Rendkívüli ülésnap az Országgyűlésben

Szabó Tímeát, a Párbeszéd Magyarországért (PM) társelnökét a Pető Intézet pénzügyi vezetője, Pétermann Csaba jelentette fel rágalmazásért, mert a politikus az Egyenes beszédben csúnya dolgokat mondott róla. A Pesti Központi Kerületi Bíróság kezdeményezte Szabó mentelmi jogának a felfüggesztését. Az ügyről csütörtökön dönt a parlament, a mentelmi bizottság egyébként egyébként azt kérte, hogy ne függesszék fel Szabó mentelmi jogát.

• Megemlékeznek arról, hogy az utolsó szovjet katona is elhagyta az országot
• Kihirdetik a Kuvaittal kötött államközi szerződést, ami a speciális, diplomata és szolgálati útlevelekről szól
• Tárgyalják Szabó Tímea Együtt-PM-es képviselő mentelmi jogának felfüggesztését
• Megvitatják a közalkalmazottak és a közszolgálati tisztségviselőkről szóló törvény módosítását
• A kormány szerkezetének átalakításáról is döntenek, ami az új kormány megalakításához szükséges
• Ma tárgyalják meg a bankszanálási törvényt is, ami egy szörnyen csavaros és nehezen érthető, háromszáz oldalas jogszabály. Előírja, mit kell csinálnia az MNB-nek, ha úgy látja, hogy egy bank a csőd felé tart.
• Lesznek interpellációk és azonnali kérdések is, Rogán Antal például "Közös dolgainkról" fog beszélni, Schiffer András pedig "Meddig halogat a kormány?" címmel szólal majd fel. Beszélni fog Hoffmann Rózsa is.

Bizony, ma van a 23 éves évfordulója annak, hogy az utolsó szovjet katona is elhagyta az országot. Erről a parlamentben egy Heltai Jenő vers felolvasásával emlékeztek meg, illetve valaki bekiabálta, hogy "bontsák le a Szabadság téri szovjet emlékművet".

Nem túl népszerű a nyári rendkívüli ülésszak a képviselők körében, alig félház van az országgyűlésben.

Árfolyamkockázatnak egy fogyasztói hitelben semmi keresnivalója nincsen

- mondta Schiffer András, az LMP frakcióvezetője. Schiffer szerint nem csak a bankoknak, hanem az elmúlt évek kormányainak is van elszámolni valója, hiszen kétmillió ember életét nehezítette meg és kisvállalkozások ezreit tette tönkre a devizahitelek árfolyamának változása.

Schiffer felsorolta azokat a jogszabályokat, amelyek a devizahitelek elterjedéséhez és veszélyessé válásához vezettek, az LMP frakcióvezetője egyaránt felelősnek tartja az első Orbán-kormányt, Medgyessy és Gyurcsány kormányát, a Bajnai-kormányt és a második Orbán-kormányt, de felelősnek tartja a jegybankot is.

Schiffer emlékeztetett arra, hogy a svájci jegybank még időben figyelmeztetett az árfolyamkockázat veszélyeire, ezért például a csehek és a lengyelek időben eszméltek és kivezették a veszélyes hiteleket. A Járai Zsigmond vezhette magyar jegybank viszont nem tett semmit, mondta Schiffer.

Schiffer azt mondta, hogy az LMP öt javaslatot tett le az asztalra, ezeket viszont mind lesöpörte a Fidesz. Az árfolyamgát és a kormány intézkedései nem oldották meg a problémát, mondta az LMP frakcióvezetője.

Fotó: Máthé Zoltán

A legmódosabbaknak lesz ez egy igazán jó lehetőség

– idézi fel Sneider Tamás, hogy mit mondott a Jobbik annak idején a családi adókedvezményről. A képviselő szerint ez be is igazolódott: az alacsony jövedelmű családok nem tudják igénybe venni a családi adókedvezményt.

Sneider szerint Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere is beismerte a miniszteri meghallgatásán, hogy a családi adókedvezmény eredeti formájában nem segített az alacsony jövedelmű családoknak, ezért módosítaniuk kellett a szabályozást. Sneider szerint ez nem elég, mert a családok és a gyerekszületések száma továbbra is csökken a statisztikák szerint.

Feltűnően csillogó aranyazott nyakkendőtűvel rögzítette a nyakkendőjét Sneider Tamás,  pedig köztudott, hogy a nyakkendőtű már ezer éve kiment a divatból!

Szerinte is fontos nagyon, hogy sok gyereket szüljenek a nők, viszont ő úgy látja, hogy ezért nagyon sokat tett a kormány, aminek nyomán kicsit emelkedett is a termékenységi ráta.

Vajon igazságos-e, hogy a közbeszerzéseken hízó cégek tulajdonosai csak filléreket fizetnek be adóként?

– mondta Tóbiás József, aki szerint nem az RTL Klubot, hanem a közbeszerzéseken folyamatosan nyerő, a közös pénzekből élő Közgép, Simicska Lajos vagy Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester cégeit kellene különadóztatni.

Az MSZP-s politikus szerint aki a közösből él, annak számára elégnek kellene lennie a tisztességes haszonnak is, ezért 75 százalékos adót vetnének ki a közpénzekből élő cégek osztalékára.

Tállai András válaszolt Tóbiásnak, szerinte:

• az MSZP-kormányokkal szemben most legalább magyarok és nem külföldiek nyernek a közbeszerzéseken,
• egyébként is csökken a rezsi, adóztatják a bankokat és a külföldi, extraprofitot termelő cégeket.

Fotó: Máthé Zoltán

De most végre ő újra beszél, ráadásul a pedagógusok perspektíváiról, kicsit úgy, mintha egy Jókai-regényt olvasna fel.

– kezdte beszédét az a Hoffmann Rózsa, aki egykor az MSZMP tagja volt, ma pedig a KDNP képviselője. A Nemzeti Pedagógus Karról beszélt, amely meglehetősen nagy társadalmi bázissal rendelkezik, hiszen a törvény szerint minden állami iskolában dolgozó tanár automatikusan a tagja lett.

Meleg van, nyár van, már arra gondolok, milyen lesz majd a hétvégén a Balaton partján fetrengeni, miközben Hoffmann Rózsa igazi iskolaigazgató-hangon, parttalanul mond olyan dolgokat, amiket már ezerszer hallottam, és amiket minden előttem évzárón ülő és minden majd utánam évzárón ülő diák az idők kezdetétől a végezetéig hallgatni fog.

"Közös dolgainkról", ez a címe, ami annyira titokzatos, megfoghatatlan, hogy az ember beleborzong.

És felteszi a mindenkit izgató nagy kérdést: ha a bankok tisztességtelenül jártak el az ügyfelekkel, akkor a szocialisták MIÉRT NEM VETTÉK ÉSZRE? 

Még sosem közvetítettem eddig parlamenti ülésről, de rendkívül érdekesnek találom, hogy minden Fidesz-KDNP-s beszéd úgy épül fel, hogy : a baloldal ezt és ezt nem csinálta, pedig kellett volna, mi pedig ezt megoldottuk/ a baloldal ezt és ezt csinálta, amit nem kellett volna, mi pedig ezt abbahagytuk, megszüntettük. Rogán Antal láthatóan legmélyebb álmából felébredve is tudna egy ilyen felszólalást rittyenteni, olyan is volt a beszéde, mint amikor a kiöregedéshez közeledő nagyon híres együttesek eljátsszák a leghíresebb számukat egy fesztiválon.

Már szinte mindenki ott van a parlamentben.

Mert nincs az ülésteremben, így reagálni sem tud az ügye ismertetésére. Egyébként 22 igen és 152 nem szavazattal elutasította az Országgyűlés a mentelmi jogának a felfüggesztését.

Majdnem elsütött egy gúnyos megjegyzést a levezető elnök, de aztán meggondolta magát és megőrizte a Ház  méltóságát. "Kérem azon képviselőtársaimat, akik halaszthatatlan közfeladat miatt... Az interpellációk alatt a teremben kell maradni" - szólt rá az interpellációk elől elmenekülő képviselőkre, sajnos a mondat közepét lenyelte.

A parlament az imént fogadta el a saját napirendjét, de az előzetes tervekkel szemben mégsem ma döntenek a kuvaiti diplomaták vízummentességéről. Az államközi megállapodás szerint a Kuvaittal szembeni vízumkötelezettség ellenére a kuvaiti diplomaták és speciális útlevéllel utazók mégis vízummentesen érkezhetnének Magyarországra. Erről nem szavaztak ma.

A felsőoktatási törvény módosítását (ami bevezeti a kancellárokat, önállóvá teszi a Testnevelési Egyetemet és államosítja a Pető Intézetet), a parlament döntése szerint kivételes eljárásban tárgyalják, ami szerint holnap délután kettőig lehet csak módosító indítványt tenni, ráadásul a vita nagy része nem a plenáris ülésen, hanem a bizottságban fog zajlani.

Teljesen övön aluli dolog a képviselők angol kiejtésén élcelődni, de sajnos hangosan felnevettem, amikor Tóth Bertalan (MSZP) azt mondta az interpellációjában, hogy Okszidzsén Velnessz Klub, ezért a mellettem ülő szerkesztő is észrevette, hogy valami vicces történt, és mondta, hogy írjam meg. Az interpelláció egyébként az offshore hátterű cégek állami pénzekhez jutásáról szólt az MVM botrány kapcsán, és eléggé felidegesítette Fónagy Jánost (Fidesz), aki elég dühösen válaszol ezekben a percekben. 

Tóth Bertalan egyébként felvette, hogy legyen egy törvény, ami nem engedi meg, hogy az állam tisztázatlan hátterű céggel üzleteljen, de Fónagy János szerint nem kell ilyen törvény, mert ez már most sem történhet meg. Tóth nem fogadta el a választ.

Volner János a magyar bankokban álló 6-7 ezer milliárd forintnyi betétből finanszírozná a paksi atomerőművet, vagy ennek legalább egy részét. A képviselő az állampapírpiachoz hasonlóan létrehozna egy alapot, amihez önként és kamatért cserébe csatlakozhatnának az emberek. Ennek a segítségével a paksi erőmű bővítéséhez a kormány nem az oroszoktól, hanem a saját állampolgáraitól venne fel hitelt.

Erre a kérdésre is Tállai András államtitkár válaszol, szerinte az oroszokkal kötött hitelszerződés nagyon kedvező, alacsony a kamat, és törleszteni is csak az erőmű felépülése után kell majd elkezdeni, szóval minden rendben van. Az oroszoknál kedvezőbb hitelt sehonnan sem tudtunk volna szerezni Tállai szerint.

Ha jól számolom, már a negyedik felszólalásánál tartunk, egyszerűen mindenre tud válaszolni, legyen szó devizahitelesekről, Paksról vagy a nagy cégek adóiról.

Fotó: Máthé Zoltán

Ezt a kérdést feszegeti az LMP-s Schmuck Erzsébet, egy szekszárdi gimnázium 45 milliós kémia-fizika tantermének a történetét feszegetve. Szerinte ez azért egy kicsit sok pénz egyetlen tanteremért.

Lázár biztosította Schmuckot, hogy a szekszárdi esetben vizsgálat indul, de azt azért elmondja, hogy az uniós pénzek kifizetése néha kissé sietősen megy, és az is igaz, hogy maga pályázat lebonyolítása - pályáztatás, közbeszerzési szakértés - néha többe kerül mint maga megvalósítás. Lázár ezzel a gyakorlattal szakítani szeretne, és már tervei is vannak arra, hogyan csökkentse ezeket a "soft költségeket".

Egy program esetében Lázár szerint 15 százalék megy el projektmenedzselésre egy-egy projekt esetében, ami összesen 1250 milliárd forintot jelent az elmúlt évekre nézve.

Németh Szilárd, a rezsicsökkentés fő szószólója kérdésbe ágyazva hirdette meg a vállalkozások rezsicsökkentését. Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára lényegében csak folytatta, amit a kormánypárti képviselő elkezdett, tovább sorolta a rezsicsökkentés fantasztikus előnyeit és további lehetőségeit.

Szó esett még az elmúlt nyolc évről és a szocialista kormányok nehéz örökségéről is. A Fidesz egyébként ötödik éve van kormányon.

Mert a Hungarikum védjegyét megvette egy nem magyar tulajdonú cég, és ez problémákat okozhat szerinte, mert elveszítjük nemzeti szellemi örökségünk egy részét. Fónagy János szerint is van egy kis probléma – elég kusza a helyzet –, de a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő és a kormány mindent megtesz a Zsolnay megmentéséért.

Z. Kárpát Dániel jobbikos képviselő azon háborog, hogy a kormány már megint halasztja a devizahiteles-probléma kezelését, szerinte ha hallgattak volna a Jobbikra, már minden jogtalanul elvett forintot visszaadtak volna a hitelkárosultaknak. A bankok pedig fizessenek csak, ne a kormánnyal tárgyaljanak.

Ismét Tállai reagált, ő azon bosszankodott, hogy Z. Kárpát nem az eredetileg benyújtott kérdését tette fel, hanem az azóta megszületett kúriai döntésről beszélt. Azért válaszolt a jobbikos felvetésekre, azt mondta például, hogy

ingyenebéd nincs.

Vagyis a hiteleket vissza kell fizetni, persze a túlzott nyerészkedésnek nem lehet helye.

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) ebben a témában tett fel kérdést az emberi erőforrások miniszterének. Szerinte fontos probléma, hogy vége az iskolaévnek, így sok rászoruló  gyerek nem kap enni az iskolában vagy az óvodában, de otthon sem, a kormány pedig nem tesz semmi a gyermekéhezés felszámolásáért. Annyira belehevül a beszédébe, hogy túl is lépi az időkeretét, megszidják.

Hát azt, hogy a szocialisták kormányzása alatt még rosszabb volt, akkor éheztek csak igazán a gyerekek, szenvedtek a népek. Megemlíti, hogy a szocialisták is főleg kampányidőszakban emelték a gyermekétkezés támogatását (ezt Bangóné a Fidesz vonatkozásában megemlítette az interpellációjában), és azt, hogy most már mindenki sokkal nagyobb létbiztonságban van.