Eszter, Eliza
15 °C
28 °C

Hihetetlen indokkal védi a csalókat az adatvédelmi hatóság

2014.03.14. 16:54
Nem tudhatjuk meg a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság szerint, hogy melyik pártok éltek vissza az aláírásunkkal. Jogvédők arra biztattak mindenkit, hogy kérdezzen rá: az ő aláírása hány ajánlóíven szerepel. A NAIH szerint nincs jogunk megtudni ezt, mert túl nagy munkát okozna a választási irodáknak. Majtényi László volt adatvédelmi ombudsman szerint felelőtlen a döntés és a választások tisztaságát veszélyezteti. A végső szót a bíróság mondhatná ki egy perben.
  • Sok jelölt valószínűleg hamisította a választópolgárok aláírásait, hogy elindulhasson a választáson.
  • Jogvédő szervezetek arra buzdítottak mindenkit: kérdezzen rá, hogy az ő aláírása hány ajánlóíven szerepel, mert így kiderülhetett volna, ha valakinek hamisították az aláírását.
  • Az adatvédelmi hatóság szerint nincs jogunk megtudni, hogy hány íven szerepel az aláírásunk. Hogy miért?
  • Mert túl sok munka lenne kikeresni.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság szerint nem lehet rákérdezni a választási irodáknál, hogy melyik párt élt vissza az ajánlóíveken a nevünkkel, mert az ilyen kérések teljesítése túl nagy munka lenne. Sok beszámoló érkezett arról, hogy kamu aláírásokkal indult el több jelölt is a választáson, a pártok állítólag adták-vették egymás közt a kitöltött ajánlóíveket, az adatokat pedig átmásolták a saját íveikre.

Kattintson a nagyításhoz!
Kattintson a nagyításhoz!

Három jogvédő szervezet – az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért – ezután közös felhívást tett közzé, arra buzdítva mindenkit, hogy kérdezzen rá a helyi választási irodánál, hogy az ő neve és aláírása hány jelölt ajánlóíven szerepel.

Korábban a Nemzeti Választási Irodát kerestük, ők nem tudtak válaszolni arra, hogy vajon a helyi irodák elárulhatják-e a választópolgároknak, hogy az aláírásuk hány ajánlóíven szerepel. A NAIH-hoz irányítottak minket, a hatóság válasza szerint erre már nincs lehetőség.

A NAIH érvelése szerint:

...az adott esetben nagyszámú ajánlás áttanulmányozása aránytalan terhet róna az adatkezelő szervekre, ellehetetlenítené a választási szervek munkáját, végső soron pedig veszélybe sodorná a választások megtartását.

A hatóság tehát tulajdonképpen arra a következtetésre jutott, hogy túl nehéz lenne átnézni az összes aláírást, ezért nem is kell ezt megtenni. Megkerestük Péterfalvi Attilát, a NAIH elnökét, aki szerint a választási eljárás fő célja, hogy a választás maga le legyen bonyolítva, így ennek tükrében kell vizsgálni a többi szabályt. Mivel az ajánlóívek papíron vannak meg, ezeket egyenként átnézni túl nagy munka lenne, ami a választás megtarthatóságát veszélyeztetné.

Az Index számolt, a NAIH nem

Korábbi cikkünkben számoltuk ki, hogy mekkora munka lenne az egyes állampolgárok kéréseit teljesíteni. Ebben arra jutottunk, hogy egy ember kérését átlagosan körülbelül három óra alatt teljesíteni lehet, de ez néhány ezer kérésnél már nagyon sok munka lenne. Mi arra jutottunk, hogy számítógéppel viszont elvégezhető a vizsgálat, és egyáltalán nem lehetetlen.

Kérdeztük a NAIH-ot, hogy ők milyen adatok alapján írták, hogy a választópolgárok kéréseinek teljesítése akkora munka lenne, ami a választások lebonyolítását veszélyeztetné. A hatóság elnöke, Péterfalvi Attila azt mondta, hogy nem készült erről számítás a hatóságnál.

A aláírásuk hamisítására a NAIH szerint a választópolgárok csak addig kérdezhettek volna rá, amíg a jelöltek nyilvántartásba vételét meg lehetett támadni a bíróság előtt. Ez csak egy néhány napos határidő, ami már eltelt, a jelölteket a választási irodák már véglegesen nyilvántartásba vették. Arra nem tér ki a NAIH állásfoglalása, hogy ez alatt a néhány nap alatt miért tudták volna elvégezni a választási irodák azt a keresést, ami most annyira megterhelné őket, hogy az a választások megtartását veszélyeztetné.

Ha sok munka, akkor sok munka, meg kell csinálni

„Felelőtlen Péterfalvi Attila nyilatkozata", mondta Majtényi László, az Eötvös Károly Intézet vezetője, korábbi adatvédelmi biztos. „Péterfalvi elismeri, hogy a választási bizottságok adatkezelői az ajánlóíveken szereplő választópolgárok személyes adatainak. Ebből következik, hogy a polgároknak joga van felvilágosítást kérni a személyes adatai kezeléséről. Péterfalvi állásfoglalása két érvre támaszkodik, egyrészt hogy ez »nem klasszikus adatkezelés«, másrészt hogy aránytalan terhet jelentene a választási irodákra nézve. Alkotmányos jogi értelemben mindkét érv értékelhetetlen."

„Péterfalvi érvelése szerint aránytalan teher lenne minden egyes választópolgár kérdése után kikeresni az ajánlóívek között azt ő aláírását. De az Alkotmánybíróság már korábban kimondta, hogy nem erőforrás kérdése a szabadságjogok, és így az adatvédelmi jogok érvényesülése" – mondta Majtényi.

Ha az Országgyűlés rossz törvényt hozott, akkor a magyar államnak kell viselnie a következményeket is.

A gyakorlatban tehát például több embert kellene beültetni a választási bizottságokba, vagy más módon erőforrást kellene biztosítani, hogy a választók kéréseit teljesíteni tudják a bizottságok. Matjényi szerint a személyazonosító jel, a személyi szám alapján egyébként nem is lenne lehetetlen a keresést megvalósítani, ez csak 11 karakter, és egyértelműen azonosít mindenkit.

Szabó Máté Dániel, a Társaság a Szabadságjogokért szakmai igazgatója szerint ráadásul az adatvédelmi törvény külön említi is, hogy a manuális (tehát nem számítógépes, mint amilyen a papír ajánlóívek tárolása is) adatkezelés is a hatálya alá tartozik.

„A törvény felsorolja a kivételeket, de ezek között nincs ott, hogy ha valami túl nagy munka lenne, akkor azt nem kell megcsinálni"– mondta Szabó.

A választások tisztasága a tét

„A hamis aláírások kérdése nem csak egy adatvédelmi probléma, hanem a választás tisztaságát is érinti. A választási irodáknak ellenőrizniük kell, hogy csak a feltételeket teljesítő jelöltek indulhassanak a választáson, ezt pedig a hamis aláírások kiszűrése nélkül nem tudják megtenni" –mondta Majtényi.

A kérdés nélkül még feljelenteni sem lehet

Az adatkezelési kérdéseken kívül feljelentést is lehet tenni azokban az ügyekben, amikor valaki olyan párt ajánlóívén látja az aláírását, amit biztosan nem írt alá, mert ez választási bűncselekmény.

A paksi választási iroda egyik munkatársa például a saját nevét látta egy olyan íven, amit ő biztosan nem írt alá, ezért feljelentést tett. Az ő helyzete viszont különleges, mert a ő a munkája miatt megnézheti az ajánlóíveket. Az egyszerű polgárok viszont a NAIH döntése alapján nem.

Így még feljelentést sem lehet tenni a visszaélések miatt, hiszen semmilyen bizonyítékot nem tud az esetleges feljelentő a rendőrségnek bemutatni.

 Szabó Máté Dániel szerint pont ezért lenne fontos az aláírások átvizsgálása, a választások tisztasága érdekében kellene lehetővé tenni, hogy a választópolgárok rákérdezhessenek: hány jelölt ajánlóívein szerepel az aláírásuk. Így derülhetne ki, hogy indultak-e olyan jelöltek a választáson, akik csak csalással tudták összegyűjteni a szükséges ajánlásokat.

NVI → NAIH → NVI → Bíróság

A NAIH mostani döntése egy állásfoglalás, ennek nincs kötelező ereje, de azért súlya van, „orientáló jellegű", ahogy a hatóság elnöke fogalmazott. Péterfalvi elmondta, hogy az egyes konkrét kérésekre az NVI-nek, illetve a helyi választási irodáknak kell válaszolniuk, vagy elutasítaniuk a kérést. Ezt a döntést pedig a bíróság előtt meg lehet támadni, tehát a végső szót egy esetleges perben a bíróság mondhatja ki.

Szabó Máté Dániel a TASZ szakmai igazgatója elmondta, hogy ha helyi választási irodák megtagadják az adatkérések teljesítését, és lenne olyan választópolgár, aki a bírósághoz fordulna ez ellen a döntés ellen, akkor neki jogsegélyt nyújtanának.

A választási törvény szerint az ajánlóíveket 90 napig kell megőrizni, utána meg kell őket semmisíteni. Ez a kilencven napos határidő Szabó Máté Dániel szerint pont azért van a törvényben, hogy az esetleges visszaéléseket ez alatt az idő alatt fel lehessen deríteni. De mi van, ha a bíróság nem dönt ennyi idő alatt?

A TASZ szakmai igazgatója szerint Péterfalvinak van lehetősége zárolni az adatokat, ez azt jelenti, hogy a törvényi előírás ellenére sem szabad megsemmisíteni őket, amíg ki nem vizsgálják az esetleges törvénysértést. A NAIH döntését ismerve ez nem várható, de ehhez hasonló ideiglenes intézkedést a bíróságok is elrendelhetnek egy esetleges perben.