Ősszel újra ellenőrzik a Norvég Alapot
További Belföld cikkek
- Továbbra sincs főpolgármester-helyettese Budapestnek
- Hidegfront érkezik, hózáporokra és havazásra is készülni kell
- Ünnepi lázban ég a Fővárosi Közgyűlés, karácsonyi húzós játékot rendeztek a képviselők
- A Századvég felmérése szerint őrzi vezető szerepét a Fidesz–KDNP
- Két nap alatt háromszor mentettek magasból a szegedi mentők
Csütörtökön, az eredeti menetrendnek megfelelően új civil szervezetek támogatásáról döntött az Ökotárs Alapítvány. Ez az a szervezet, ami a Norvég Alapból érkező pénzeket osztja szét Magyarországon, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) pedig azért vizsgálja őket, mert szerintük ellenzéki szervezeteket támogatnak. Az alapítványt vezető Móra Veronika szerint a vizsgálat a működésüket nem befolyásolja, 1700 pályázó közül 136 szervezetet támogatnak a következő hónapokban összesen 1,4 milliárd forinttal.
A támogatott szervezet között van például Békés megyei közösségi kerteket létrehozó szervezet, vagy természetközeli legelőkről származó gyapjúzoknit készítő egyesület is. Segíti a Norvég Alap „Tótkomlós rejtett kincseinek feltárását” és a budapesti természetes forrásvizek védelmét is. A környezetvédelmen kívül nagy szerep jut a demokratikus értékek, a női és ifjúsági jogok és a hátrányos helyzetű csoportok védelmének is, a teljes lista itt olvasható el (.xls fájl).
A most támogatott szervezetek között nem szerepelnek azok, akiket a kormány külön nevesítve baloldalinak minősített és egy listát készített róluk. Ide tartozik a kormány szerint a korrupciót kutató K-Monitor, az Átlátszó.hu-t működtető Asimov alapítvány, a Roma Sajtóközpont, a Transparency International és néhány LMBTQ-szervezet is. Ezek a szervezetek idén azért nem kaptak támogatást, mert a Norvég Alap szabályai szerint egy szervezetnek egyszerre csak egy futó projektje lehet, ezek a szervezetek pedig több évre kaptak egy jelentősebb összeget, hogy a tudásukat más szervezetekkel is osszák meg.
Az Emminek nem volt kifogása
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) képviselője ott ül a támogatásokról döntést hozó üléseken, és ahogy eddig sem, idén sem fogalmazott meg kritikát a döntéshozatal módjával kapcsolatban, mondta Móra. „Nem követünk el indiszkréciót” – válaszolta viszont, amikor az Emmit képviselő ember nevét kérdeztem. A többi tag neve sem hozzáférhető, hogy ne lehessen náluk lobbizni a pénzek elnyerése érdekében, körülbelül 50-en vesznek részt a döntéshozatalban.
A Kehi-vizsgálatról azt mondta, hogy főleg a kis civil szervezeteket érinti rosszul, akiknek már az iratok összegyűjtése is le tudja kötni az összes erőforrását. Hozzátette, hogy a Kehi olyan részletes adatokat kér be, amiknek nehéz látni az értelmét. Például kíváncsiak minden önkéntes nevére, lakcímére is, ami a szabályszerű működés ellenőrzéséhez Móra szerint felesleges.
Arild Moberg Sande, a norvég nagykövetség követtanácsosa a sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a donor országok (Norvégia, Liechtenstein és Izland) határozott álláspontja, hogy a Kehi-vizsgálat szembe megy a három ország és Magyarország között megkötött szerződéssel. A Norvég Alapból fizetett támogatásokat ugyanis csak a brüsszeli központú iroda ellenőrizheti.
Az Ökotárs működését egyébként rendszeresen ellenőrzik, az Ernst & Young készített egy könyvvizsgálati jelentést a 2008–2011-es időszakról, de készül majd a mostaniról is. Legutóbb egy szlovén cég nézte át a teljes támogatási rendszert (pdf), ilyen ellenőrzés idén ősszel lesz legközelebb.
Móra Veronika azt mondta, hogy egyelőre nem tartják reálisnak, hogy a Kehi teljesen ellehetetlenítse a működésüket. A legerősebb fegyver az ellenőrző szerv kezében az alapítvány adószámának felfüggesztése lenne, de ez ellen van jogorvoslati lehetőség az alap vezetője szerint.
Külföldi ügynökök a civilek
A Norvég Alap két csatornán ad támogatást Magyarországnak. A 40 milliárdos csomag az EU újabban csatlakozott országainak fejlesztését szolgálja, ezt a magyar állam közreműködésével osztják szét. További 4 milliárd forintot a Norvég Alap brüsszeli szervezete oszt közvetlenül civil szervezetek támogatására, az Ökotárs Alapítványon keresztül.
A nagyobb pénzforrást Norvégia elzárta, mivel a kormány átláthatatlan módon szervezte át a pénzek elosztását. Röviden, leegyszerűsítve: minden pénz elosztásáért Lázár János lett a felelős.
A kisebbik összeget, amely közvetlenül Brüsszelen keresztül érkezik, azonban továbbra is utalják az alapból. Ennek a pénznek a szétosztásában játszik nagy szerepet az Ökotárs Alapítvány. Lázár ezt a pénzt is szerette volna az irányítása alatt tudni, de azzal is megelégedett volna, ha a norvégok beszüntetik a folyósítását.
A kormány egy listát is készített, amin a problémás, a kormány szerint baloldali kötődésű civil szervezetek vannak. Mivel a norvégok nem állították le a civileknek szánt pénzek folyósítását, a kormány ráküldte a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt a szervezetekre, noha az sem biztos, hogy a törvények alapján ennek a szervezetnek joga van ellenőrizni a közvetlenül Brüsszelből pénzeket kapó civileket vagy sem. A donor országok szerint nem, ezért a „nagy” alapból érkező pénzek folyósításának újraindítása csak akkor fog megtörténni, ha a kormány leállítja a Kehi-vizsgálatot.