István, Vajk
18 °C
33 °C
Index - In English In English Eng

Már a válás sem a régi

2014.04.11. 08:00
Nemcsak a volt feleség, hanem már a volt élettárs is követelhet tartásdíjat, az elvált apák is vihetik tengerpartra nyaralni a gyereküket, és egyébként is nehezebb lesz bosszúból kiszúrni velük. Március 15. óta már hatályos az új polgári törvénykönyv (Ptk.), a családjog új szabályairól a Budapest Környéki Törvényszék tanácselnök bíráját, dr. Fehérné dr. Gaál Tündét kérdeztük.

Kikre vonatkozik az új Ptk.?

Min múlik az, hogy mondjuk egy váláskor a régi vagy az új szabályok az érvényesek?

Az új Ptk. hatályba lépése, 2014. március 15-e előtt indult házassági bontóperekben még a régi szabályokat, a családjogi törvény szakaszait kell alkalmazni, az ezután indult ügyekben pedig már az újat. Várhatóan 2-3 év fog eltelni, amíg a korábban indult ügyek kifutnak.

Tehát az új szabályok vonatkoznak azokra is, akik még a régi családjogi törvény hatálya alatt kötöttek házasságot?

Igen, az a lényeg, hogy mikor indítják a házassági bontópert. A kereset indításának az időpontja az irányadó.

Akkor az nem számít, hogy amikor én házasságot kötöttem, még nem tudhattam, hogy milyen szabályok fognak rám vonatkozni?

Nem.

Válás, gyerekek

Egyszerűbb lett olyan megállapodást kötni, amikor a gyerek (például hetenként) váltva, hol az egyik, hol a másik szülőnél él.

Az új jogszabály a szülők megállapodása esetére többféle lehetőséget kínál fel a gyermek feletti szülői felügyelet rendezésére. Ha közös szülői felügyeletben állapodnak meg, olyan megállapodást is köthetnek, amely szerint a gyerek (például hetenként) váltva, hol az egyik, hol a másik szülőnél él.

A tapasztalatom az, hogy amikor a szülők nem tudnak megegyezni, hogy kihez kerüljön a gyerek, akkor kompromisszumos megoldásként sok esetben jónak tartják ezt. A gyakorlat viszont azt mutatja, hogy ez a megoldás legtöbbször nem szerencsés, mert a megosztott elhelyezés nem biztosítja a gyerek számára az állandóságot, a stabilitást. Miután a szülők a válás során egyébként is nehéz helyzetben vannak, a figyelmük a problémákat illetően megoszlik, nem tudják felmérni, hogy a kétlaki élet a gyereket pszichésen mennyire megviseli. Sok esetben a perben kirendelt pszichológus szakértő véleményéből szembesülnek ezzel. A bíró is tájékoztatni szokta a szülőket arról, hogy a váltott elhelyezés nem felel meg a gyerek érdekének, márpedig az ő mindenek feletti érdeke a családjog egyik alapelve. Eddig, ha a szülők próbálkoztak is ezzel, általában ilyen egyezségeket a bíróságok nem hagytak jóvá.

Mostantól viszont a szülők nagyobb mozgásteret kapnak, és lehetővé válik számukra, hogy a gyerek életében azonos intenzitással vegyenek részt, akár úgy, hogy váltott elhelyezés alakul ki. A szülők lehetőségeit kibővíti az új szabályozás ebben a tekintetben, de azért tudniuk kell, hogy a gyerekük érdekét mi szolgálja. Persze lehet olyan eset, amikor a váltott elhelyezés mégiscsak előnyös a gyerek számára, például ha egy településen, vagy akár azonos utcában laknak a szülők, és a gyereknek nem kell a harmadik községbe vagy esetleg egy másik megyébe utaznia hetenként, hanem elég, ha átmegy a szomszédba vagy a másik utcába. Fontos, hogy az objektív körülményeket, például az iskolás gyerek tanulmányi munkájához szükséges feltételeket – így íróasztalt – mindkét szülő tudja biztosítani, és mindkettőjük időbeosztása lehetővé tegye, hogy rendszeresen iskolába, különórákra vigyék a gyereket. Ha mindezt mindkét szülő biztosítani tudja, akkor lehet a váltott elhelyezés akár előnyös is a gyerek számára.

A különélő szülő elviheti külföldre a gyerekét a kapcsolattartás keretében.

Fontos gyakorlati kérdést rendez az új Ptk. azzal, hogy főszabályként kimondja: a kapcsolattartás kiterjed a gyerek külföldre vitelére is, például nincs akadálya egy nyári külföldi nyaralásnak. Ugyanakkor, ha a bíróság ezt a gyerek érdekével ellentétesnek találja valamilyen okból, akkor rendelkezhet úgy, hogy a különélő szülő nem viheti mégsem külföldre.

Már nem a különélő szülőnek, jellemzően az apának kell fizetnie egyedül a kapcsolattartással járó útiköltséget.

A gyerek elvitelével összefüggő költségeket eddig csak a kapcsolattartásra jogosult, különélő szülő volt köteles viselni. Ez sokszor méltánytalanságot eredményezett reá nézve. Ha a válás után a gyereket nevelő szülő az ország másik végébe, vagy netán egy másik országba költözött, akkor a kapcsolattartásra jogosult szülő olyan helyzetbe kerülhetett, hogy önhibáján kívül, esetleg anyagiak hiányában nem tudott elmenni a gyerekért. Olyan is előfordul, hogy a gyereket nevelő szülő szándékosan költözik pl. a negyedik megyébe, hogy meghiúsítsa vagy korlátozza a kapcsolattartást. A bíróság most már dönthet úgy, hogy megosztja a szülők között a gyerek elvitelével kapcsolatos költségeket. Ez történhet úgy, és talán ez a legpraktikusabb, hogy a különélő szülő elmegy a gyerekért a gyereket nevelő szülőhöz, a gyereket nevelő szülő pedig hazaviszi a gyereket a kapcsolattartás végeztével. Ezáltal megoszlanak közöttük a költségek.

Mit kell tennie egy apának, aki már korábban, a régi Ptk. hatálya alatt elvált, de megirigyelte azokat, akikre már az új szabályok vonatkoznak, és szeretné, hogy mostantól mondjuk ő is könnyebben mehessen külföldre nyaralni a gyerekével, vagy hogy ne neki kelljen egyedül állnia a kapcsolattartás költségeit? Indíthat eziránt új keresetet?

A kapcsolattartás korábbi rendezésének ténye nem zárja el a különélő szülőt a kapcsolattartás újrarendezésének lehetőségétől. Ha korábban a bíróság rendezte a kapcsolattartást, akkor két éven belül a változtatást a bíróságtól lehet kérni, azon túl pedig a gyermek lakóhelye szerint illetékes gyámhatósághoz kell fordulni.

Nem csak a vérszerinti apa maradhat kapcsolatban a gyerekkel.

Most már feljogosítható kapcsolattartásra a volt nevelőszülő, a volt mostohaszülő és a volt gyám is, ha huzamosabb ideig gondoskodott saját háztartásában a gyerekről. Feljogosítható az a férfi is, akinek a gyerekre vonatkozó apasági vélelmét a bíróság megdöntötte. Több olyan esettel találkoztunk, hogy a gyerek már egészen nagy, akár tíz év körüli volt, amikor kiderült, hogy a bejegyzett apa nem az igazi apa, viszont közöttük addigra már kialakult egy szoros szülő-gyermek kapcsolat. Korábban nem volt jogi lehetőségünk arra, hogy ilyen esetben a férfit feljogosítsuk kapcsolattartásra, hiába kérte, hiába mondta, hogy „bár nem én vagyok az apja, de szeretem a gyereket, és ő is szeret engem”. Szét kellett tárnunk a kezünket. Örvendetes, hogy felismerte és orvosolta ezt a problémát a jogalkotó.

Könnyebb válni megegyezéssel.

A megegyezéses válásnak most már nem feltétele, hogy a felek megállapodjanak az ingóvagyon megosztásáról. Ez a válást egyszerűbbé teszi. Az egyezségnek a kiskorú gyerekkel kapcsolatos kérdésekre, a lakáshasználatra, és – ilyen igény esetén – a házastársi tartásra kell kiterjednie. A megegyezés jelentősége, hogy a bíróság nem tárja fel a házasság megromlásának okait.

Új terminológiát vezet be

 a Ptk. családjogi könyve, a gyermekelhelyezési perek új neve: szülői felügyelet rendezése.

Apasági perek

Jobban védi a törvény a vér szerinti apát.

Előfordult a gyakorlatban, hogy egy férfi – vélhetően a vér szerinti apa – pert indított az apasága megállapítása iránt, és az anya, aki bosszút forralt, megbeszélte bárkivel, akár olyan férfivel, akit alig ismert, vagy csak rövid ideje ismert, hogy tegyen apasági nyilatkozatot. Ilyenkor a bíróságnak el kellett utasítania a valószínűsíthetően vér szerinti apa keresetét, mivel az apasági státuszt már betöltötte a másik férfi.  Az új szabályozás értelmében, amíg apasági per van folyamatban, addig a másik férfi elismerő nyilatkozata nem lesz teljes hatályú, csak akkor válik azzá, ha a per a kereset elutasításával fejeződik be.

Egyszerűbb lesz tisztázni, hogy nem apa a férj, aki már csak papíron férj.

A törvény bevezetett egy új, egyszerűsített nemperes eljárást azokra az esetekre, amikor nincs vita abban a kérdésben, hogy nem az anyakönyvbe bevezetett, vélelmezett apa, vagyis a férj a tényleges apa. Az eljárás az anya, a férj és a valódi apa közös kérelmére indul. Feltétele, hogy az anya és a férj életközössége legalább háromszáz napja megszűnt, és az igazi apa apai elismerő nyilatkozatot kíván tenni. Ugyanabban az eljárásban dönthető meg a férj apaságának vélelme, és teheti meg az apasági nyilatkozatot a másik férfi.

Nehezebb lesz trükközni az apasággal.

Újdonság, hogy az apasági vélelem megtámadható akarathiba esetén, tehát ha az apasági nyilatkozatot tévedés, megtévesztés, vagy jogellenes fenyegetés hatására tette az illető. Megtámadható akkor is az apasági vélelem, ha jogszabály megkerülése céljából tették, például örökbefogadási vagy idegenrendészeti szabályok kijátszása volt a cél.

Élettársak esetén apasági vélelmet keletkeztet a reprodukciós eljárás is.

 Ha tehát egy élettársi kapcsolatban élő nő reprodukciós eljárásban vesz részt, és a gyermek ebből az eljárásból származik, akkor az élettársát kell a törvény alapján apának vélelmezni.

Tartásdíj

Már nemcsak a volt házastárs, hanem a volt élettárs is igényelhet tartásdíjat.

Új szabály, hogy az önhibáján kívül rászoruló volt élettárs is követelhet tartásdíjat, amelynek a feltétele, hogy legalább egy évig fennálljon az élettársi kapcsolat, és gyermek szülessen a kapcsolatból. Szembekerülhetnek a felek és a bíróság is azzal, hogy magát az élettársi kapcsolat fennállásának tényét is bizonyítani kell, ha az egyik fél állítja, és a másik fél tagadja, hogy élettársi kapcsolatban élnek.

Rövid házasság után csak rövid ideig járhat tartásdíj.

Amennyiben egy évnél rövidebb ideig állt fenn a házasság, és a házasságból gyerek nem született, akkor az életközösség fennállásának idejével egyező időre, például csak 8 hónapra lehet igényt tartani házastársi tartásra.

A tartásdíjat (legyen az házastársi tartás, gyermektartás vagy egyéb rokontartás) konkrét összegben kell megállapítani.

A március 15. után indult perekben a tartásdíjat kizárólag határozott összegben lehet megállapítani, a kötelezett jövedelmének meghatározott százalékában tehát nem. Eddig is csupán a kiskorú gyerek esetében volt lehetőség százalékos megállapításra. Az összeg évente a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztói árindex növekedése szerint indexálható, de ez csak lehetőség, nem muszáj kikötni. Ugyanakkor, ha a körülmények lényegesen változnak, akkor a tartásdíj mértékének megváltoztatása lehetséges. Tehát lehetőség van a tartásdíj felemelésére és leszállítására is. Például ha az apa elveszíti a munkáját hirtelen, akkor a bírósághoz fordulhat, és kérheti a tartásdíj leszállítását.

Ha a nagykorú gyerek nem tanul, búcsút mondhat a tartásdíjnak.

A nagykorú gyermek esetében az eddigi bírói gyakorlatot emelték törvényi szintre. A nagykorú gyerek a tartásra főszabály szerint 25 éves koráig jogosult. A tartás feltétele, hogy a nagykorú gyerek a tanulmányait folyamatosan végezze, a vizsgakötelezettségeinek eredményesen eleget tegyen, továbbá az, hogy a tartásdíj teljesítésével a szülő saját megélhetése és a kiskorú gyerekének (aki a nagykorúval szemben elsőbbséget élvez) tartása ne kerüljön veszélybe. Ha a nagykorú gyerek a kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a szülő a bírósághoz fordulhat, és kérheti a tartásdíj fizetési kötelezettségének a megszüntetését. Ilyenkor azt szoktuk megállapítani, hogy a továbbtanulásra alkalmatlan a nagykorú gyerek.

A nagykorú gyereknek ezen kívül érdemesnek is kell lennie a tartásra. Sok mindenre hivatkozhat a szülő érdemtelenség kapcsán. Arra is, hogy a gyermek mindenféle kapcsolatfelvételtől elzárkózik, tehát ő hiába próbál hozzá közeledni, akár levélben, akár személyesen. Emellett sajnos szoktunk találkozni a gyakorlatban olyan esetekkel, amikor igazán durva magatartást tanúsít a nagykorú gyerek a szülővel szemben, sértő kifejezéseket használ, megbántja a szülőt. Olyan is volt már a gyakorlatomban, amikor tettlegesen lépett fel a gyermek a szülővel szemben. Ezek nyilván érdemtelenség megállapítására adhatnak okot.

A mérce az általános társadalmi elvárhatóság, tehát az, hogy milyen magatartás várható el a nagykorú gyerektől a szülővel szemben. Vannak olyan esetek, amikor vissza kell mennünk a gyökerekhez, meg kell vizsgálnunk, hogy milyen okok vezettek arra, hogy a gyerek a szülőtől elzárkózik. Bizony sok esetben az ok a szülői magatartás, például kiderül, hogy a szülő a gyerekkel annak kiskorában nem alakított ki jó kapcsolatot, esetleg maga is durva volt vele. Ilyen esetben a felnőtt gyerek nem veszíti el a tartásdíjat attól még, hogy a szülővel nem ápol kapcsolatot.

Távoltartás

Volt élettárs ellen is lehet távoltartást kérni.

A hozzátartozók közötti erőszak miatti távoltartás szabályai is jelentősen változtak március 15-től. A törvény alkalmazásakor most már hozzátartozónak kell tekinteni a volt élettársat is. A tapasztalat azt mutatja, hogy sokszor vannak kitéve a volt élettársak is bántalmazásnak.

30-ról 60 napra bővül a megelőző távoltartás kiszabható időtartama.

A megelőző távoltartás elrendelésének maximális időtartama a jelenlegi 30 napról 60 napra bővült. Ezáltal a bíróságok jobban tudnak differenciálni a bántalmazó magatartások súlyát és annak jogkövetkezményeit illetően. Súlyosabb bántalmazás a jelenleginél hatékonyabban szankcionálható. A jogintézmény ezzel sokkal inkább megelőző jellegűvé válik, vagyis alkalmassá arra, hogy a bántalmazóra visszatartó erővel hasson.

Nem muszáj egyszerre, egy időben meghallgatni a bántalmazót és bántalmazottat.

A bíróság mellőzheti azt, hogy egymás jelenlétében hallgassa meg a bántalmazót és a bántalmazottat. Többször előfordult, hogy nem mert eljönni a bíróságra a távoltartást kérelmező, mert annyira félt a bántalmazótól. Kétségtelen, hogy az érintettek viszonya elmérgesedett, konfliktusokkal terhelt, és ez a megoldás a bántalmazott személyek védelmét szolgálja.

Nem kell várni.

A törvény deklarálja a megelőző távoltartásról szóló határozat előzetes végrehajthatóságát, tehát ha a bántalmazó fellebbezést terjeszt elő, akkor is haladéktalanul eleget kell tennie a határozatban foglaltaknak. Ellenkező esetben elzárással is büntethető.