Endre, Elek
14 °C
28 °C
Index - In English In English Eng

Orbán Viktor kiállt a Szabadság téri emlékmű mellett

2014.04.30. 11:17

A miniszterelnök hosszú, az Origo birtokába került levélben áll ki a Szabadság téren épülő német megszállási emlékmű koncepciója mellett. A négyoldalas levelet Orbán Dávid Katalin művészettörténésznek, a Magyar Művészeti Akadémia tagjának írta, a levélből kiköveztethetően Dávid nem publikus, de a miniszterelnöknek szóló, a "magyar politikára oly jellemző homályos dramaturgia folyományaként" hozzá eljutó feljegyzésére reagálva. Orbán szerdán találkozott a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) vezetőivel. 

Orbán az emlékmű körüli eddigi politikai vitát kocsmai lökdösődéshez hasonlítja, amiből csak Dávid írása kivétel. Mint írja, megalapozottnak tartja, hogy a náci Németországot az emlékmű tervében a birodalmi sas jelképezi: a megszállók a miniszterelnök "államjogi felfogásában" nem a nácik, hanem a németek voltak, így helyes az állami szimbolika használata.

Orbán az angyal használatát is megalapozottnak tartja, az ugyanis szerinte nem "valamiféle ártatlan államot", hanem az áldozatokat jelöli. Mint írja, kortünetnek tekinti, hogy az angyalról mindenki Magyarországra asszociál (Orbán eszerint nem értesült róla, hogy ezt maga a pályázat nélkül kiválasztott szobrász, Párkányi Raab Péter írta az emlékművet magyarázva). A szoborkompozíció "igazi alkotói bravúr", amely az angyal szimbolikájával kifejezi a pusztító gonosz keresztényellenes jellegét – áll a miniszterelnök levelében.

Sajátos Orbán Viktor szóhasználata, amikor az áldozatokról beszél: "legyenek óhitűek, keresztények vagy hitetlenek" – sorolja a levelében. A deportáltakat (zsidókat, cigányokat)  ugyanis elsősorban a származásuk alapján választották ki, a vallásuk másodlagos volt. Ha viszont vallási alapon kategorizáljuk őket, nem lehet nem megemlíteni a zsidó vallásúakat: ha Orbán az óhitűekkel rájuk utalt, téved, mert ezt a ma már avíttnak ható címkét abban a korban csak a kaftános, ortodox haszidokra használták, a vallásos zsidók többségét kitevő neológokra nem.

Orbán Viktor szerint a szobor széles teret enged a befogadói értelmezésnek, és ezzel kapcsolatban megemlíti, hogy őt a fiatalkorában általános didaktikus alkotások lehangolták, ezt a műalkotást viszont történelmi szempontból pontosnak és makulátlannak tartja. Ez a megjegyzése azért érdekes, mert az emlékművel szemben a vitás történelemszemléleten túl épp az az egyik legfontosabb kritika, hogy párját ritkítóan didaktikus, azaz szinte szájba rágja a mondanivalóját.

A miniszterelnök a megszállással összefüggésben a magyar állam vezetőire is kitér, akiket felelősnek és kollaboránsnak tart, mert nem álltak ellen a megszállóknak. Orbán afölött ugyanakkor átsiklik, hogy az állami vezetők és az általuk irányított hatóságok nemcsak nem álltak ellent a náci megszállók által kezdeményezett, több százezer magyar állampolgár halálához vezető deportálásoknak, hanem példátlan buzgósággal segítették azt, vagyis nem csupán eltűrték, hanem kiszolgálták, aktívan segítették a népirtást.

nacimegszallas

Orbán úgy véli, "mi, magyarok" mindent megtettünk, amit megtehettünk: bocsánatot kértünk a megbocsájthatatlan kollaborációért, és jóvátételt adtunk a jóvátehetetlenért. Azonban

"olyan felelősséget nem vállalhatunk, ami nem illet bennünket. Ezért egyenesen azt is ki kell mondanunk, hogy a német megszállás nélkül nincs deportálás, nincsenek vagonok, és nincsenek százezerszám elveszett életek sem"

– írja levele végén, némileg megfeledkezve arról, hogy az emlékműnek nem egy elképzelt szituációra (a német megszállás elmaradására), hanem a valós történelmi tényekre (a népirtásra és az abban viselt felelősségre) kell reflektálnia.

Egy botrány krónikája

A Szabadság térre tervezett, a német megszállás áldozataira emlékező szoborkompozíció tervének januári közlésekor azonnal botrány tört ki. A Miniszterelnökség ugyanis vihartempóban, a társadalmi és a szakmai érveket figyelmen kívül hagyva, és a köztéri szoborállítás protokolleljárását lerövidítva egy olyan koncepciót erőltetett, aminek történelmi és művészeti megítélése is erősen kérdéses. A tervezett emlékmű egyrészt nem foglalkozik a náci megszállás előtti jogsértésekkel, másrészt a népírtás felelősségét egyértelműen a megszálló náci biradalomra hárítja.

Az emlékművita kormányzati kezelése miatt a Mazsihisz és más szervezetek kiléptek az idei holokauszt-emlékév szervezéséből. Orbán Viktor erre húsvét utánra ígérte a vita folytatását, azonban vita helyett az építkezés kezdődött el, már a választás után két nappal. Emiatt civil ellenállási mozgalom indult, a résztvevők elbontották a kordont az építési terület körül, és privát emlékeket helyeztek el. Tegnap este elvitték és előállították őket.

Orbán Viktor miniszterelnök meghívására a kormányfőnél jártak a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) vezetői szerdán, írja az MTI.A megbeszélésen a kormányzat részéről Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter és Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár is részt vett.

A vallási szervezet részéről Heisler András, a Mazsihisz elnöke, Tordai Péter, a Budapesti Zsidó Hitközség ügyvezető igazgatója és Kardos Péter főrabbi vett részt.Heisler András úgy nyilatkozott: a beszélgetés őszinte hangnemben telt.