Öldöklő meccs lesz az EP-választás

Demokratikus Koalíció

A VÁLASZTÁS TÉTJE: Az EP-választás a baloldal különmeccse. Ki lesz a Fidesz fő kihívója hosszú távon? Ki milyen alkupozícióból indul az önkormányzati választások előtt? És egyáltalán: melyik párt marad talpon? Nagyjából ezek a fő kérdések.

A DK-t 0 mandátumnál sem fenyegeti a megszűnés; Gyurcsány Ferenc felajánlja lemondását, majd az elnökség és a tagság azt jól nem fogadja el. A DK visszacsúszik egy 5 százalékért küszködő zárványpártnak, hiába kezdett el onnan tavaly ősztől kitörni. 1 mandátum jelenti a kötelező minimumot, 2 mandátum viszont már komoly lökés lenne Gyurcsányéknak. Hogy mihez? A céljuk 2018-ra egy 10-15 százalék körüli polgári-liberális középpárttá válni a baloldal újrafelosztásával, tehát a lemorzsolódó MSZP- és Együtt-szavazók, valamint párttagok, dezertáló politikusok összegyűjtögetésével. Sőt, arra számítanak, így talán még saját frakciójuk is lehet a ciklus során. Gyurcsány a vereség után nem ment neki sem Mesterházynak, sem Bajnainak, mivel a konfliktus az önkormányzati választás előtt nem érdeke. Hátradőlve várja, hogy a többiek ledarálják magukat.

VÁRHATÓ EREDMÉNY: 0-1 mandátum (Poll Watch: 4%, 0 mandátum)

Bármennyire is behatároltak a DK növekedési lehetőségei, csupán

Egy alacsony részvétel mellett megtartott arányos választás – május 25-e márpedig ilyen lesz – pontosan az a szituáció, ahol kijöhetnek a párt erősségei. Ha most nem, mikor? 

Együtt-PM

A VÁLASZTÁS TÉTJE: Az Együtt-PM egy választási párt, amelyik elbukott a választáson. Az Együtt-PM egy egyszemélyes párt, melynek vezetője háttérbe fog vonulni. A hasonló formációk sem az egyiket, sem a másikat nem szokták túlélni. A párt tagadja Bajnai kiszállását, és szimbolikusan nyilván ott marad pártja körül vagy akár élén, ám a valóságban visszavonul a frontvonalból. Főpolgármester-jelölt ugyanúgy nem lesz, ahogy parlamenti és EP-képviselő sem. Ezt írják körül finoman az olyan fordulatokkal, mint hogy Bajnai „még keresi azt a formát, amiben a leghatékonyabban segítheti pártját″, illetve hogy „tartósan nem jó, ha egy párt csak egyetlen ember köré szerveződik". Ebben a helyzetben a rövid távú cél a túlélés – ez 0 mandátum esetén nehezen fog menni. Legalább 1 mandátum kell, ha bele akarnak szólni az őszi főpolgármesteri harcba, 2 mandátum pedig már erős alapot adna arra, hogy a plakátjaikon hirdetett küldetést, a baloldal megújítását komolyan gondolhassák.

VÁRHATÓ EREDMÉNY: 0-1 mandátum (Poll Watch: 3%, 0 mandátum)

• A DK-hoz hasonlóan önállóan az Együtt-PM sem mérette meg magát soha országos választáson. Bajnai formációja viszont szervezetileg sokkal képlékenyebb Gyurcsányénál: az alapjai kevésbé stabilak, de a lehetőségei is messze jobbak. Tehát nagyobbat tud bukni, de nyerni is.
• A párt mozgósítási képességén múlik minden. Az EP-választáson a nagyvárosokban jóval magasabb a részvétel, ami kedvez Bajnaiéknak.
• Az Együtt-PM-é a legprofesszionálisabb kampány az ellenzéki oldalon: közérhető üzenet és szimbólumok, figyelemfelhívó megvalósítás (arcfestés), mémesedő Bajnai-videó.
• Az IDEA Intézet elemzése szerint az Együtt-PM egyéni jelöltjei hozták a legtöbb pluszszavazatot a közös listához képest, így feltételezhető, hogy 
  
  a párt önállóan indulva olyanok számára is vonzó lehet, akiket április 6-án az MSZP-vel és a DK-val való összefogás taszított.

Fidesz-KDNP

A VÁLASZTÁS TÉTJE: Egyedül a Fidesz számára van európai perspektívában tétje május 25-ének – mondjuk, magyarban meg nincsen. Úgy tűnik, az Európai Néppárt (EPP) nyeri az EP-választást, a legutolsó felmérés azonban csak 16 mandátumnyi előnyt jósol nekik az Európai Szocialistákhoz képest. A Fidesz eddig 12, illetve 14 képviselőjével az ország méretéhez képest jelentősen hozzájárult a néppárti többséghez – az EPP minden belső feszültség ellenére ezért is állt ki az uniós csatározásokban a jogállam lebontásával vádolt Orbán-kormány mellett.

Belpolitikai jelentősége a Fidesz szereplésének nem sok lesz, legfeljebb szimbolikus: hogy 50 százalék alatt vagy felett teljesít-e.

VÁRHATÓ EREDMÉNY: 11–14 mandátum (Poll Watch: 51%, 13 mandátum)

• Az EP-választások hagyományosan alacsony részvétele a mozgósításban profi pártoknak kedvez. Tehát elsősorban a Fidesznek. 
• A Fidesz erőforrásaival semelyik párt nem tudja felvenni a versenyt.
• Másfél hónap telt el az április 6-i Fidesz-diadal óta, a győzteshez húzás jelensége ismét jelentkezik.
• Mellesleg eddig mindkét EP-választást nagy fölénnyel a Fidesz nyerte.

Jobbik

A VÁLASZTÁS TÉTJE: Vona Gábor és vezetőtársai tényleg komolyan gondolják, hogy a Fidesz kihívóivá válhatnak. Az április 6-i jó szereplés után most látszódni fog, mennyi is van ebben a pártban. A második hely megszerzésének komoly lélektani hatása lehet. Még akkor is, ha ez csupán formális, hiszen a baloldal felaprózódása teszi lehetővé. De ha ez sem sikerül, mindenkinek egyértelmű lesz, hogy a Jobbik egy legfeljebb huszonvalahány százalékra elég rétegpárt, melyre szóba jöhető koalíciós partnerek híján örök ellenzékiség vár. Különösen, hogy ősszel a főpolgármester-választáson a Jobbik nem tud labdába rúgni. Egy gyenge vagy átlagos szereplés, 3 mandátum a kötelező minimum, a sikert 4 mandátum és az MSZP megelőzése jelentené. 

VÁRHATÓ EREDMÉNY: 3-4 mandátum (Poll Watch: 17,8%, 4 mandátum)

• A nemzeti választási rendszer legnagyobb vesztese a Jobbik volt, hiszen egyetlen egyéni körzetet sem tudtak elvinni. Az arányos rendszerben megmutathatják, mit tudnak. 
• Április 6-án a Jobbik vidéken és Kelet-Magyarországon hozott jó eredményeket, Budapesten és a polgárosultabb nagyvárosokban nem sikerült megkapaszkodniuk. 
  
  Az EP-választás alacsony részvétele és elvontabb jellege miatt azonban pont a Jobbikot támogató vidékeken várható a legnagyobb érdektelenség.
• Az elmúlt hetekben három súlyos botrány gyengítette a Jobbikot. Az országgyűlési választás kampányában mérsékeltebb arcot mutató pártnak rosszul jöhet, hogy napokon keresztül Sneider Tamás szkinhedmúltjáról szóltak a hírek. Ezután a párttól eltávolodó Gaudi-Nagy Tamás Kossuth téri tüntetésén leköpték Pásztor Istvánt, a VMSZ elnökét, ami országos felháborodáshoz vezetett. Végül pedig
• Kovács Béla kémügye is a legrosszabbkor érkezett és a legérzékenyebb pontját találta el a Jobbiknak. Május 25-én kiderül, az orosz kémkedés vádja mennyire hitelteleníti a „Magyarország a magyaroké!″ üzenetét.

Lehet Más a Politika

A VÁLASZTÁS TÉTJE: A fő kérdés, hogy a megmaradásért küzdő kispárt vagy stabil középpárt válik-e az LMP-ből. A 700-800 fős tagságú párt április 6-án közel 270 ezer szavazatot kapott. Ez a rendkívül gyengén szervezett, négyből három éven keresztül belharcoktól sújtott LMP-től kisebbfajta csoda. Április 6-án éjjel Schiffer András az Ankertben ünneplő szimpatizánsok előtt arról beszélt, egy valódi „szivárványkoalíció", azaz sok irányból érkező támogatók szavazták be a pártot a parlamentbe, ami szerinte óriási lehetőséget jelent. Akkorát, hogy Magyarország következő kormányzó pártját építhetik erre az új bázisra. Valószínűbb azonban, hogy az LMP áprilisi tábora protesztszavazókból állt össze alkalmi koalícióvá. A 0 mandátum pontosan ezt fogja jelenteni: a párt léte nem kerül veszélybe, de legalább 1 mandátum kell, hogy a kispártiságból egyszer talán majd ki tudjanak törni. 2 mandátummal pedig az LMP már komoly veszélyt jelentene a bizonytalanokat szintén megcélzó Együtt-PM növekedési lehetőségeire is.

VÁRHATÓ EREDMÉNY: 0-1 mandátum (Poll Watch: 6,5%, 1 mandátum)

• Az LMP pénze az EP-választásra elfogyott, óriásplakátokra nem futja. Aktivistáik alig vannak. A mandátumra esélyes formációk közül ők szenvedtek meg a leginkább az ajánlásgyűjtéssel. Az alacsony részvétel miatt kulcsfontosságú mozgósítási képesség az LMP-nél a leggyengébb.
• Az Együtt-PM-hez hasonlóan az LMP-re is elsősorban Budapesten és a nagyvárosokban szavaznak, ott, ahol relatíve a legmagasabb lesz a részvétel.
• Az ökopárt a bekerüléssel eleve nyertese lett az április 6-i választásnak, támogatói nem estek letargiába, ahogy a baloldali szavazók.
• Április 6-án viszont több tízezer átszavazója volt Schifferéknek. Tehát olyan választók, akik csak listán támogatták az LMP-t, egyéniben más párt jelöltje mellett döntöttek. Most azonban mindenkinek csak egy szavazata lesz. Mivel valóban komoly tétje május 25-ének nincsen, nem tudni, a másfél hónappal ezelőtti protesztszavazók kitartanak-e mellettük.
• Az LMP április 6-a után is tovább növelte hitelességét az MSZP főpolgármester-jelölési ajánlatának visszautasításával, de a Schiffer–Kálmán-vita is elismerést hozott nekik.

Magyar Szocialista Párt

A VÁLASZTÁS TÉTJE: Az MSZP több szempontból visszacsúszott oda, ahol 2010-ben voltak. Megint be kell bizonyítaniuk, hogy továbbra is ők a Fidesz fő kihívói. A választási vereséget a pártvezetésben sokan úgy magyarázzák, ilyen eredményre, vagy akár ennél többre is képesek lettek volna – ha egyedül indulnak. Az EP-választáson most bizonyítást vagy cáfolatot nyerhet ez az elmélet is. Mindenesetre a szocialistáknál rengeteg minden múlik az eredményen:

• Hogy a váltópárti remények megmaradnak-e. Szanyi Tibor szerint 4 mandátum a szubminimális elvárás, 3 mandátum csúfos vereség lenne. Különösen, ha a Jobbik nem csak szavazatszámban, de elnyert képviselői helyekben is megelőzi az őket. Évtizedek óta nem fordult elő, hogy ne az MSZP legyen bármilyen választáson legalább a második.
• Ha emellé 2 Együtt-PM-es vagy 2 DK-s mandátum is párosul, a baloldal vezetéséért folytatott verseny is kinyílhat. 
  Ennek első felvonása lesz a budapesti főpolgármester-jelölés, ahol a két szövetséges párt eleve nem támogatja Horváth Csabát.
• Az MSZP szervezeti és személyi felépítése miatt Mesterházy Attila elnöki széke továbbra is stabil, az elfogadott menetrend szerint pedig csak ősszel kezdődik a tisztújítás. Egy súlyos vereség azonban előrehozhatja azt és némileg átrendezheti az erőviszonyokat a pártvezetésben, ugyanakkor Mesterházynak nem látni erős kihívóját.

VÁRHATÓ EREDMÉNY: 3-4 mandátum  (Poll Watch: 15,5%, 3 mandátum)

• Az MSZP továbbra is a legszervezettebb baloldali párt. Övék a legnagyobb tagság, aktivistahálózat, beágyazottság. Az EP-választás alacsony részvétele miatt felértékelődő mozgósítási képesség mellettük szól.
• Nem nehéz kitalálni, hogy a Molnár Zsolt körüli, a budapesti pártelnök bukásához vezető botrányok (szkinhedügy, a Rogán-botrány visszafogása) negatív hatással lesznek az eredményre.
• Mivel az MSZP és elnöke vezette a baloldali összefogást, a kiábrándultság is elsősorban őket sújthatja, az Együtt-PM-mel és a DK-val pedig van bőven alternatívája az ingadozó szocialista szavazóknak. Az Együtt-PM és a DK EP-kampányát ráadásul a pártelnökök viszik, az MSZP kampánya jóval kevésbé markáns.
•  A szocialisták vezetői ugyanakkor vidéki roadshow-n utazzák be a nagyvárosokat, és a törzsszavazóikat próbálják aktivizálni. Április 6-a előtt is ezt csinálták: ezzel a módszerrel a bizonytalanokat nem tudták megszólítani, de 35 százalék körüli részvételnél amúgy is csak az elkötelezett hívek mobilizálásra van szükség. Arra pedig jó lehet.