Friderika
3 °C
18 °C
Index - In English In English Eng

3,5 milliárddal nyúltak túl a pártok a kampánytakarón

2014.04.28. 22:37
A parlamentbe jutott pártok összesen 3,5 milliárd forinttal költöttek többet a kampányukra a megengedettnél, a rekorder a Fidesz-KDNP: a kormánypártok körülbelül 180 százalékkal lépték túl a 995 millió forintos limitet, egyedül az LMP maradt a törvényileg megszabott határokon belül – derült ki a Transparency International (TI), a K-Monitor és az Átlátszó.hu közös, a kampányköltéseket nyomon követő projektjéből. Beigazolódtak a bizniszpártokkal kapcsolatos félelmek, és a CÖF-jelenséget sem sikerült kezelni. A megoldás részben egy magasabb költési plafonban rejlik.

A TI és partnerei március közepén jelentették be, hogy közös projektet indítanak a pártok kampányköltéseinek figyelésére a kepmutatas.hu oldalon. Azt már akkor lehetett tudni, hogy a kormánypártok a CÖF és a kormány támogatásával legalább kétszeresen át fogják lépni a törvényben meghatározott 995 milliós limitet, a választás után pár nappal pedig már az is látszott, hogy ez a Fidesznek külső segítség nélkül is sikerült.

2
Fotó: képmutatas.hu

A végleges eredmények azonban a projektben részt vevő szervezeteket is meglepték: a civil kampánymonitor számításai szerint a Fidesz-KDNP egymaga 2 milliárd 780 milliót költött a parlamenti választási kampányra. A baloldali Kormányváltás pártjai közel 1,6 milliárdot, a Jobbik több mint 1,2 milliárdot, az LMP pedig 730 millió forintot költött. A kampányköltések csaknem egymilliárdos határértékéből legfeljebb 700 millió forint származhatott állami forrásból.

A Fidesz mindenkire rávert

A Fidesz önmagában, azaz a pártot támogató kormányzati és civil hirdetések nélkül is mintegy 180 százalékkal lépte túl a kampányra fordítható maximális költési limitet. A TI összegzése szerint a párt által a kampányra elköltött majdnem 2,8 milliárd forintot további 1,1 milliárddal dobják meg a Civil Összefogás Fórum (CÖF) költései és a kormánypropaganda árai.

A teljes kampány során a CÖF majdnem 600 millió forintot kampányolt el a Fidesz érdekében, a kormány pedig bő félmilliárdot fordított a „Magyarország jobban teljesít”-kampányra. Erről egyébként a Kúria is megállapította, hogy valójában bújtatott pártreklám volt. Így a kormányoldal teljes kampányköltése kishíján elérte a 4 milliárd forintot.

Óriásplakátra ment a legtöbb pénz

Amint várható volt, a legnagyobb és legköltségesebb tételt a közterületi óriásplakátok jelentették, aminek az árait a pártok – a hatályos törvény alapján – titokban tarthatják. A Fidesz csak erre önmagában 1,1 milliárdot költött, többet, mint amennyit a kampány egészére fordíthatott volna. A Fideszt segítette a CÖF 500 millió forintos és a kormány 430 milliós plakáthadjárata is. Vagyis a kormánypártokat népszerűsítő óriásplakátokra több mint 2 milliárd forint ment el.

TI 1
Fotó: Transparency International

A Jobbik 664 milliót, a Kormányváltás 519 milliót, az LMP pedig 317 milliót kampányolt óriásplakátokon. 

Honnan származnak az adatok?

A TI önkénteseket, közvélemény-kutató céget és profi sajtófigyelőket is bevetett a pártok kampányköltéseinek monitorozására.

Konkrétabban:

  • Az IMEDIA médiafigyelővel figyeltették az országos valamint a megyei/regionális lapokat, és az MTI-ben megjelenő kampányeseményeket
  • A Kantar Media adataiból azonosították a politikai pártok hirdetéseit minden kereskedelmi hirdetési felületen
  • Országos önkéntes hálózat segítségével dokumentálták a helyi kampányeseményeket és a pártok közvetlen kommunikációját
  • Közvélemény-kutatást végeztettek az IPSOS-szal a pártok országos, közvetlen választói kapcsolattartásáról (direkt marketing tevékenységéről)
  • A pártok kampányokkal kapcsolatos működési és szervezeti költségeire vonatkozóan háttérinterjúk és közvetett információk alapján becsültek átlagot

Élet a plakátokon túl

A kampánymonitor azt is vizsgálta, mennyit költöttek a pártok egyéb kampányeszközökre, így szórólapokra és direkt marketing (DM) levelekre. A szórólapok tekintetében az óriásplakátoknál kiegyensúlyozottabb volt a mezőny: a Fidesz 194, a Kormányváltás pártjai 172, a Jobbik 151, az LMP pedig 86,5 millió forintot költött erre.

Ez már kevésbé mondható el a postai levelekről, ahol a kormánypártok 642 milliós költésükkel több mint duplán rávertek a 248 millióért DM-levelező Kormányváltásra, a Jobbik 108, az LMP pedig 61 millióért küldött leveleket.

A kispártok is eltapsoltak négymilliárdot

A bőkezű állami kampánytámogatást bevezető kampányfinanszírozási szabályok másik könnyen megjósolható következménye a tucatnyi törpepárt színrelépése volt. Az állam közel 6 milliárdot költött 18 pártlista támogatására, ebből majdnem 4 milliárd forint jutott a bizniszpártoknak – írta a TI közleményében, azonban az nem egészen világos, hogy az összegzéskor a parlamentbe be nem kerülő pártok közül pontosan melyikeket tekintették bizniszpártnak. A TI és partnerei által készített mérések szerint ezek a pártok együttesen is csak 370 milliót költöttek a kampányukra, a rájuk eső állami támogatások 90 százalékának a sorsa egyelőre ismeretlen.

TI 2
Fotó: Transparency International

A parlamenten kívül rekedt pártok közül a JESZ és a Szociáldemokraták kapták a legtöbb állami támogatást – pártonként közel 448 millió forintot, azonban ennek a kampánymonitor készítői által vizsgált módokon láthatóan csak a töredékét fordították a kampányra: a JESZ 46,5, míg Schmuck Andor pártja csupán 2,3 millió forintot költött el. Leginkább a Független Kisgazdapárt kampányköltései voltak nyomon követhetőek: a 149 milliós támogatás 99,5 százalékát látható kampánytevékenységekre fordították.

A TI számításai szerint a kispártok közel 3 milliárd forintot tarthatnak meg a közpénzből származó kampánytámogatásból. Ráadásul, mivel a bizniszpártok egyike sem jutott mandátumhoz – a tucatnál több kamupárt együttesen sem szerzett 4 százaléknyi szavazatot – valószínűleg nem kell számítaniuk az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálódására sem. A közpénzek legfőbb ellenőrei ugyanis a kieső pártokat „hivatalból” nem, csak bejelentésre vizsgálják. Ilyen bejelentést azonban csak a választásokon indult másik párt tehet, ráadásul a szabálytalan költekezést alátámasztó bizonyítékokat is kell hozzá csatolnia.

Bár civil szervezetként nem jogosultak a pártok kampányköltéseinek ellenőrzését kezdeményezni, a TI és partnerei elhatározták: a kampánymonitorozás adatait az ÁSZ elé tárják, és felkérik a szervezetet, hogy ezeket is vegyék figyelembe, amikor megvizsgálják a pártok beszámolóit.

Emelni kell a plafont

A 2014-es parlamenti választásokon debütált új kampányfinanszírozási törvény megbukott, mert nem képes szavatolni az átláthatóságot és az ellenőrizhetőséget

– jelentette ki Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója. Ligeti emlékeztetett: a január elsejétől hatályos szabályozás nemcsak az álcivilek kampányolását nem tiltja, hanem a kormánypropagandáról sem vesz tudomást, utóbbira körülbelül 500 millió forintot költöttek az adófizetők pénzéből.

A projekt eredményeit bemutató sajtótájékoztatón Ligeti kifejtette: a fenti visszásságokra egyrészt a kampányköltési plafon emelése, másrészt a pártok költéseinek átláthatóvá tétele jelentené. Előbbi mértékére vonatkozóan az érintett szervezetek konkrét javaslattal nem álltak elő, míg utóbbinak zálogát többek között abban látnák, hogy a pártok a teljes állami támogatást kincstári kártyán kaphassák meg.

A demokrácia drága dolog –

fogalmazta újra a fenti tételt Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója. A plafon emelésének szükségességével a beszélgetés többi résztvevője is egyetértett, arról viszont hosszas vita alakult ki, hogy az új választási rendszer összességében kedvez-e a kispártoknak.

Orbán Balázs, a Századvég kutatási igazgatója úgy vélte, hogy az új választási rendszer megalkotásánál a törvényalkotó a kispártok számára akart előnyt biztosítani. Ugyanakkor Varga Áron, a K-Monitor munkatársa úgy látta: a kormánypárt nem gesztust gyakorolt a kispártok felé, hanem vannak arra mutató jelek, hogy a nagy pártok szedték össze az aláírásokat, majd osztoztak a hasznon. Szerinte ezzel 

nem a demokrácia irányába nyitották ki a rendszert, hanem inkább a korrupció irányába mozdult el.

Hasonlóan látta Bodoky Tamás, az Átlátszó.hu főszerkesztője is, aki a 4K!-ra utalva úgy fogalmazott: akik már régóta léteztek, azoknak az aláírásokat sem sikerült összegyűjteniük, míg kamu formációk tisztességtelenül gyűjtöttek aláírást. Bodoky szerint utóbbiaktól, ha a gyanú beigazolódik, vissza kellene igényelni a támogatást.

EP-választások: az a szabály, hogy nincs szabály

A közelgő európai parlamenti választásokat nem vizsgálja a három civil szervezet, a kampányfinanszírozási törvény ugyanis semmilyen módon nem szabályozza ezt a kampányt. Ezért, a „nincsen szabály, tehát nincsen szabályszegés sem” elv alapján, aligha lehetne szabálytalan pártköltéseket kimutatni – hangsúlyozta Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója.

A TI azonban – a szervezet európai uniós irodájának a kezdeményezéséhez csatlakozva – korrupció elleni szándéknyilatkozatot készített, amelyet eljuttat valamennyi magyar európai parlamenti képviselőjelöltnek. A jelöltek a nyilatkozat aláírásával elkötelezik magukat arra, hogy példát mutatnak az etikus lobbizás, a felelős közpénzköltés és a közérdekű bejelentők védelme terén.

Eddig két párt vállalta a minimumot

Mint azt már korábbi cikkünkben is említettük, a három civil szervezet hat pontból álló minimumprogramot dolgozott ki a korrupció elleni sikeres fellépéshez. Eddig több mint 1100 magánszemély és 21 civil szervezet csatlakozott a kezdeményezéshez, továbbá két párt, az Együtt-PM és a DK vállalt kötelezettséget az abban foglaltak megvalósítására.

A követelések között szerepel a párt- és kampányfinanszírozás átláthatóbbá tétele, a közbeszerzések ellenőrizhetőségének növelése, az állam által kötött szerződések nyilvánossága, érdemi társadalmi konzultáció megteremtése a törvényalkotási folyamatban és az információszabadság túlzott korlátozásának lebontása.