Gyanús, eltűnt cégek alapításában vett részt Seszták Miklós

Gagarin utca 22., Litki út 18. és Somogyi Rezső utca 1. Ezeken a címeken működtek 2007–2009 táján Kisvárda és – néhány fővárosi helyet kivéve – az ország legnagyobb cégtemetői. A Feketelista.hu akkori összesítése szerint egyedül a Litki út 18. szám alatt 550 cég volt bejelentve, a Gagarin utcában több mint kétszáz, míg a Somogyi Rezsőben legalább tucatnyi céget regisztráltak. 2009-re ezek több mint négyötödét már fel is számolták.

A Somogyi Rezső u. 1., az egykori cégtemető Seszták választási plakátjával

Az Index információi szerint a kisvárdai cégeket a 2000-es évek elején alapították, és egyetlen helyi ügyvéd, az Orbán-kormány nemrég kinevezett nemzeti fejlesztési minisztere, Seszták Miklós jegyeztette be őket.

A recept: végy két oroszt vagy ukránt

A nyíregyházi bíróságon még fellelhető eredeti dokumentumok tanúsága szerint Seszták a 2001 és 2003 közötti időszakban teljesen egy kaptafára készült betéti társaságok százaival népesítette be Kisvárda néhány családi házát.

Az alapítások receptje az volt, hogy kell két orosz vagy ukrán állampolgár – beltagnak és kültagnak –, továbbá egy teljesen egyforma tevékenységi körökből álló blokk. A cégbiznisz annyira pörgött, hogy a kisvárdai társaságok, amelyekből esetenként naponta több vadonatúj kerülhetett a cégbíróság elé, szinte egymást követő cégjegyzékszámokat kaptak a teljes megyét felölelő regisztrációban. Ezek közül a nyíregyházi bíróságon szúrópróbaszerűen ellenőriztünk mindhárom címre bejelentett cégeket.

Seszták feladata a társasági szerződés elkészítése, az ellenjegyzés és a jogi képviselet ellátása volt. Gyakran kellett Ukrajnába utaznia, hogy aláírassa a leendő cégtulajdonosokkal az okiratokat. A nyelvi nehézségek leküzdésében két bevándorolt, ukrán állampolgárságú asszony segítette. A Litki út 12. címre bejelentett L. Katalin és a Gagarin utca 22. alatti lakos, Kovács Erzsébet a tolmácskodás mellett hivatalos szerepet is kapott: több száz bt.-ben ők lettek a külföldiek magyarországi kézbesítési megbízottjai.

Fotó: Index

Az országos átlaghoz képest kirívóan magas felszámolási adatok miatt az elmúlt években a sajtó sokszor foglalkozott a kisvárdai cégekkel. Seszták neve azonban sosem merült fel, mert az előző évtized közepén elindított hazai elektronikus cégadatbázisba nem vezették át a korábban alapított cégek bejegyzését végző ügyvédek nevét.

Nem is tudom, hányan vannak itt

Segítője, a Litki úti cégeket képviselő Kovács Erzsébet 2005-ben viszont nyilatkozott a Népszabadságnak, és el is mesélte a maga verzióját arról, mit gondol, mi állhat a külföldi tulajdonosokkal létrehozott bt.-k mögött. Kovács szerint MLM-rendszerű, direkt értékesítéssel foglakozó kereskedelmi hálózat működtetéséhez kellettek.

A nő akkor tagadta ugyan, hogy az áfa-visszaigénylések miatt lett volna szükség ennyi cégre, de válaszából az is kiderült, hogy nem tudta, ki mire használta a vállalkozásokat, és azt sem, hogy valójában mennyi volt belőlük. Azzal sem volt tisztában, hogy a lakásába pontosan hány cég lett bejelentve.

A nő azt is állította, hogy a társaságok – szerinte – teljes mértékben törvényesen működtek, pedig akkor már elkezdődött (a következő években pedig egyre rohamosabb tempót vett fel) a hirtelen létrehozott vállalkozások felszámolása.

Jellemző eset az egyik Litki úti vállalkozásé: 2005 novemberében a pénzügyi mérlegek hiánya miatt 100 000 forintos bírságot akartak behajtatni a rjazanyi Velieva Albina nevén bejegyzett Alba Network Bt.-n. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság egy törvényességi felügyeleti eljárásban szabott ki büntetést a sorozatos mulasztásokért, a cég azonban a bírságot sem fizette be. Behajtót küldtek ki Kisvárdára, de ő sem járt sikerrel.

A jegyzőkönyv szerint: „Az adós bt.-nek a megadott címen semmilyen lefoglalható ingósága nincs. A Litki út 18. V. István külföldi állampolgár tulajdona. Az eljárás során megállapítottam, hogy az Alba Network Bt. több külföldi céggel egyetemben, csak székhelyként van ide a fenti címre bejelentve. Az eljárás szünetel.”

Az évtized második felében sorban indultak felszámolások a cégbíróságon, a vállalkozások többségét a mérlegek leadásának vagy a köztartozások befizetésének elmulasztása miatt szüntették meg. Volt olyan cég, ahova felszámolót is kirendelt a bíróság. Az egyik Somogyi Rezső utcai cég 2009-es felszámolása például 375 000 forintjába került az államnak.

Szintén a Somogyi Rezső utca 1.-be volt bejelentve a Rasima nevű vállalkozás, amelynek egy jekatyerinburgi orosz nő volt a beltagja. A Rasima Bt.-t azért nyilvánította megszűntnek a cégbíróság, mert a székhelyén senki nem vette át a hiánypótlásra kiküldött bírósági iratokat, azok rendszeresen „címzett ismeretlen” jelzéssel érkeztek vissza a feladóhoz. A bíróság szerint a hivatalos levelekre már a kézbesítési megbízott sem volt kíváncsi, és az APEH is törölte a cég adószámát.

A dolog érdekessége, hogy a kisvárdai Somogyi Rezső utca 1.-ben jelenleg egy alapítványi iskola működik, de a múlt évig itt volt a Fidesz helyi irodája is, az udvari épületrészben (ekkor átköltözött Seszták egy másik ingatlanába). A Somogyi Rezső utcai épületet a 2003 óta itt székelő TFK-Impex Kft. adja bérbe. A cégben Seszták Miklós felesége az egyik tulajdonos, aki Fidesz-iroda felszabadult helyén a napokban nyitott egy igényes vendégeknek szánt kávézót.

A céggyár

Visszatérve a 2000-es évekre: a cégalapítás jó üzlet lehetett, különösen százas nagyságrendben. Az nem tűnik életszerűnek, hogy akkoriban Oroszországban és Ukrajnában tömegek fedezték volna fel maguknak Seszták Miklós ügyvédet, és párosával álltak volna sorban az irodája előtt, hogy általuk később semmire sem használt betéti társaságok alapítását kérjék tőle.

Valószínűbb magyarázat, hogy magyar megbízók szervezték be az itthoni adóhatóság számára nehezen elérhető, nem uniós országból származó külföldieket, hogy kevéssé transzparens gazdasági tranzakciókra használható cégekhez jussanak. Az iparszerű cégalapítás egyébként részben akár arra is magyarázat lehet, hogy a sokgyerekes papi családból származó Seszták, aki az 1990-es években, amikor ügyvédi praxist kezdett Kisvárdán, még meglehetősen szerény egzisztenciával bírt, hogyan válhatott a parlament egyik legtehetősebb képviselőjévé.

Az országos politikában az előző ciklusban még ritkán szereplő KDNP-s képviselőre épp meglepően nagy vagyona miatt terelődött először a sajtó figyelme. 2013-as vagyonnyilatkozatából derült ki, hogy öt lakása van, de emellett Puch Lászlót megelőzve, több mint 170 milliós pénzbeli megtakarítást is felhalmozott.

Az Index a cikk megjelenése előtt természetesen megkérdezte Seszták Miklós nemzeti fejlesztési minisztert, hogy az ezredforduló környékén hány külföldi tulajdonosokkal bejegyzett, majd rövid időn belül felszámolt cég alapításában segédkezett, illetve tudott-e arról, hogy kik és milyen céllal kérték tőle a cégek alapítását. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium sajtóosztályán keresztül a következő választ kaptuk:

Seszták Miklós az országgyűlési képviselőkre érvényes összeférhetetlenségi szabályok szerint 2014. május 1-je óta szünetelteti ügyvédi tevékenységét. A tárcavezető minden esetben maradéktalanul tiszteletben tartja a korábbi feladataival összefüggő jogszabályi és szakmaetikai elvárásokat, így az ügyvédi titokra vonatkozó követelményeket is. E határozott következetességgel képviselt gyakorlatból akkor sem enged, ha a rugalmasabb hozzáállás pillanatnyi személyes érdekek, a politikai imázs építésének szempontjai szerint rövid távon célszerűbbnek tűnhetne. Mivel a megkeresést csak szabályszegés árán lehetne megválaszolni, a tárcának a jelzett kérdésekben nem áll módjában tájékoztatást adnia.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!