Megváltozott a választási rendszer Budapesten

Körülbelül másfél hete nyújtotta be a kormány az új fővárosi önkormányzati választási rendszerről szóló javaslatát. Ezt időközben kétszer is módosították, mivel komoly alkotmányos problémák merültek fel a törvénytervezettel kapcsolatban. Ma a parlament 133 igen szavazattal, 53 nem ellenében megszavazta a törvénymódosítást.

Ez alapján átalakul a Fővárosi Közgyűlés, amelynek ezentúl a főpolgármester mellett 23 kerületi polgármester és 9 listás képviselő lesz tagja. A listáról a kerületek lakosságszáma alapján súlyozva osztják ki a mandátumokat.

Hogyan szavaztak a fővárosiak eddig?

Korábban a fővárosiak szavaztak a főpolgármesterre, a kerületi polgármesterre, a kerületi egyéni képviselőjelöltre, illetve egy pártlistára, amiből a fővárosi közgyűlés tagjai kerültek ki.

Mi változott?

A pártlista eltűnt, és a közgyűlés tagjai automatikusan a 23 kerületi polgármester lesznek, plusz kilenc, kompenzációs listáról bekerülő, vesztes kerületi polgármesterjelölt. A kompenzációs listára olyan szervezetek polgármesterjelöltjei kerülhetnek fel, amelyek legalább 12 kerületben tudnak polgármesterjelöltet állítani.

Kinek jó ez, és miért?

Az EP-választás eredményét nézve egyértelműen a Fidesznek kedvez ez a megkötés, hiszen az eredmények azt mutatják, hogy a fővárosban ellenzéki oldalon három, közel azonos erővel bíró formáció (DK, MSZP, Együtt) megy neki az önkormányzati választásoknak. Az a forgatókönyv pedig, hogy minden kerületben önállóan, egymás ellen indítsanak jelölteket szinte biztos, hogy a Fidesz elsöprő győzelmét hozná. Így kénytelenek lesznek ismét megegyezni. Azt pedig az országgyűlési választásokon láttuk, milyen eredménnyel bírt.

Mit tehet az ellenzék?

A Political Capital elemzése szerint az Együtt, az MSZP és a DK akkor járna a legjobban, ha 7 kerületről lemondana, azaz mindhárman állítanának jelöltet. Értelemszerűen azokban a kerületekben, ahol teljesen biztos a fideszes győzelem. A többi kerületben pedig 5-5-6 arányban jelölnének polgármestert. Így mindhárom pártnak megvan a 12 polgármesterjelöltje, tehát állíthat kompenzációs listát.

Hol lehet alaptörvény-ellenes az új törvény?

• I.

A választójogi egyenlőség problémája a kerületek lakosságszáma közötti, akár négyszeres, ötszörös különbségek miatt merült fel. Az Alkotmánybíróság több határozatában kimondta már, hogy sérti a választójog egyenlőségét, ha a kétszeres mértéket meghaladó aránytalanság keletkezik a választókerületek lakosságában. Az egyenlőség problémáját először azzal korrigálta a Fidesz, hogy annyit módosított a törvényen, hogy a választást vesztett polgármesterjelöltekre leadott töredékszavazatokat a kerület számarányával súlyozzák majd.

A második módosítóval pedig bevezették az úgynevezett kettős többség intézményét: a közgyűlési szavazásoknál nem elég a képviselők szavazatának többsége, a határozathozatal csak akkor eredményes, ha a 23 kerületi polgármesterből legalább annyian szavaznak igennel, amennyien képesek lefedni a budapesti összlakosság több mint felét. Ez a megoldás garantálja, hogy ne szülessen olyan döntés, amely mögött nem áll a fővárosiak többsége.

• II.

A választás közvetlensége. A Political Capital elemzése szerint mivel a Fővárosi Közgyűlés önálló népképviseleti szerv, így tagjai a választópolgárok szavazatai alapján kell, hogy elnyerjék mandátumukat. „Az új rendszer azonban legfeljebb közvetett választást eredményez: a (kisebb részt vesztes, nagyobb részt győztes) polgármesterjelöltekre leadott szavazataink eredményeznék a fővárosi mandátumokat is.” Többek szerint eleve elválaszthatatlan a két tisztség − a közgyűlési tagság és a polgármesterség −, hiszen bármelyiket veszíti el az adott politikus valamilyen okból, a másikat is elveszíti automatikusan.

László Róbert, a PC elemzője szerint a választópolgárnak a törvény miatt két eltérő, akár egymással nem összeegyeztethető logika mentén kell döntést hoznia. Példának hozta azt az esetet, ha egy választó egy független polgármestert szeretne a kerülete élén látni, a Fővárosi Közgyűlésben viszont valamelyik politikai erőt szeretné támogatni, esetleg annak többségét elősegíteni. László szerint a választó arra kényszerül, hogy döntsön, mi a fontosabb számára: „a kerülete polgármestere, vagy Budapest vezetésének politikai csapásiránya?"

Mi változott még?

A Fidesz enyhített az önkormányzati képviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokon, így például kórház- és iskolaigazgatók, valamint más intézményvezetők is lehetnek majd jelöltek.

Illetve Fodor Gábornak hála az önkormányzati választásokon is bevezetik a széles körben bírált többes ajánlás intézményét.

Mellékhatások

A választási törvény fővárost érintő módosítása szerint azokból lehet majd főpolgármester-helyettes, akik valamelyik választókerületben indultak, de nem nyertek. Emiatt van, aki már most erre játszik.

Vétójogot kaphat Tarlós István.