Vince, Artúr
-5 °C
0 °C

Gyurcsány és a rendpárti baloldal

01
2014.07.14. 10:06 Módosítva: 2014-07-14 11:49:20
Már nem az MSZP-vel, hanem a Jobbikkal kell versenyeznie Gyurcsány Ferenc pártjának, ha növelni szeretné a táborát. Elindultak hát a rendpártiság irányába, és első lépésnek beáldozták a politikai korrektséget. A balliberális értelmiség egy része azonban van annyira rugalmas és utálja is annyira a Fideszt, hogy lenyelje ezt. De Gyurcsányéknak az sem lenne dráma, ha a befolyását rég elveszítő ex-SZDSZ-es értelmiség leszakadna róluk.

Látványosan ráfordult a Jobbik szavazóira Gyurcsány Ferenc. Azokra a Jobbik-szavazókra, akik évekkel ezelőtt még az MSZP-t erősítették. A DK egy óriási rendőrkanyart vett, amikor bejelentették: azt a Pásztor Albertet jelölik a párt miskolci polgármesterjelöltjének, aki a város rendőrkapitányaként 2009-ben ezt mondta: 

Azt nyugodtan kijelenthetjük, hogy a közterületi rablások elkövetői cigány emberek. Igazából Miskolcon legfeljebb pénzintézetet vagy benzinkutat rabol ki magyar, minden más rablás viszont az ő részük. 

A megmondóemberek tragédiája

Pásztor jelölése felháborodást váltott ki a DK értelmiségi holdudvarában. A Gyurcsányékhoz legközelebb álló Galamus online lap főszerkesztője, Mihancsik Zsófia egy Mozgó Világban megjelent korábbi írását húzta elő aduászként, de a legkreatívabb mind közül Hell István volt, aki úgy írta meg a Hvg.hu-n közzétett véleménycikkét, hogy közben ki is lépett a pártból.

Az értelmiségiek reakciója és felháborodása persze érthető, hiszen Pásztor jelölésével a DK lényegében arcon köpte magát. Ám a vita már akkor értelmetlen volt, amikor elkezdődött, hiszen Gyurcsány maga árulta el a hozzászólásban, hogy nincs miről vitatkozni, ők már döntöttek:

Nem tagadom, magam sem vagyok teljesen nyugodt. De azt hiszem, végül jól döntöttünk. Pásztor jó polgármestere lesz Miskolcnak.

Nem mindenki ágált Pásztor jelölése ellen, volt, aki helyeselte a döntést, más pedig inkább csak magyarázta. Ha más értelme nem is, annyi biztosan van ennek a véleménypornónak, hogy megmutatja, mennyire nem képes függetlenítenie magát a pártokhoz kötődő értelmiség a pártpolitikától. Ellenkeznek, ellenkeznek, majd szépen elkezdik meggyőzni magukat. Ismerős a helyzet, a 2006-os őszödi beszédnél hasonlóan lett egy hazugságot elismerő beszédből igazságbeszéd. 

Persze ez a hozzáállás a nem a baloldali értelmiség sajátja, a Békemenet–CÖF-konglomerátum megmondóemberei is legalább ilyen ügyesen elviselik, hogy a kommunistaellenes Fidesz sehogy sem akar pontot tenni az ügynökkérdés végére. Csakhogy Pásztor-ügyben a kognitív disszonancia annyira felpörgött, hogy a végén már az ex-SZDSZ-es Eörsi Mátyás is a cigánybűnözésről beszélt a tévében.

Óriási a kavarodás a fejekben, de ez a színeváltás sem példa nélküli: amikor az SZDSZ és az MSZP 1994-ben összeborult, ugyanígy meg tudta magának magyarázni a liberális értelmiség egy része, miért nem megvetendő dolog ez. 

Közben az is szépen kirajzolódott, immár nem először, hogy a politikához igazodó véleményvezérek képtelenek észrevenni magukat akkor, amikor ugyanazt csinálják, mint azok, akiket a másik oldalon ki nem állhatnak. Miközben a Fideszt rendszeresen amiatt ostorozzák, hogy csak a „baloldali kommunistákat” utálják, de a sajátjaival nincs bajuk, ők is így viselkednek. A cigányozókat lenácizzák, de ha a táborukból cigányozik valaki, azt bevédik és magyarázzák a bizonyítványt. 

Velük ellentétben a politika kényelmes helyzetben van, az ütemet ez utóbbi diktálja. Ahogy Orbán Viktor is tudja, hogy a szavazófülkében akkor is számíthatna Bayer Zsoltra, ha III/III-asokkal tömködné tele a kormányt, úgy Gyurcsány is tisztában van azzal: a vele szimpatizáló véleményvezérekben olyan mértékű Orbán-gyűlölet van, hogy ha kicsit meg is akad a torkukon egy cigányozó, korábbi mondatait amúgy letagadó rendőr, fintorogva bár, de lenyelik. 

Miért ennyire fontos Pásztor a DK-nak?

A baloldali blokkon belül eddig papíron a DK képviselte leginkább a liberális értékeket. Ha volt is olyan párt, amely konfrontálódott a liberális értelmiséggel, az sokkal inkább az MSZP volt. Az áprilisi, csúnyán elbukott választás után Török Zsolt akkori MSZP-s szóvivő kelt ki a „Nagykörúton belül élőkkel" szemben, és nem mondta ugyan, de nagyjából ugyanarra az értelmiségre utalt, amelyik most Pásztor miatt szólalt meg pró és kontra. A választás után merült fel a szocialista pártban az a gondolat is, hogy elindulnak a rendpártiság irányába, mert csak így tudják felvenni a Jobbikkal a versenyt. Állítólag Pásztor jelölése is eredetileg az MSZP ötlete volt. Most már teljesen mindegy, hogy ez a rendpártiság-koncepció egy kósza ötlet volt-e csupán vagy annál komolyabb, hiszen Mesterházy Attila bukásával gyakorlatilag megszűnt az MSZP. Gyurcsány előtt viszont ott a lehetőség.

A DK ugyanis időközben erőre kapott. Sőt, az EP-választáson kiderült, hogy lényegében ugyanakkora, mint az MSZP, mindkét párt 2-2 mandátumot szerzett. A Jobbik pedig beelőzte a szocialistákat. Így lett a DK a „baloldal legdinamikusabban növekvő pártja”.

A DK számára tehát már nem az a kérdés, hogy legyőzi-e az MSZP-t, hanem az, mihez kezd a Jobbikkal. Azzal a párttal, amely az utóbbi években jelentős számú szavazót szívott el nemcsak a Fidesztől, de az MSZP-től is. Pásztor Albert jelölése pontosan megmutatja, mi a DK stratégiája: elindulni a rendpártiság irányába, a politikai korrektséget pedig meghagyni az Együtt-PM-nek és az MSZP-nek. 

Gyurcsánynak tehát nem Pásztor Albert a fontos, hanem az, amit Pásztor képvisel. Magyarázkodni pedig csak azért kényszerült, hogy meggyőzze a vele szimpatizáló balliberális értelmiséget, de az sem tragédia, ha ez nem sikerül. Azok az értékek ugyanis, amit ez az értelmiség állítólag képvisel, Gyurcsányt egy centire se viszi közelebb ahhoz, hogy a DK-t szélesebb körben népszerűvé tegye.  

A politikai korrektség most már nyűg. „Más is ott van a háttérben.” 

Gyurcsány Ferenc tudja, ha ebben az egyre elszegényedő országban jobb- és baloldalról is be akar húzni jelentős mennyiségű szavazót, akkor azon a nyelven kell beszélnie, amit az emberek megértenek. Pásztor Albert nyelvén. 

Csapdában vergődünk. Van egy igaznak vélt feltételezés, miszerint a cigány lakosság körében magasabb a bűnözés aránya, mint a nem cigány magyar lakosság körében. De nem tudjuk, hogy valóban helytálló-e ez a közkeletű vélemény. Nem tudjuk, mert nincs semmilyen statisztikánk a származásról, és a rettenetes holokauszt és porajmos után ösztönösen is irtózunk bármi hasonlótól. És tényleg csak a dermesztő szegénység vagy a gyalázatos előítélet az oka mindennek, vagy más is ott van a háttérben?

– írta Gyurcsány. Az az elejtett mondat pedig, miszerint „más is ott van a háttérben”, elég ahhoz, hogy a DK vezére kinyissa azt a bizonyos ajtót, amit a rendszerváltáskor zártak be.

A szocializmusban teljesen természetes volt, ha egy rendőrkapitány cigánybűnözésről beszélt, ez egy szakmai fogalom volt akkoriban, a kriminalisztikában is használták. A rendszerváltáskor viszont kikerült a politika és a rendőrök szótárából, mígnem 2008-ban a Jobbik rehabilitálta, méghozzá sikerrel. 

Persze abban sincs semmi meglepő, ha egy politikus, aki tömegeket akar magának megnyerni, slágertémákra épít. Orbán sem bonyolította túl a dolgot a három csapás törvénnyel, a rezsicsökkentéssel, a gonosz bankokkal és a még gonoszabb kereskedelmi tévékkel. A Jobbik pláne nem. 

Nem a tízmillió szociológusok országa vagyunk

Gyurcsány csapdáról beszél, pedig nincs itt semmiféle csapda, csak egy politikai piac, igényekkel. De rettentő hülyén venné ki magát, ha azt mondaná: „A magyar társadalom egy jelentős része tényleg azt gondolja, hogy a cigányok vérében van a bűnözés. Ezért ha szavazókat akarunk magunk mögött tudni, mi sem gondolhatjuk ezt másképp." Pedig valójában erről van szó. 

Gyurcsány logikája végül is érthető. A Political Capital júniusi felmérése szerint a legkevésbé épp a DK (és az Együtt-PM) szavazói gondolják, hogy a cigányok vérében van a bűnözés, a leginkább pedig a Jobbik-szavazók vélekednek így. (A Fidesz és az MSZP szavazói az átlagban vannak benne.) Tehát ha Gyurcsány az MSZP-től és a Jobbiktól akar szavazókat magához édesgetni, akkor Pásztor Albert tökéletes választás.  

Vannak olyan vélemények, hogy a bűnözési hajlam a cigányok vérében van. 
Mennyire ért Ön ezzel egyet? (A Political Capital felmérése.) 
   Teljes mértékben egyetért Inkább egyetért Inkább nem ért egyet Egyáltalán nem ért egyet Nem tudja, nem válaszol Átlagok az 1(egyáltalán nem ért egyet) - 4(teljes mértékben egyetért) skálán
Teljes mintában (N=1000) 21% 37% 20% 10% 11% 2,77
Jobbik (N=123)    35%    32%    21%    4%    7%    3,05   
MSZP (N=83)    31%    25%    23%    10%    11%    2,86   
Fidesz (N=369)    18%    44%    20%    9%    10%    2,78   
LMP (N=29)    25%    35%    25%    12%    3%    2,75   
DK (N=33)    16%    45%    20%    15%    4%    2,64   
Együtt - PM (N=24)    14%    28%    22%    24%    12%    2,36     

Márpedig ha a DK ebbe az irányba indul el, akkor előbb-utóbb azokat a témákat is háttérbe szorítja majd, amelyeket eddig annyira szeretett hangoztatni. Így kerülnek majd a sufniba olyan dumák, mint a „fékek és ellensúlyok”, meg a „demokratikus deficit” – nem mintha éppen Gyurcsányék képviselték volna ezeket hitelesen, de tény, hogy ők papoltak eddig a legtöbbet ezekről.  

A fordulat oka végtelenül egyszerű:

a szavazók többsége a fékeket és az ellensúlyokat nem tudja sem megenni, sem megérteni. És a cigányokról alkotott véleményüket sem a Mozgó Világból merítik. 

Az pedig egyáltalán nem szokatlan, hogy egy politikai párt – a túlélése érdekében vagy a megváltozott politikai piachoz igazítva – új irányt vesz. A liberálisnak indult Fidesz először konzervatív lett, hogy aztán szép lassan balos-kommunista vonásokat mutasson. A Jobbiknak is sikerült elérnie, hogy ne ő legyen a jobboldal legszélén.

A váltás sosem veszélytelen, erről az MDF újrapozicionálásába belebukott Dávid Ibolya tudna sokat mesélni. De ismerve a társadalom többségének véleményét a cigányságról, a bűnözésről, Gyurcsány minimális kockázatot vállal ezzel. 

Pásztor jelölése tehát nem Pásztorról és nem is a miskolciakról szól, hanem a DK jövőjéről, politikai stratégiájáról, sőt, magáról az úgynevezett baloldalról, amit Gyurcsány igyekszik minél jobban bevenni. Ezért a DK nem lehet finnyás. A Pásztor-ügy miatt  egymással vitatkozó baloldali értelmiség egy részének az érve lefordítva mindössze annyi, hogy a hatalomtechnika (a Jobbik és a Fidesz legyőzése) fontosabb, mint a politikai korrektség.   

És hiába papol a DK a jogállamiság fontosságáról, ha ugyanez a gondolkodásmód más témákban is visszaköszön: az Orbán-rendszer ellen mindent be lehet vetni. Ahogy azokkal szemben is, akik bírálják vagy akár provokálják őket, utóbbira jó példa Gulyás Márton, akit egy DK-s tüntetésen vertek meg szombaton, mert a Pásztor-ügyben hangot adott a véleményének.   

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!