A Jobbik nyomására találták ki a reklámadót

Mindig a Heti Válasszal kezdünk, ma sem volt ez másként. Miután a múltkor a Heti Válasz bőszen bizonygatta az Indexnek a maga ironikus erényeit, komolyan zavarba jöttünk, vajon Borókai Gábor hogyan értette vezércikke felütését:

Nagy ívű, bátor tetteket ígért a kormányát bemutató miniszterelnök a parlamentben. És hihetünk az igazában.

És így tovább.

Majdnem megszűnt Budapest

A fővárosi önkormányzatiság de facto megszüntetése azonban még a Heti Választ is egy „nem elegáns” jelzőre ragadtatta. Az erről szóló cikk felhozza a négy hónappal a választás előtt átalakított törvénnyel szembeni alkotmányos aggályokat, illetve a Rogán Antal által bevitt „kettős többség” előre borítékolható döntéshozatali gubancait. A lap a változtatások nagy vesztesének Tarlós Istvánt tartja, akit a kormány „készen kapott fővárosi fideszesek”-kel bástyáz körül – a főpolgármester egyébként a Heti Válasznak nem árulta el, hogy ilyen feltételek mellett is vállalna-e egy újabb ciklust.  A Heti Válasz értesülései szerint egyébként a megvalósuló koncepció még az enyhébbek közül való, hiszen felmerült egy erős városmag–laza peremkerületek kettéosztás, de volt, aki megszüntette volna az egész fővárosi önkormányzatot, és állami kézbe adta volna annak összes feladatát. Az államosítás azonban így is folyik: az elmúlt négy évben kezdett nagyberuházások zömmel kormányzati projektek keretében valósulnak meg, és bármikor napirendre kerülhet a BKK és a városüzemeltetésben részt vevő cégek államosítása.

A Heti Válasz két kormányzati szereplővel is készített interjút. L. Simon László a reklámtörvényt magyarázza. Az államtitkár „viccesnek” gondolja, hogy

most még a Magyar Nemzet vezércikkében is arról értekezik a publicista, hogy sajtószabadság ellen lép fel a kormány.

A Miniszterelnökségbe átigazoló államtitkár valamilyen eszközzel azt is szeretné elérni, hogy a Facebook és a Google hirdetéseiből a költségvetésnek legyen valamilyen adóbevétele. A reklámadó keletkezésének kulisszatitkairól is elárul egy-két dolgot, kiderül például, hogy a Jobbikkal közösen formálódott a koncepció:

Az elmúlt négy évben rendszeresen revolverezett minket a Jobbik a kulturális és sajtóbizottság ülésein, hogy következmények nélkül lehet megszegni a médiatörvényt például a reklámok hangerejével. Visszatérő igény volt, hogy a médiahatóság kezdjen valamit a reklámkérdéssel. Nem mondom, hogy a reklámadó ennek egyenes következménye, de egyes kérdések a kereskedelmi médiumokkal kapcsolatban végig napirenden voltak.

Trócsányi László, az új igazságügy-miniszter a Heti Válasznak adta első hivatalos interjúját. Ebből kiderül, hogy nem aggasztják a minisztériumot megkerülő, egyéni indítványként benyújtott közjogi változtatások, és azt is leszögezi, hogy az Alkotmánybíróságnak

jelentősen bővült a hatásköre, hiszen bírósági ítéleteket semmisíthet meg.

A költségvetési kérdésekbe azonban újra beleszólást engedne a testületnek, a negyedik alkotmánymódosítással beálló jogszűkítést arra vezeti vissza, hogy „a döntéskor a gazdasági válságból való kilábalás volt a tét”. Azaz, ha jól értjük, azt állítja, hogy a negyedik alkotmánymódosítással a kormány csak három-négy évre szóló gazdaságpolitikai törekvései előtt tisztította meg a terepet.

Jöhet a főváros államosítása

Budapest politikai-gazdasági meggyengítését célozza az önkormányzati választási rendszer átalakítása – értékelt a Magyar Narancs. A lap szerint a fővárosi önkormányzat hatásköreinek olvadása már az előző ciklusban megindult: a büdzsé körülbelül 40 százalékkal csökkent, elkerült a fővárostól az oktatás és az egészségügy, illetve a jelentősebb beruházások (például a Kossuth tér vagy a Városliget felújítása) sem tartoznak a főváros alá.

A lapnak nyilatkozó Horváth Csaba, az MSZP budapesti főpolgármester-jelöltje szerint az állam a BKV-t és az FKF-et is átvenné a fővárostól, így „Tarlósnak maradna a fűnyírás”, vagyis a Főkert. Az erős kerületi polgármesterek jelenléte Beleznay Éva, Budapest egykori főépítésze szerint a zöld területek csökkenéséhez is vezethet, mivel így nőni fog az új területek beépítésében érdekelt külső kerületek súlya a Fővárosi Közgyűlésben. A cikk több megszólalója szerint az új rendszerben a főváros kormányozhatatlanná válhat, ami akár a fővárosi önkormányzat megszüntetésére is sarkallhatja a kormányfőt. Ez a koncepció egyébként a Heti Válasz cikke szerint is felmerült.

Megvan a közbeszerzések új éllovasa

Már a 2012-es árbevételeket és eredményeket összegző cikkünkből is kitűnt, hogy a Duna Aszfalt Kft. kiemelkedően jó szerepel a közbeszerzési pályázatokon (a Közgépet lenyomta, csak a Mol Nyrt. előzte meg), de az e heti HVG cikke szerint a cég nyerőszériája tavaly is folytatódott. A Duna Aszfalt 2013-ban csaknem megduplázta árbevételét: a 2012-es 28 milliárd után tavaly 54 milliárd folyt be hozzájuk, míg a nyereség ennél is drasztikusabban, 1 milliárdról 3,8 milliárd forintra emelkedett – írja a lap.

Ehhez képest a Közgép növekedése elhanyagolható: bár az árbevétele a Duna Aszfalténál némileg magasabb, 60,5 milliárd forint volt, az előző évi nyereségét csak 1,1 milliárd forinttal sikerült növelnie, összesen 4,3 milliárd forintra.

A Duna Aszfaltnak a kezdőlökést az adta meg, amikor 2012-ben elnyerte a Makótól a román határig terjedő M43-as sztrádaszakasz megépítését. Ez önmagában 46,5 milliárdos munka volt, ráadásul a tenderen a Közgéppel szemben nyertek. A tiszakécskei cég azóta több útfelújítást elnyert, legutóbb a 47-es főút Algyő és Szeged közötti szakaszának burkolat-megerősítését, 8 milliárd forintért, valamint ugyanennek az útnak egy másik Csongrád megyei szakaszát (szintén 8 milliárdért), 9 milliárdért pedig a 47-es egy Békés megyei szakaszát is felújíthatja, utóbbit a Soltút Kft.-vel, az EuroAszfalt Kft.-vel és a Colas Út Zrt.-vel közösen.

A cég egyedül nyerte el viszont az 55-ös főút Kelebia és Tataháza közötti szakaszának felújítását, 11 milliárdért. Két közbeszerzési pályázaton a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Mészáros és Mészáros Kft.-vel közösen nyertek: a Colasszal együtt csatornázhatnak a főváros több kerületében, 9,5 milliárdért, és az uniós támogatású ivóvízminőség-javító beruházások 34 milliárdos Békés megyi projektjét is ők vitték el, a Békés Drén Kft.-vel kiegészülve – írja a HVG.