Gyurcsány és a rendpárti baloldal

Látványosan ráfordult a Jobbik szavazóira Gyurcsány Ferenc. Azokra a Jobbik-szavazókra, akik évekkel ezelőtt még az MSZP-t erősítették. A DK egy óriási rendőrkanyart vett, amikor bejelentették: azt a Pásztor Albertet jelölik a párt miskolci polgármesterjelöltjének, aki a város rendőrkapitányaként 2009-ben ezt mondta: 

Azt nyugodtan kijelenthetjük, hogy a közterületi rablások elkövetői cigány emberek. Igazából Miskolcon legfeljebb pénzintézetet vagy benzinkutat rabol ki magyar, minden más rablás viszont az ő részük. 

A megmondóemberek tragédiája

Pásztor jelölése felháborodást váltott ki a DK értelmiségi holdudvarában. A Gyurcsányékhoz legközelebb álló Galamus online lap főszerkesztője, Mihancsik Zsófia egy Mozgó Világban megjelent korábbi írását húzta elő aduászként, de a legkreatívabb mind közül Hell István volt, aki úgy írta meg a Hvg.hu-n közzétett véleménycikkét, hogy közben ki is lépett a pártból.

Fotó: Huszti István / Index

Az értelmiségiek reakciója és felháborodása persze érthető, hiszen Pásztor jelölésével a DK lényegében arcon köpte magát. Ám a vita már akkor értelmetlen volt, amikor elkezdődött, hiszen Gyurcsány maga árulta el a hozzászólásban, hogy nincs miről vitatkozni, ők már döntöttek:

Nem tagadom, magam sem vagyok teljesen nyugodt. De azt hiszem, végül jól döntöttünk. Pásztor jó polgármestere lesz Miskolcnak.

Nem mindenki ágált Pásztor jelölése ellen, volt, aki helyeselte a döntést, más pedig inkább csak magyarázta. Ha más értelme nem is, annyi biztosan van ennek a véleménypornónak, hogy megmutatja, mennyire nem képes függetlenítenie magát a pártokhoz kötődő értelmiség a pártpolitikától. Ellenkeznek, ellenkeznek, majd szépen elkezdik meggyőzni magukat. Ismerős a helyzet, a 2006-os őszödi beszédnél hasonlóan lett egy hazugságot elismerő beszédből igazságbeszéd. 

Persze ez a hozzáállás a nem a baloldali értelmiség sajátja, a Békemenet–CÖF-konglomerátum megmondóemberei is legalább ilyen ügyesen elviselik, hogy a kommunistaellenes Fidesz sehogy sem akar pontot tenni az ügynökkérdés végére. Csakhogy Pásztor-ügyben a kognitív disszonancia annyira felpörgött, hogy a végén már az ex-SZDSZ-es Eörsi Mátyás is a cigánybűnözésről beszélt a tévében.

Óriási a kavarodás a fejekben, de ez a színeváltás sem példa nélküli: amikor az SZDSZ és az MSZP 1994-ben összeborult, ugyanígy meg tudta magának magyarázni a liberális értelmiség egy része, miért nem megvetendő dolog ez. 

Közben az is szépen kirajzolódott, immár nem először, hogy a politikához igazodó véleményvezérek képtelenek észrevenni magukat akkor, amikor ugyanazt csinálják, mint azok, akiket a másik oldalon ki nem állhatnak. Miközben a Fideszt rendszeresen amiatt ostorozzák, hogy csak a „baloldali kommunistákat” utálják, de a sajátjaival nincs bajuk, ők is így viselkednek. A cigányozókat lenácizzák, de ha a táborukból cigányozik valaki, azt bevédik és magyarázzák a bizonyítványt. 

Velük ellentétben a politika kényelmes helyzetben van, az ütemet ez utóbbi diktálja. Ahogy Orbán Viktor is tudja, hogy a szavazófülkében akkor is számíthatna Bayer Zsoltra, ha III/III-asokkal tömködné tele a kormányt, úgy Gyurcsány is tisztában van azzal: a vele szimpatizáló véleményvezérekben olyan mértékű Orbán-gyűlölet van, hogy ha kicsit meg is akad a torkukon egy cigányozó, korábbi mondatait amúgy letagadó rendőr, fintorogva bár, de lenyelik. 

Miért ennyire fontos Pásztor a DK-nak?

A baloldali blokkon belül eddig papíron a DK képviselte leginkább a liberális értékeket. Ha volt is olyan párt, amely konfrontálódott a liberális értelmiséggel, az sokkal inkább az MSZP volt. Az áprilisi, csúnyán elbukott választás után Török Zsolt akkori MSZP-s szóvivő kelt ki a „Nagykörúton belül élőkkel" szemben, és nem mondta ugyan, de nagyjából ugyanarra az értelmiségre utalt, amelyik most Pásztor miatt szólalt meg pró és kontra. A választás után merült fel a szocialista pártban az a gondolat is, hogy elindulnak a rendpártiság irányába, mert csak így tudják felvenni a Jobbikkal a versenyt. Állítólag Pásztor jelölése is eredetileg az MSZP ötlete volt. Most már teljesen mindegy, hogy ez a rendpártiság-koncepció egy kósza ötlet volt-e csupán vagy annál komolyabb, hiszen Mesterházy Attila bukásával gyakorlatilag megszűnt az MSZP. Gyurcsány előtt viszont ott a lehetőség.

Fotó: Vajda János / MTI

A DK ugyanis időközben erőre kapott. Sőt, az EP-választáson kiderült, hogy lényegében ugyanakkora, mint az MSZP, mindkét párt 2-2 mandátumot szerzett. A Jobbik pedig beelőzte a szocialistákat. Így lett a DK a „baloldal legdinamikusabban növekvő pártja”.

A DK számára tehát már nem az a kérdés, hogy legyőzi-e az MSZP-t, hanem az, mihez kezd a Jobbikkal. Azzal a párttal, amely az utóbbi években jelentős számú szavazót szívott el nemcsak a Fidesztől, de az MSZP-től is. Pásztor Albert jelölése pontosan megmutatja, mi a DK stratégiája: elindulni a rendpártiság irányába, a politikai korrektséget pedig meghagyni az Együtt-PM-nek és az MSZP-nek. 

Gyurcsánynak tehát nem Pásztor Albert a fontos, hanem az, amit Pásztor képvisel. Magyarázkodni pedig csak azért kényszerült, hogy meggyőzze a vele szimpatizáló balliberális értelmiséget, de az sem tragédia, ha ez nem sikerül. Azok az értékek ugyanis, amit ez az értelmiség állítólag képvisel, Gyurcsányt egy centire se viszi közelebb ahhoz, hogy a DK-t szélesebb körben népszerűvé tegye.  

A politikai korrektség most már nyűg. „Más is ott van a háttérben.” 

Gyurcsány Ferenc tudja, ha ebben az egyre elszegényedő országban jobb- és baloldalról is be akar húzni jelentős mennyiségű szavazót, akkor azon a nyelven kell beszélnie, amit az emberek megértenek. Pásztor Albert nyelvén. 

Csapdában vergődünk. Van egy igaznak vélt feltételezés, miszerint a cigány lakosság körében magasabb a bűnözés aránya, mint a nem cigány magyar lakosság körében. De nem tudjuk, hogy valóban helytálló-e ez a közkeletű vélemény. Nem tudjuk, mert nincs semmilyen statisztikánk a származásról, és a rettenetes holokauszt és porajmos után ösztönösen is irtózunk bármi hasonlótól. És tényleg csak a dermesztő szegénység vagy a gyalázatos előítélet az oka mindennek, vagy más is ott van a háttérben?

– írta Gyurcsány. Az az elejtett mondat pedig, miszerint „más is ott van a háttérben”, elég ahhoz, hogy a DK vezére kinyissa azt a bizonyos ajtót, amit a rendszerváltáskor zártak be.

A szocializmusban teljesen természetes volt, ha egy rendőrkapitány cigánybűnözésről beszélt, ez egy szakmai fogalom volt akkoriban, a kriminalisztikában is használták. A rendszerváltáskor viszont kikerült a politika és a rendőrök szótárából, mígnem 2008-ban a Jobbik rehabilitálta, méghozzá sikerrel. 

Persze abban sincs semmi meglepő, ha egy politikus, aki tömegeket akar magának megnyerni, slágertémákra épít. Orbán sem bonyolította túl a dolgot a három csapás törvénnyel, a rezsicsökkentéssel, a gonosz bankokkal és a még gonoszabb kereskedelmi tévékkel. A Jobbik pláne nem. 

Nem a tízmillió szociológusok országa vagyunk

Gyurcsány csapdáról beszél, pedig nincs itt semmiféle csapda, csak egy politikai piac, igényekkel. De rettentő hülyén venné ki magát, ha azt mondaná: „A magyar társadalom egy jelentős része tényleg azt gondolja, hogy a cigányok vérében van a bűnözés. Ezért ha szavazókat akarunk magunk mögött tudni, mi sem gondolhatjuk ezt másképp." Pedig valójában erről van szó. 

Fotó: Index

Gyurcsány logikája végül is érthető. A Political Capital júniusi felmérése szerint a legkevésbé épp a DK (és az Együtt-PM) szavazói gondolják, hogy a cigányok vérében van a bűnözés, a leginkább pedig a Jobbik-szavazók vélekednek így. (A Fidesz és az MSZP szavazói az átlagban vannak benne.) Tehát ha Gyurcsány az MSZP-től és a Jobbiktól akar szavazókat magához édesgetni, akkor Pásztor Albert tökéletes választás.  

Márpedig ha a DK ebbe az irányba indul el, akkor előbb-utóbb azokat a témákat is háttérbe szorítja majd, amelyeket eddig annyira szeretett hangoztatni. Így kerülnek majd a sufniba olyan dumák, mint a „fékek és ellensúlyok”, meg a „demokratikus deficit” – nem mintha éppen Gyurcsányék képviselték volna ezeket hitelesen, de tény, hogy ők papoltak eddig a legtöbbet ezekről.  

A fordulat oka végtelenül egyszerű:

a szavazók többsége a fékeket és az ellensúlyokat nem tudja sem megenni, sem megérteni. És a cigányokról alkotott véleményüket sem a Mozgó Világból merítik. 

Az pedig egyáltalán nem szokatlan, hogy egy politikai párt – a túlélése érdekében vagy a megváltozott politikai piachoz igazítva – új irányt vesz. A liberálisnak indult Fidesz először konzervatív lett, hogy aztán szép lassan balos-kommunista vonásokat mutasson. A Jobbiknak is sikerült elérnie, hogy ne ő legyen a jobboldal legszélén.

A váltás sosem veszélytelen, erről az MDF újrapozicionálásába belebukott Dávid Ibolya tudna sokat mesélni. De ismerve a társadalom többségének véleményét a cigányságról, a bűnözésről, Gyurcsány minimális kockázatot vállal ezzel. 

Pásztor jelölése tehát nem Pásztorról és nem is a miskolciakról szól, hanem a DK jövőjéről, politikai stratégiájáról, sőt, magáról az úgynevezett baloldalról, amit Gyurcsány igyekszik minél jobban bevenni. Ezért a DK nem lehet finnyás. A Pásztor-ügy miatt  egymással vitatkozó baloldali értelmiség egy részének az érve lefordítva mindössze annyi, hogy a hatalomtechnika (a Jobbik és a Fidesz legyőzése) fontosabb, mint a politikai korrektség.   

És hiába papol a DK a jogállamiság fontosságáról, ha ugyanez a gondolkodásmód más témákban is visszaköszön: az Orbán-rendszer ellen mindent be lehet vetni. Ahogy azokkal szemben is, akik bírálják vagy akár provokálják őket, utóbbira jó példa Gulyás Márton, akit egy DK-s tüntetésen vertek meg szombaton, mert a Pásztor-ügyben hangot adott a véleményének.   

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!