Kevesebbet kell a kukában turkálnunk?

„Illés Zoltán államtitkár úr bejelentése szakmai körökben nagy meglepetést okozott, ugyanis minden szolgáltató a több edényes rendszer bevezetését szorgalmazta, ebből kifolyólag a szükséges edények beszerzését megkezdte, illetve már be is szerezte azokat” – kommentálta egy hulladékgazdálkodással foglalkozó szakember a környezetügyért felelős államtitkár januári javaslatát, miszerint a lengyel rendszerhez hasonló, kétkukás szelektív hulladékgyűjtési rendszert építenének ki Magyarországon. Ezt Csonka György még februárban mondta az Alon.hu-nak, de az iparág részéről a nyilvános reakciók azóta mintha elcsendesültek volna.

Pedig lenne min meglepődni. Az államtitkár ugyanis kevesebb mint egy évvel a kötelező bevezetés határideje előtt jelentette be, hogy jövőre áttérnénk egy a jelenleg részben már meglévő, részben éppen kiépítés alatt álló rendszerről egy teljesen más begyűjtési és feldolgozási módszert igénylő másikra.

Száraz és nedves

A kétkukás rendszer lényege az lenne, hogy a háztartásokban a jelenleginél kevesebbfelé kellene szétválogatni a hulladékot: lenne egy száraz és egy nedves kuka. A szárazba menne minden, amit ma külön frakciókban gyűjtünk (a papír, a műanyag, a fém, az üveg, és a ruha is), a nedvesbe pedig a zöldhulladék, az ételmaradékok és az azzal szennyezett hulladékok, valamint a zsebkendők, pelenkák stb. A hulladékot ezután utóválogató üzemekbe szállítanák, ahol harmincnyolc különböző csoportra válogatnák őket. Például a sörös dobozok, a műanyagflakonok és az újságpapír is külön csoportba kerülne. Amit másképp nem lehet hasznosítani, abból tömörített fűtőanyag, úgynevezett RDF készülne.

„Az új gyűjtési technika bevezetése után felmerülő többletköltség a közszolgáltatót, illetve a települések önkormányzatait fogja terhelni” – mondta a lapnak Csonka György, aki szerint ezt pályázati forrásokból, illetve az újrahasznosításból befolyó bevételekből tudják majd fedezni. A balatonföldvári polgármester viszont egy somogyi lapnak nyilatkozva azt mondta: országosan is tíz alatt van azoknak a településeknek a száma, akik pályázati támogatást nyertek el az új kukák beszerézére. A Vidékfejlesztési Minisztérium szerint a kukák cseréjére nem lesz szükség.

Olcsóbb, de kevésbé hatékony

A kétkukás rendszer előnye, hogy a begyűjtés fajlagos költsége csökkenthető, mivel a szállítást kevesebb körből meg lehet oldani. Ugyanakkor Jos Artoistól, a belgiumi Indaver hulladékkezelő cég kommunikációs vezetőjétől egy márciusi kerekasztal-beszélgetésen megtudtuk: a nedves és száraz hulladék különválasztásával lehetetlen volna a Belgiumban elért 98-99 százalékos újrahasznosítás teljesítése. Elmondása szerint az országban csak egy hulladék-feldolgozó cég alkalmazza ezt a technikát, de a hatékonysága elmarad a több frakcióra elkülönített rendszerekétől: a szennyezett, és emiatt csak égetésre alkalmas hulladék aránya körülbelül 40 százalék.

Egy a szlovák közszolgáltatók részére készült kézikönyv szerint a kétkukás rendszernek éppen az lenne a lényege, hogy a nedves frakció létrehozásával a Közép-Európában jellemző 30-40 százalékról 10-20 százalékra csökkentse a rothadó vagy élelmiszerrel szennyezett hulladékok (térfogat alapján számított) arányát a háztartási hulladékon belül. Ez egyben lehetővé tenné, hogy a „nedves” kukákat csak ritkábban, akár kéthente egyszer ürítsék (ez a száraz frakcióban egyes hulladéktípusok, például a papír nagy térfogata miatt nem lehetséges).

Miért kapkodunk?

Bár a kétkukás rendszer mellett kétségtelenül lehet érveket felsorakoztatni, és alkalmazására akadnak nemzetközi példák (például az Illés Zoltán által hivatkozott lengyel rendszer), mégis nehezen érthető, miért kevesebb mint egy évvel a szelektív hulladékgyűjtés teljeskörű kiépítésére adott határidő lejárta előtt jelentette be az államtitkár, hogy áttérünk egy új rendszerre. Mint azt korábban megírtuk, 2015. január 1-től kötelező lesz a papír-, fém-, műanyag- és üveghulladékok szelektív gyűjtése az Európai Unió minden tagországában az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve szerint.

Fotó: Fred Tanneau / AFP

A fővárosi FKF Zrt. már tavaly megkezdte a budapesti házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszer kiépítését, amelyben a vegyes kukák mellett minden társas- és családi háznál egy papír és egy műanyag/fémgyűjtő kukát helyeznek el. A rendszer kiépítésére a főváros 4,3 milliárd forint uniós támogatást nyert el a KEOP (Környezetés és Energia Operatív Program) keretében.

Bár az FKF egyelőre hivatalos választ nem adott azzal kapcsolatos kérdéseinkre, hogy a kétkukás rendszerre való átállás milyen hatással lenne a már kiépítés alatt lévő házhoz menő rendszerre, informálisan annyit elárultak: kérdéses, hogy az államtitkár javaslatai mennyire kompatibilisek a pályázaton elnyert támogatás szigorú feltételeivel.

Visszalépés

A korrábban koordináló szervezetként működő, ma környezetvédelmi tanácsadással foglalkozó ÖKO-Pannon Nonprofit Kft. is aggályokat fogalmazott meg a javasolt rendszerrel kapcsolatban. Szerintük ez a megoldás

hulladékhasznosítási szempontból hatékonyságát tekintve erősen kétséges.

Viszkei György, az ÖKO-Pannon ügyvezető igazgatója az Indexnek úgy fogalmazott: ez az elképzelés visszalépés az elért eredményekhez képest, ahol látott ilyen rendszert, ott vagy abbahagyták, vagy az energetikai hasznosítás irányába tolódott az egyensúly az anyagában való újrahasznosítás kárára.

Ez annak köszönhető, hogy ebben a rendszerben a gyűjtőszigetes rendszernél magasabb lenne a hasznosításra alkalmatlan szemét aránya. Ez azon kívül, hogy környezetvédelmi szempontból nem kívánatos, újabb hulladékégető művek megépítését is szükségessé tenné.

Másrészt szerinte

ilyen rövid idő alatt nem lehet átállítani a mai rendszereket,

egyrészt azért, mert a válogató-kapacitás országos eloszlása egyenetlen, néhol túldimenzionált, míg más régiókban egyáltalán nem áll rendelkezésre. Másrészt a már létrejött támogatási formáknak köszönhetően a támogatást több esetben vissza kellene fizetni.

Ugyanakkor Viszkei azt is megjegyezte: tíz éve buzdítják az embereket a ma működő rendszerekben való részvételre, egy új rendszer bevezetésével ezt a munkát újra kellene kezdeni. Ráadásul a begyűjtött hulladék minősége is romlana: „ha a szigetek számát drasztikusan csökkentjük, az az üveggyűjtés halála (...), ha mindent egybegyűjtünk, az pedig a papír- és a textilgyűjtés halála” – utalt a szennyezett, roncsolódott hulladékok növekvő arányára a korábbi koordináló szervezet ügyvezetője.

Az ÖKO-Pannon álláspontja szerint nincs egyetlen üdvözítő gyűjtési módszer, azt mindig a helyi sajátosságoknak megfelelően kell meghatározni.

Mennyibe fog ez kerülni?

Az új rendszer bevezetésével kapcsolatban az illetékes Vidékfejelsztési Minisztériumtól is tájékoztatást kértünk. A tárca szerint 

a már kialakított elkülönített hulladékgyűjtési rendszerek nem igényelnek feltétlenül többletberuházást a tervezett rendszerre történő átálláshoz.

Ezt azzal indokolják, hogy a már kint lévő vagy újonnan kihelyezett szelektív kukákban lehet majd gyűjteni a száraz frakciót, a nedvesnek pedig jók lesznek a hagyományos, korábban vegyes huladék gyűjtésére használt kukák is. Azonban a hatályos szabályok szerint ettől még ugyanúgy el kell őket látni színjelöléssel és felirattal is, ami szintén többletköltségeket okozhat.

A minisztérium indoklása szerint a korábbi rendszer felülvizsgálatára azért volt szükség, hogy ezáltal növelni lehessen a gyűjtés hatékonyságát, és ezáltal teljesíthetővé váljanak az EU irányelvében rögzített célok.  A Hulladék Keretirányelv szerint 2020-ig a háztartásokból származó papír-, műanyag-, fém- és üveghulladék, illetve egyéb, a háztartásokból származó hulladék újrahasznosítását 50 százalékra, az építési-bontási hulladék esetében pedig 70 százalékra kell növelni – idézte fel a tárca.

A kétutas rendszer hatékonyságával kapcsolatban konkrét számokat nem közöltek, csak annyit, hogy „a jelenleg kialakult rendszerekét várhatóan meghaladja”. A VM szerint a lakosság motiváltabbá válhat azáltal, hogy kevesebb felé kell válogatnia a hulladékot, erre vonatkozó adatokat, esetleg hatástanulmányt viszont szintén nem tettek közzé.

Válaszukban hivatkoznak viszont a Galgahévízre, Zsámbokra és Vácszentlászlóra is kiterjedő, több mint 60 százalékos hatékonyságú turai rendszerre, ahol 2001 óta működik házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés, igaz nem teljesen azonos módon: a száraz kukák mellet két külön kukába gyűjtik a zöldhulladékot és a vegyes háztartási hulladékot is – a kétkukás rendszerben utóbbi kettőt együtt gyűjtenék.

Az ágazat kivár

Habár a minisztérium szerint a vonatkozó kormányrendelet jelenleg szakmai egyeztetés alatt van, és akár még az idén elfogadhatják, a szakmai szereplők egy része inkább kivárná az új kormány megalakulását, mert nem biztos, hogy a kétkukás rendszerből valóban lesz valami. A szolgáltatók reakcióiból úgy látszik, nem igazán veszik komolyan a javaslatot, talán ennek is köszönhető, hogy az ügy eddig nem kapott külünösebben nagy nyilvánosságot. „Itt most májusig várni kell” – fogalmazott az egyik szakmai szervezet vezetője.

Mivel a kétkukás rendszer bevezetéséhez szükséges rendeletet még nem fogadták el, az új kormányzatban pedig értesüléseink szerint kérdéses, hogy Illés Zoltán továbbra is államtitkár marad-e, lehet, hogy valóban nem lesz semmi az egészből.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!