Így juthattak el Simon számláihoz
További Belföld cikkek
- Idegen anyag esetleges jelenléte miatt hívta vissza az Auchan egyik máktermékét a Nébih
- Politikatörténeti pillanat volt Menczer Tamás és Magyar Péter találkozása?
- Nemi erőszak és gumibotozás a tiszalöki börtönben – jelentést tett közzé az Európa Tanács
- 2053-ig mindent titkosítottak a Védelmi Beszerzési Ügynökség hekkertámadásáról
- Tűz ütött ki egy gödöllői házban és egy soproni lakásban
A nyomozók gyanúja szerint egy bankos belső ember segítsége is kellett ahhoz, hogy Simon Gábor az Interpol által körözött Welsz Tamás segítségével és egy tőle szerzett, Gabriel Derdak névre kiállított bissaui útlevéllel számlát nyithasson a Magnet Bank budapesti fiókjában. A pénzintézetben Simon személyes közreműködése nélkül intézték el a számlanyitást, ez pedig lehetetlen belsős segítség nélkül, mivel a bankot törvény kötelezi arra, hogy munkatársai legalább egyszer, a számlanyitáskor találkozzanak és azonosítsák a tényleges számlatulajdonost. A bankban mintegy 75 millió forintnak megfelelő összeget találtak a nyomozók, így különböző helyekről összesen mintegy 400 millió forintnyi pénz került elő.
Ahogy arról már korábban írtunk, Welsz és Simon régóta ismerték egymást. A Sólyom légitársaság környékén is felbukkant Welsz nemcsak afrikai útlevélhez és egy "titkos" budapesti bankszámlához segítette az MSZP volt elnökhelyettesét, de abban is szerepet játszott, hogy egy uruguayi fedősztorit kreáljon az egykori országgyűlési képviselőnek az osztrák bankszámlán elhelyezett 240 millió forintnyi deviza eredetéhez
Úgy tudjuk, hogy Welsztől kért segítséget a politikus akkor is, amikor az osztrák számla miatt kitört a botrány, Simon pedig azt hitte, hogy a hatóságok csak ezt a pénzt fedezték fel. Welsz tanácsolta, hogy egy szinte ellenőrizhetetlen dél-amerikai vállalkozást nevezzenek meg az összeg tulajdonosaként, és állítsák azt, hogy a cég magyarországi befektetéseket, munkahelyteremtő vállalkozásokat tervezett, ehhez adott anyagi forrásokat Simonnak. Az uruguayi cég papírjai néhány nap alatt el is készültek Ausztriában.
A fedősztori azonban bedőlt, miután a montevideói cég papírjait és a hamis szerződéseket is megtalálták a Welsz házában tartott házkutatáskor.
Afrikába már nem mehetett vissza
A nyomozást ismerő forrásaink szerint hiába van még szabadlábon, Welsz mindenképpen vesztese a Simon-ügynek. Úgy tudjuk, hogy a férfi a nyomozókkal vádalkuzni próbált, de a megállapodás végül nem jött össze. Ettől függetlenül értékes információkkal szolgálhat, miután nem Simon volt az egyetlen "ügyfele".
Információnk szerint Welsz lakásában a nyomozók tucatnyi afrikai útlevelet találtak. Volt köztük olyan, amelyiket már kitöltötték, de találtak biankó okmányokat is. Ezek olyan eredeti útlevelek, amelyeket a férfi a Bissau-guineai kormányzati kapcsolatain keresztül szerzett be és olyan magyaroknak adta el, akik - Simonhoz hasonlóan - más néven akartak például bankszámlát nyitni. A nyomozók számára igencsak értékes információ lehet, hogy Welsztől kik kértek még hasonló, pénzek tisztára mosásához szükséges szolgáltatást.
Az útlevelek kitöltésénél Welsz általában a tulajdonos édesanyjának a nevét is felhasználta. Így csinálta ezt magának is, az afrikai útlevelében a Tom Wallace Paar név szerepel, márpedig az édesanyjának a vezetékneve a Paár. Akárcsak Simon afrikai útlevelében, amelyben a Gabriel mellé szintén az MSZP volt elnökhelyettese anyjának (Derdák) a nevét írták, ékezet nélkül.
A titkosszolgálati kapcsolata lehetett a veszte
Welsz mindig eredeti útlevelekkel üzletelt. Miután kliensei kifizették és kitöltötték az okmányokat, ő Afrikába ment és kifizette a megfelelő embereket, akik ezután regisztrálták az útleveleket. Onnantól fogva azok érvényes és nem hamis okmányoknak számítottak.
Welsztől Simonig
2013. október 3. A Panamai Körzeti Ügyészség nemzetközi elfogató parancsot bocsát ki Welsz Tamás és Horthy Andrea ellen csalás és közokirat-hamisítás miatt.
2013. november 14. Az Index saját forrásaira hivatkozva megírja, hogy a panamai hatóságok körözik Welszéket. Ugyanezen a napon az Interpol oldalára is felkerül Welsz és Horthy.
2013. november 18. A rendőrség őrizetbe veszi Welsz Tamást és Horthy Andreát.
2013. november. A Központi Nyomozó Főügyészség nyomozni kezd Simon Gábor ügyében, de az ekkor még az MSZP elnökhelyetteseként és országgyűlési képviselőjeként ismert politikust nem gyanúsítják meg.
2013. november 22. A Fővárosi Törvényszék úgy dönt, hogy nem adja ki Panamának Welsz Tamást és Horthy Andreát, akik így szabadlábon távozhatnak a bíróságról.
2014. február 4. A Magyar Nemzet megírja, hogy Simon Gábornak eltitkolt jövedelme van egy osztrák bankszámlán.
2014. február 18. Simon Gábort gyanúsítottként hallgatják ki az ügyészek.
2014. március 6. Az Index saját forrásaira hivatkozva megírja, hogy Simon Gábor vagyonának elrejtésében Welsz Tamás segédkezhetett.
2014. március 10. Őrizetbe veszik Simon Gábort, de az ügyészség nem nevezi meg segítőjét, Welsz Tamást, aki továbbra is szabadlábon van.
Csakhogy információnk szerint legalább egy tucat olyan útlevél maradt Welsznél, amit ugyan begyűjtött a klienseitől, de eddig nem tudta regisztráltatni az afrikai kapcsolatain keresztül. Egyrészt azért nem, mert az Interpol-körözés miatt november közepe óta nem hagyhatta el Magyarországot (ha megteszi, egyből lekapcsolják és kiadják Panamának), másrészt azért, mert úgy tudni, elszámolási vitába is keveredett afrikai partnereivel, így már Bissau-Guineában sem szívesen látják. (A panamai csalás részleteiről korábban már írtunk.)
Welsz egyébként évekig magabiztosan és zavartalanul dolgozott. Haragosai szerint ezt részben egy olyan ismerősének köszönhette, aki a magyar hírszerzésnél dolgozik, afrikai vonalon. Bár Welsz környezetében azt állítják, hogy ez a kapcsolata segíthetett korábban elsimítani kisebb-nagyobb rendőrségi ügyeket, van olyan forrásunk, aki szerint a vesztét is ez a hírszerző okozhatta. Eszerint a főleg Ghánában járatos hírszerző távoli vidékeken ígért jó pénzért földeket, kávéültetvényeket közismert magyar nagyvállalkozóknak, akik állítólag fizettek is ezért, de földeket végül nem kaptak. Amikor a hírszerzőt emiatt felelősségre vonták, ő úgy mentette ki magát, hogy felnyomta Welsz és Simon ügyletét.
Simon állítólag nagyon nehezen viseli az előzetes letartóztatást, a nyomozók azt remélik, előbb-vagy utóbb megtörik és beszélni kezd az elrejtett pénzek eredetéről.
November, a fordulópont
Simonnal ellentétben Welsz egyelőre szabadlábon van, bár a Fővárosi Törvényszék illetékeseitől megtudtuk, hogy a panamai ügy miatt november 18-án őrizetbe vették őt és élettársát is. A magyar hatóságok láthatóan nem siettek, hiszen bő egy hónappal azután vették őrizetbe, hogy a panamaiak nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene és négy nappal azután, hogy az az Interpol-körözésről hírt adtunk.
A bíróság november 22-én tárgyalt arról, hogy kiadják-e vagy sem. Az érdekesség, hogy ezen a tárgyaláson az ügyész is arra tett indítványt, hogy a bíróság utasítsa el a panamaiak kérését és ne adják ki Welszéket. Ez a november elég sorsdöntő lehetett, hiszen Simon ügyében is tavaly novemberben indított nyomozást a Központi Nyomozó Főügyészség.
A bíróság végül úgy döntött, hogy nem adják ki Welszéket a közép-amerikai országnak, ezért ő és élettársa is szabadlábon maradt. "A végzés szerint W. Tamás terhelt kettős állampolgár, aki Magyarországon bejelentett tartózkodási hellyel rendelkezik, ezért e jogszabályhely alapján a terhelt vonatkozásában a kiadatás feltételei nem állnak fent" - közölte az Indexszel a Fővárosi Törvényszék. Horthynak nincs ugyan Magyarországon bejelentett lakóhelye, de ő Welsszel ellentétben csak magyar állampolgár, így őt sem adják ki.
Vannak olyan információink is, miszerint Welsz Tamást a panamai ügyével tarthatták sakkban a magyar hatóságok és ezen keresztül bírhatták szóra Simonnal kapcsolatban. A tét az lehetett, hogy vagy kiadják Panamának, vagy nem. De ha meg is keresték ilyen "visszautasíthatatlan" ajánlattal, akkor ezt legkésőbb november 22-én le kellett zongorázniuk, merthogy a bírósági döntés, miszerint Welszéket nem adják ki, ekkor született meg. És az jogerős.