1990-től tudatosan keresztény és a demokráciáért elkötelezett miniszterelnök volt. Kövér szerint a rendszerváltás után megtalálta az ország a maga realista, felkészült vezetőjét Antall személyében, aki keresztény országot akart. Bár a huszadik század elszakította egymástól és szétszórta a magyarokat, de a sorsközösség megőrzését mindig nagyon fontosnak tartotta Antall – ezért is mondta, hogy ő lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke. Kövér azt is kiemelte, hogy a néhai miniszterelnök az elvi és erkölcsi politikát tartotta az egyetlen gyümölcsöző politikának.

Orbán Viktor szerint Antall József kapcsán már nemcsak az „emlékezetünkben élő államférfiról beszélhetünk, hanem arról a két évtizedes időszakról, ami Antall miniszterelnöki esküjétől az alaptörvény beiktatásáig tart”. Orbán szerint Antall nehéz kihívásokkal szembesült: a választók azzal bízták meg, hogy az országot vezesse át a puha diktatúrából a demokráciába, a KGST-ből a piacgazdaságba, a Varsói Szerződésből a NATO-ba. Ráadásul az egykori állampárt „csak adósleveleket hagyott hátra”. „Voltak, akiknek az is meglepetés volt, hogy a határokon kívül is élnek magyarok” − mondta a miniszterelnök, és hozzátette, Antallnak mindent meg kellett változtatnia:

Fel kellett ébreszteni az országot a kádári álomból. Sokan visszaaludtak volna. A rendszerváltoztatásnak a közgondolkodásban is meg kellett történnie.

Orbán szerint „a legvidámabb barakk kádári világa egy átnevelő tábor volt, ahol leszoktatták az embereket a nagy tervekről, mondván: a szürkeségből még sosem volt baj”. Negyven év kommunizmus kevés volt, hogy az emberek elfelejtsék, mi volt előtte az országban, de sok volt ahhoz, hogy ott folytassák. A miniszterelnök szerint az emberek a negyven év után torzítva látták '56-ot, a második világháborút, a Tanácsköztársaságot. Ezért értették félre Antallt, amikor arról beszélt, hogy tizenötmillió magyar miniszterelnöke szeretne lenni.

Szavait pillanatok alatt kifacsarták, felerősítették, méghozzá külső erők segítségével. „Antall ezzel olyan szituációba került, hogy rövid távon veszítenie kellett a jobboldalnak, hogy hosszú távon a nemzet nyerjen. Ezért is nevezte kormányát kamikáze kormánynak” − mondta Orbán, és hozzátette: „Ez minden politikus rémálma”. Majd beszédét azzal zárta:

Ha az őt ma méltató, de életében gúnyoló szocialista és liberális politikustársaimat hallgatom, úgy tűnik, hogy csak a halott jobboldali lehet jó jobboldali. Látható tehát, hogy számunkra is van még remény..

Orbán Viktor után Boross Péter, egykori miniszterelnök, az Antall-kormány belügyminisztere mondott beszédet. Boross szerint Antall kisugárzása és annak ereje rendet teremtett ott is, ahol zűrzavar volt korábban. Antallnak olyan szerepe volt a rendszerváltáskor, mint Bethlennek 1921-ben, amikor megindulhatott a nemzetépítés. „Ehhez hasonló szerepet töltött be Antall a képességeivel és szilárd erkölcsi tartásával, és azzal a konok mély meggyőződéssel, hogy az elvekből az ember pressziók alatt se engedjen" − mondta Boross.

Szerinte az, hogy Antall nem kötött annak idején nagykoalíciót, sorsfordító döntés volt a nemzet szempontjából: „A nagykoalícióra történő befolyáskísérletek nagy száma ellenére, más műfajjal nem cimborált. Ebben határozott volt és egyértelmű és netán előnyöket elutasító." Boross szerint  ha egykori kritikusai most dicsérik is teljesítményét, azt leginkább azért teszik, hogy „nagyobbat lehessen ütni a jelenen". Pedig szerinte Antallnak tetszene az alaptörvény preambuluma, ő maga is hasonlót fogalmaztatott volna, ha akkor lett volna lehetősége új alaptörvényt írnia. 

Mert Antall üzenete, hogy eszményeink és elveink mellett tartsunk ki, és támogassuk azokat, akik ezt megvalósítják. Legyen személye példa a következő nemzedék számára is.

− zárta beszédét Boross.

Ezután Orbán Viktor és Áder János elhagyta a parlament felsőházát, majd további felszólalók emlékeztek meg Antall Józsefről. Többek között Kónya Imre olvasott fel Antall József egyik leveléből, amiben betegségének felismeréséről írt, és arról, hogy szívesebben halna meg katonaként vagy egy merényletben – ahol más nem sérül meg –, mint egy ilyen betegségben.